Magyar bábtörténet. A Magyar Színházi Intézet kiállítása, Kiscelli Múzeum, 1988. december 6 - 1989. február 1. (Budapest, 1990)
magyar: kalandjai is a magyar közélethez kapcsolódnak. Felcsap Rózsa Sándor bandájába, huzakodik a csendőrrel — s külföldi rokonaihoz hasonlóan — állandó harcban áll az ember örök ellenségével: az ördöggel és a halállal. Ma Kemény Henrik játéka tartja életben — ő lelkesíti meg újból és újból az örökifjú tréfás fickót. A vásári bábjátékosok műsorában marionettbábok is szerepeltek: az 1920-as évekig ők hozták az egzotikum világát a vásárok, majd a Városliget és a Népliget közönsége elé: a spanyol bikaviadal, a kínai zsonglőr vagy a néger táncosok mellett bábszínpadra léptek Walt Disney rajzfilmfigurái is. A XVIII. századig visszanyúló vonalat képviselnek az artisztikus törekvések. Legismertebb az Eszterházy-hercegek kismartoni bábszínháza. Ennek számára írta kisoperáit Haydn, az udvari karnagy. Az első előadásról Mária Terézia 1773-beli látogatásakor kapunk hírt, de Ferdinánd főherceget is díszes ünnepségek sorozatával fogadták 1775-ben. Kolozsvári bábjátékról ad hírt Rettegi György emlékirata a XVIII. század második feléből. A felvillanó nyomok csak jelzik, de tisztán nem mutatják a bábjáték alakulását hazánkban. A folyamatosságot a fejlődésben csak a XX. század elejétől érhetjük tetten: Orbók Lóránd és baráti köre 1910—14 között Rónai Dénes fényképész műtermében játszott, csak meghívott vendégek előtt — de ez a Vitéz László Bábszínház, mely már választott nevével is tudatos előd-keresést jelez, olyan művészeket ismertetett meg a bábjátékkal, mint Kosztolányi, Babits, Balázs Béla, Karinthy, Móricz Zsigmond és mások. A kis bábszínházát — vezetőjével, Orbók Lóránddal együtt — elsodorta az első világháború, de ugyanez a háború hazahozta az addig Münchenben élő festőművészt, Blattner Gézát. Blattner, részben a Münchenben látott bábjátékok, részben Rónai Dénes elbeszélései nyomán újfajta bábszínház létrehozásával próbálkozott. A Wayang-játékok névválasztása inkább jelzi az egzotikumhoz való vonzódást, Baktay Ervin hatását, mint játéktechnikát. Az 1919-es előadás nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, de Blattner, a Gyermektanulmányi Társaság megbízásából közel öt éven át játszott gyerekközönség előtt, tanulva a műfajt, s nevelve egy leendő közönséget művészete folytatóinak. Ezután Párizsban vált világhírűvé ARC-EN-CIEL nevű bábszínházával: a Szivárvány-t ma is az avantgárd bábjáték egyik bölcsőiéként tartják számon.
