Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
fontos színháztörténeti dokumentum. Holbein-Clauren: Az alpesi rózsa c. darabban Liszlit játszotta és ugyancsak Kassán, 1829. december 15-én volt a premierje. Egyetlen hitelesnek tartott szerepképe Szathmáry Papp Károly rajza nyomán készült litográfia (az itt kiállított kép az OSzK SzT tulajdona.) Itt is Játszott Kántomé Engelhardt Anna (Chladek—Kohlmann acélmetszet), a cselédlányból lett tragika, Katona József 1833-ban végre bemutatott Bánk bánjának első Gertrudisa, aki szerencsétlen véletlen folytán nem lesz szerződtetett művésze a Nemzeti Színháznak. A kassaiak 1833-ban a budai Várszínházban telepedtek meg. Pest vármegye Fáy Andrást és Döbrentei Gábort bízta meg a társulat vezetésével, mely a Kolozsvárra szakadt résszel kiegészülve a majdani Nemzeti Színház társulatának alapját jelentette. A Várszínházban többek között olyan művészek játszottak ekkor — Dérynén és Kántomén kívül — mint Egressy Gábor fTorsch Leó után Walzel acélmetszet), akiről később több szó esik; Megyeri Károly (Schwtndt—Kohlmann acélmetszei), a komikus, aki rendezőként is működött; az első Bánk, a szabóból lett tragikus hősszínész, Bartha János, aki itt 1833. november 23-án játszotta először Kömer Zrínyijének címszerepét (szerepképe Kohlmann Lipót acélmetszeten); Szentpétery Zsigmondi, komikus (Barabás Miklós - U tog rá fia), aki idősebb korában a „kedélyes apa" szerepkörben ért el sikereket. Mindannyian tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, amely ezen a néven nyílt meg 1837. augusztus 22-én, majd 1840-től, a XLIV/1840. te. értelmében „...mint nemzeti tulajdon, országos pártolás alá vétetik". Ekkor veszi fel a Nemzeti Színház nevet is. A nemzet színházának gondolata már Kelemen Lászlóék Idejében felmerült igényként, hiszen egy olyan épület, mely a nemzeti nyelv otthona, a nemzeti dráma- és operairodalom megteremtésének előmozdítója minden nemzet természetes vágyát, szükségletét fejezi ki. Politikai értelemben a nemzeti identitás egyik szimbóluma, kulturális értelemben kifejezett függetlenség. Nálunk nem uralkodói kegy teremtett Nemzeti Színházat, mint más népeknél. Hosszas huzavona után, Telepy György és Zltterbarth Mátyás tervei szerint, közadakozásból jött létre az első épület a Grassalkovich Antal által adományozott akkor Kerepesi úti telken, Földváry Gábor, Pest vármegyei alispán erélyes intézkedései nyomán, a nemzet lelkes közreműködésével. (Külső architektúráját Alt Rudolf színezett litográfiába, nézőterét Rohn Alajos— Walzel Ágost Frigyes acélmetszete őrizte meg az utókor számára.) Ekkor még a prózai- és a zenés színház funkcióját egyaránt ez az épület töltötte be, és már a megnyitón is bizonyította a főváros magyar színháza, hogy feladatai lesznek az eredeti magyar drámairodalom ösztönzésében Is: hiszen Vörösmarty Mihály alkalomra írt ünnepi prológusa után csak egy gyenge német darabot, Eduard Schenk ötfelvonásos szomorújátékát, a Bei (zárt játszhatták el. (A kétféle színlapot, amelyet erre az alkalomra nyomtattak, a tárlóban helyeztük el néhány más dokumentummal együtt: Ideája A Theátrum Fundusának, Fáncsy Lajos, Lendvayné Hivatal Anikó, Szentpétery Zsigmondi szerződései, továbbá a Nemzeti Színház Részvényé) * A Nemzeti Színház megnyitásával új korszak kezdődött a magyar hivatásos színjátszás történetében. Programjának, már ismert és megismerendő fósze-5
