Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)

replőinek bemutatásához lépjünk be a 2. szobába, ahol a magyar Thália olyan személyiségeivel találkozunk, kik megfeleltek a vitatható színészből nagy költővé vált Petőfi Sándor Színészdalában foglaltaknak.

A Pesti Magyar Színház tehát fő feladatának tartotta az eredeti magyar színmüvek bemutatását. Az egyik legnagyobb sikert Gaál József A peleskel nótárius c. bohózata (1838) aratta, de ő írta a Szvatopluk c. szomorújátékot is, amely csupán egyetlen egyszer került színpadra 1839. február 23-án, Egressy Gáborral a címszerepben. A figyelemre méltó szereplőgárda ellenére megbukott a darab, mégis Telepy György .kollégájuk’ jóvoltából emléke megmaradt az utókornak. Telepy ugyanis több jelenetet olvasztott össze Jt fehér ló mondája’' című olajképén a Szvatoplukból. Ugyancsak kedvelt szerző volt Nagy Ignác. Tisztújítás című, a választási visszaéléseket ostorozó, fergeteges sikerű szatirikus vígjátékát 1843. augusztus 5-én mutatták be. [.Kortestanya” (III. felv. 7. jel.) — Fuchsthaller—Vidéky színezett acélmetszet]

A darabíró kedv fokozására 1843-ban, Bartay Endre igazgatása alatt a Nemzeti Színház pályázatot tett közzé: .egy a népéletből merített, minden aljasságtól ment, jó irányú látványos színműre, amely által a köznép is a színházba édesgettetvén, ízlés nemesebbítessék...". A pályázatot ugyan most sem a legmegfelelőbb alkotás nyerte meg, mégis az igazi győztes a színészből lett színházi mindenes müve. Szigligeti Ede Szökött katonába, lett, az első népszínmű. 1843. november 25-én került először színpadra. A premiert színházi diadalút követte. (Fuchsthaller Alajos két jelenetképe acélmetszeten)

Szigligeti egyébként A dráma és válfajai c. drámatörténeti dolgozatában röviden, de érdekes végkicsengéssel tárgyalja .maga alkotta" műfajáról szóló elméletét (ugyanis népszínműveinek motívumai évtizedekig példaként álltak az utódok elótt). Szerinte .csak parasztokkal nem is lehetne népszínművet lejátszani, hiszen azok egyszerű észjárása unalmassá tenné a drámát". Ezért egyre több kriminalisztikai elemet alkalmazott a .szórakozás biztosításához”, például a Két pisztolyban is. (Fuchsthaller Alajos acélmetszeté)

A Nemzeti Színház megnyitása nemcsak a magyar színmülrodalom fejlődésére, hanem a nemzeti opera megteremtésére is nagy hatással volt. Erkel Ferenc még a kassai társulattal érkezett a Várszínházba, majd a megnyíló Nemzetinek első karmestere, a két tagozat szétválásakor pedig operaigazgatója lett. Hunyadi László c. művét 1844. január 27-én mutatták be. [Színlapjá)

Szükség Is volt megfelelő operákra, hiszen olyan művésznői voltak a színháznak, mint az európai hírű Hollósy Kornélia (1846—1849 és 1854— 1862 között), aki Gara Máriát 1847. novemberében énekelte először (Barabás—Walzel litográfia), a Bánk bán ősbemutatóján (1861) ő lesz Melinda. Schodelné Klein Róza, a Nemzeti első operaprimadonnája Déryné örökébe lépett. Szép hangszínú drámai szopránját kamatoztatta Erikéi a Báthory Mária címszerepében, amelyet a zeneszerző kifejezetten neki írt. 1843. december 15-én énekelte először (Barabás—Walzel litográfia). A német, francia, olasz és spanyol színpadok kedvenc koloratúrszopránja, Kaiser Emst Josefa a pesti Nemzeti másodkarmesterének. Császár Györgynek Kunok c. operájában is nagy kedvvel énekelt. (Barabás—Walzel litográfia)

Az újabb sikerek mellett a színház prózai repertoárján több jelentős külföldi és magyar klasszikus is szerepelt. A Kelemenék által is Játszott

6