Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
komikusnak, írónak is kitűnő volt ez a figyelemre méltó fülekkel rendelkező művész, akinek életét a .Hej, színművész!’ c. könyvéből Ismerhetjük meg. Az egészalakos kisplasztika Salamon Bélát ábrázolja. .Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni!" Erről a mondatáról a fiatalabb generáció Is ismeri; Heltai Jenó Is otthonos volt az esU Budapesten. A cllinderes úrral nemcsak íróként, hanem színigazgatóként, dramaturgként és újságíróként is találkozhatunk. Lányi Dezső .specialitása" a gipszkarikatúra volt. Amikor az első színes figuráját elkészítette, harminc napi kaszámyafogság volt a jutalma, ugyanis modellje a kapitány volt. Miután az ezred tisztjeit megmintázta, a .civil életben" Is tudomásul vették, hogy új műfaj született, és De Sylva, a Diákszerelem szerzője már 500 dollárért rendelte meg a portréját. Modelljei közül a legkövérebb Huszár Puffi (.polgári” nevén Huszár Károly) volt, aki később moziszínész lett Amerikában, de volt tagja a Modem Színpad Kabarénak Is Nagy Endrénél. Lányi emléket állított a legjellegzetesebb, legkedveltebb színésznek, Kabos Gyulának is, akinek a hadaró beszéde, szájcsücsőritő grimasza utánozhatatlan iskolát teremtett. Igen élethú, szinte nem is karikatúra Rátkal Márton szobra; a táncoskomikus operettszínész jellemszerepekben szintén kiváló volt. Békejfy László sok magyar és német pódiumon, kabaréban megfordult, míg 1939-tól a Pódium Kabaré művészeti igazgatója, a kor legjobb konferansziéja lett. 1945 után emigrált. Az operettet a nagy színészgeneráció legnagyobb művésze, ifíabb Latabár Kálmán a .kis Latyi" Kisfaludy Stróbl Zsigmond mintázta egészalakos szobra képviseli. A kitűnő komikus és akrobata virtuóz .ügyetlenségét" a 20-as évektől élvezhette a közönség. Honthy Hanna, az imádott primadonna az 1930-as, 40-es években csak szerepekre szerződött, és több színház rajongó közönsége előtt aratott tapsokat. Természetesen a Fővárosi Operettben is, ami később szinte az otthonává vált. A róla készült, fiatalkori arcvonásait, könnyed mozdulatát és csodaszép Jelmezeit Idéző szobor vadonatúj alkotás. Korda János, az Egyesült Államokban élő képzőművész maga Is fellépett Honthy Hannával egy színpadon. A művésznő Iránti tisztelete Jeléül mintázta meg erre a jubileumi kiállításra „Köszönöm a tapsot" címmel. A mulatók még a második világháború idején Is békebeli hangulatot árasztottak, csillogást és fülledt nyugalmat. Például a Moulin Rouge, amelynek ismert jelmeztervezője, .Eric", Vogel Erik 1940-ben szintén kacér ruhákba öltöztette a lányait (OSzK SzT). A vidámságot sajnos, elfüjta a történelem... 1945-ben romokban hever az ország és a színházak többsége, köztük a Vígszínház gyönyörű épülete, amelynek maradványain cirillbetüs felirat jelzi, hogy amerikai tulajdon (reprodukció). Cirillbetús karszalag védte a .színész’-t is a rettegett „malenkij robot"-tól. Semmi sem védhette meg őket azonban az időjárás viszontagságaitól. Gábor Miklós szénrajza a Nemzeti Színházban készült, 1946 egyik januári napjának éjszakáján, amikor a jégzajlás miatt a próba után a színészek nem tudtak hazamenni, így kénytelenek voltak munkahelyükön éjszakázni (magántulajdonban). A háború végét követő újrakezdés színházi vezetői — lelkesedésük, tehetségük, határozottságuk és mozgalmi múltjuk jogán — Major Tamás, Gobbi 17
