Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)

vagy csak egyszerűen egymás mellett. Aztán megfordulnak, és visszafelé mennek. Sétálnak. Semmi sem sérti az életszerű vagy pszichológiai igazságot. Mása néhányszor tubákol, pontosan ak­kor, amikor a darabbeli utasítás ezt előírja. Noha nem láttam olyan sok Sirályt, úgy tűnik, ezt a jelenetet mindig így játsszák. Én viszont szerettem volna kiélezni a jelenetet, szerettem volna valamilyen más, friss pszichológiai fordulatot találni, hogy a szín­padon minden újjáéledjen, frappáns és erőteljes benyomást kelt­sen. „Új formák kellenek. Új formák kellenek — mondja Trepljov —, és ha azok nincsenek, akkor inkább ne is legyen semmi". Lehet persze az „új formájú" üres formalizmust is érteni, de is­merjék el, hogy ez túl egyszerű, hogy ne mondjam - primitív. Hiszen Trepljov is valami lényegesebbet értett ezen. Egyszóval - mi is új formákat kívántunk! Medvegyenko udvarol — ez így van. Ugyanakkor egyfajta elvi vitát is kezdeményez arról, vajon lehet-e egy ember szellemi, erkölcsi okokból szerencsétlen. Érti, hogy valaki szerencsétlen lehet attól, hogy nincs pénze, attól, hogy teát és cukrot kell vennie, de nem érti, miért kell jómód mellett gyászt hordani. Szerettem volna csaknem brechti módon lemezteleníteni ennek a vitának értelmi oldalát. „Miért jár mindig feketében?" Ezt Medvegyenkónak kihívó éllel kell kérdeznie, felszólítva olyan vitára, olyan témát kínálva, amely már szinte nyilvános megvitatást igényelne. Később egyébként erősen csalódtam ebben a kemény „btechti" Csehov-felfogásomban. De lassan gyűlt a tapasztalat. Utca. Romeo, Mercutio, Benvolio, álarcosok, fáklyások, stb." „Nos, szószólónak kit küldünk előre? Vagy szót se szólunk, csak beállítunk?" A jelenet alkalmasint valahol a Capulet-palotához egész közel ját­szódik. A bál megkezdődött már, ottvan signor Marino feleségé­vel és leányaival, ott van Anselmo gróf is szépséges húgaival és öz­vegy Vitrovioné úrasszony és signor Placentio kedves unokahúgai­val nomeg a háziúr tulajdon nagybátyja Capulet, feleségével és leányaival. Ott vannak a szép unokahúgok, Róza és Lívia is, vala­mint signor Valentio és unokaöccse Tybalt, Luccio és a vidor llo-92

Next

/
Thumbnails
Contents