Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)

A nagyszerű olasz Romeo és Júlia filmben a szerelem mint bámulatosan tiszta, csaknem gyermeki érzelem jelenik meg. Első szerelem? Forró szűziesség! Egészen ifjú legényke és lányka. Ez nagyszerű, de feltehetően nem minden, hiszen itt nem egyszerűen Fraerman regényét, a „Dingo, a vadkutya, avagy elbeszélés az első szerelemről"-t fiimesítették meg. A filmből teljesen kihagyták Romeo Róza iránti szerelmének történetét. Ott egyszerűen arról van szó, hogy előbb az egyik lányt szerette, most pedig egy másikat. Egyszerűen egy kölyök, olyan, mint Oleg, Rozov Boldogság merre vagy? című darabjában, aki Firába is, Verába is szerelmes. De Shakespeare-nél Romeo, amikor meglátta Júliát, nem egyszerűen ifjúságába, tisztaságába szeretett bele, nem egyszerűen egykorú társra lelt benne. Júliában Romeo olyanvalakit látott meg, aki más, mint a többiek! „A lányok közt e tündér úgy kiválik, mint karcsú hattyú hollók közt világít." A habfehér testű Róza „szeplőtlensége" és megközelíthetetlensége ellenére is alkalmasint a „hollók" seregéhez tartozott. És a verekedés, az ellenségeskedés, a vendégség Capuletéknál sőt maga az öreg Capulet és Tybalt — mind-mind hollósereg.

Mert hiszen az igazi szerelem - nemcsak fizikai vonzalom, hanem annak érzékelése is, hogy ez a nő vagy ez a férfi lényegileg is azonos veled. Júiia előtt Rómeónak úgy tűnt, hogy a gyűlölet és a gyengédség nem más, mint ugyanannak az érzelemnek két különböző oldala. Róza iránti szerelme része volt azoknak a hétköznapoknak, amelyek gyötörték, annak az életnek, amelyet nem fogadott el. Róza iránti szerelme olyan volt, mint az a verekedés, amelynek következményeit Benvolióval beszélgetve így látja: „Vad szerelem! Szerelmes gyűlölet! Ó, semmiből fogantatott valóság!"

Júlia nem tartozik ehhez a hollósereghez — erről van itt szó! Romeo már elhatározta, hogy „A tánc után hozzá lopózom én." És minél tovább figyeli, egyre rokonibbnak, közelállóbbnak, ismerősebbnek, érthetőbbnek tűnik, olyannak, aki képes mindazokra az érzelmekre, nézetekre és cselekedetekre, amelyekre ő maga képes. És ismeretségüknek ez a MÉLYSÉGE az, ami engem érdekel. Valami nagyobb gondolat, mint az első szerelem.

Amikor másnap reggel a Júliával való első találkozás után Romeo Lőrinchez jön, azt mondja, hogy tegnap sebet kapott a bálon, de sebzője ellen nem érez haragot: „Szívemben egy csepp gyűlölet

89