Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)

csodálatos temperamentuma, igazsága iránt, embersége, hazafias pátosza iránt, csupán a kerítés hökkentette meg. Ugyanígy nemritkán akadnak emberek, akik egy előadásban csak a „félvállról" elmondott vallomást látják, semmi mást. Előfordul persze az is, hogy az ilyen külsődlegesen mai modoros­ságon kívül nincs is más semmi. De hát nemcsak Lobanovot kell sikerei alapján megítélni. Amikor, tegyük fel, ezt a nem egészen tökéletes Két színt nézem, legkevésbé ezt a külső modort veszem észre. Látom a hősök és események mélységes belső hasonlóságát az életben található hő­sökkel és eseményekkel. A hazafias és nem a színészi pátoszt hal­lom. Látok egy realizmust, amely másfajta, mint bizonyos „klasz­­szikus" előadásoké, látom az egész előadásnak más ritmusát, a. részleteknek más váltását, a más szüneteket — és mindebben felis­merem az életet. Végül látom, hogy igyekeznek friss rendezői módozatokat találni ahhoz az új, eleven színpadiassághoz, amely nélkül egyszerűen meg lehet halni az unalomtól néhány előadáson, amely büszke kétségbevon hatat la nságára De elég... Ma már Oíeg Jefremov a Moszkvai Művész Színház fő­rendezője. Mit hoz még az idő? így hát Romeo és Júlia megismerkedtek, és Júlia mélyen elgon­dolkodva egyedül maradt. „Hová ragadtál, szörnyeteg szerel­mem?/ Halálos ellenségem kell szeretnem". Amikor pedig alig egy óra múlva kilép az erkélyre, amely alatt a számára láthatatlan Romeo áll, önmagával cserél eszmét arról, hogy az ember neve ugyanúgy, mint ehhez vagy ahhoz a nemzetséghez való tartozása, feltételes. Elgondolkodva fordul képzelete Rómeójához, arra kér­vén mondjon le nevéről. Szerelmük úgy kezdődik, hogy Romeo hirtelen kilépve a sötétségből, azt kiáltja neki, hogy kedvéért szívesen marad névtelen. De Júlia, Romeo váratlan megjelenése okozta pillanatnyi ijedtsége után, huncut, de éles és komoly kér­déseket tesz fel, újra és újra bizonyosságot akarván szerezni arról, hogy Romeo kész megtagadni nemzetségét. Ellenkező esetben ő maga kész lemondani a magáéról. Már szerelmük kezdetén készek a KIHÍVÁSRA. Kihívják maguk ellen családjukat és Verona egész rendjét, amelyben a nemzetségek ellenségeskednek egymással. 88

Next

/
Thumbnails
Contents