Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora - Százezrek színháza 3. (Budapest, 1967)

Próza-kor

Talán túl tudatos is, de a tudatlanság világában ez a hiba érdemnek számít. A siker is őt igazolja.”

Relie Pál a Magyar Hírlapban (február 26.):

„A három egyfelvonásos személyes összekötője Honthy Hanna, aki három különböző alakban bizonyította be ismét, — ami a színházi emberek előtt nem újdonság — hogy ez a sokoldalú művésznő, aki az Opera színpadáról indult el az operettprímadonnaságig, a magyar színművészetnek ma egyik legsimulékonyabb tehetsége. Asszonyi közvetlensége, színészi természetessége, beszédének elmés pointírozó-képessége és alakító talentumának rokonszenves kaméleon-természete predesztinálják a prózai szerepekre, amelyekben ma talán sorsdöntő sikerhez jutott. Általában mind a három darab előadása friss, lendületesen szép igazolása annak az új akaratnak, mely a Belvárosi Színházban egyre diadalmasabb harcot kezdett a sikerért.”

És végül, Kárpáti Aurél néhány elismerő sora:

„Honthy Hanna, aki mind a három darab női főszerepét játssza, meglepően finom, kész drámai színésznőnek bizonyult. Mintha nem is operettekben mozgott volna eddig: komoly alakító tehetsége, intelligenciája s tiszta, értelmes dikciója mindjárt debütálásánál szerencsésen érvényesült a vígjátéki szerepkörben."

Két prózai évad következik. Az 1927/28 és az 1928/29- es években a Belvárosi Színház tagja. Nem játszik operettet, csak prózát. Kivéve, amikor a Városi Színházban Szomaházy István: Mesék az írógépröljének zenés változatában lép fel (1927. október 8.) — november 27-én ugyanitt felújítják a Nebántsvirágot. 1928 nyarán a Budai Színkörben Lajtai Békeffy: A régi nyár, és a következő nyáron Brodszky —Kardos—-Harmat: Szökik az asszony.

Belvárosi Szinházbeli bemutatói a következők:

Berr és Verneuil: Az ügyvéd és,a férje, Hegedűs Gyulával. (1927. április 9.)

Lányi Viktor—Zágon — Nóti: János bácsi színházat vesz. (június 24.)

Hennequin—Willemetz: Nászéjszaka. (December 6.)

Török Rezső: A meztelen ember. (1928. április 13.)

48