Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)

vissza. kell vezetni a műfajt eredeti lényegéhez, régi célkitűzéseihez, a néptől induló és a néphez vezető útra. A valóság, a haladás útjára, amelyen az operett klasszikusai mindig haladtak!”

Gáspár Margit hatalmas energiával és nagy lelkesedéssel látott hozzá célkitűzéseinek megvalósításához. Éjt nappallá téve dolgozott a műfaj megújhodásán, a dramaturgiai munkában éppúgy részt vett, mint a rendezői és színészi munkában. Mindenütt ott volt, mindenütt segített! írói hivatását, magánéletét teljesen feláldozta az Operett Színházért, melyet rajongásig szeretett és amelyért harcolni, küzdeni is tudott, ha arra került a sor. Társulatát olyan erőkből állította össze, hogy a színészek szinte önmagukban is garanciát nyújtottak arra, hogy az államosított Operett Színház a legjobb erőkkel indul el új évadjának.

AZ ÜJ MŰSOR POLITIKA

Az első bemutatót dramaturgiai munkaközösség állította színpadra Johann Strauss sok ismert és néhány soha nem játszott zeneszámának felhasználásával Bécsi diákok címmel. A darab Qbernyik Károly „Egy pesti reakcionárius a bécsi forradalomban” című vígjátékának szabad feldologzása volt, és a magyar múlt forradalmi hagyományait vitte színpadra. Új volt az is, hogy először szerepelt magyar operettszínen olyan második felvonásvég, ahol nem szerelmi félreértés képviselte a nagy csattanót, hanem világnézetek csatáztak. A beérkezett színészek mellett három fiatal művész kiugrására adott alkalmat a darab. Egy új primadonna, Petress Zsuzsa és két új bonviván, Hadics László és Szentessy Zoltán nevét jegyezte meg a közönség. A következő bemutató a Montmartre-i ibolya felújítása volt Ajtay Andor bűbájos rendezésében. Ezután került sor Offenbach Gerolsteini nagyhercegnő című operettjének bemutatójára. A premier után hetekig tartott, amíg eloszlott a darab és az előadás körüli zűrzavar. Sokan érthetetlenül álltak azzal a tagadhatatlan tény48