Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)
Kálmán Imre
részt uralkodó valószerűtlenségekkel. Részben mondén, részben nemzeti karakterű muzsikával, logikus drámai felépítéssel olyat alkotott, ami merőben új volt ebben a műfajban. Művével új megvilágításba került az operett-zeneszerzés zenekari technikája is, hangszerelése lényegében gazdagabb, és szebb színekben csillog, mint elődeinek és kortársainak ilyen jellegű munkája. A Magyar Színház premierjén a szerzővel osztozott a sikerben a címszerepet játszó, szép megjelenésű és kellemes hangú Turchányi Olga és Danilo szerepében a hódítóan elegáns Ráthonyi Ákos, aki ezzel az alakításával egy csapásra Budapest kedvence lett. Glavári Hanna és Danilo története tüneményes karriert futott be. Mindent felülmúló, internacionális sikere bizonyította, hogy Lehár feltalálta a nemzetközi operett komponálásának receptjét. Egész Európa Leltárnak tapsolt és 1907 októberében New Yorkból elindult a Víg özvegy amerikai sikersorozata is. Íme, két évtizeddel az első magyar operett megszületése után már volt egy világhírű magyar operettszerzőnk is. És két év se telt bele, kiderült, hogy Lehár Ferenc csak elindította a sort. 1908. február 22-én, a főváros előkelő prózai színháza, a Vígszínház, gondolt egy merészet és szezon közepén operettbemutatóval lepte meg Budapest közönségét. Operett a Vígszínházban ... Nagy meglepetés volt! De az igazi meglepetés az operett fiatal zeneszerzője! Kálmán Imre! KALMAN IMRE Kálmán Imre Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián, ugyanannak a Koessler Jánosnak, aki Bartókot, Döhnányit, Weinert és Kodályt tanította és nevelte. A 25 éves fiatalember, aki dalokat és szimfonikus költeményeket komponált, egy szép napon felkereste Bakonyi Károlyt, az akkor már népszerű írót, és elmesélt neki egy témát azzal a kéréssel, hogy ebből „csináljanak valamit!” Bakonyinak először nem tet61
