A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)

iratokban harcolnak a magyarnyelvűségért. Ennek a küzde­lemnek megindítója Bessenyei György, aki munkásságát 1772-ben megjelent Agis tragédiája című művével kezdi el. Az írók közül többen követelik egy hazai, nemzeti, magyar theatrum felállítását. így például Unghváry röpirata „Ent­wurf“ címen Frendel fordításában, német nyelven ugyan, de magyar színházat követel (1779). Kazinczy Ferenc Hamlet fordításának előszavában a magyar színházért is harcol, Decsi Sámuel a Pannóniái Fénix-ben utal a magyar színház hiányára stb. A XVIII. századi Habsburg elnyomást jelképező osztrák kétfejű sas, benne a kizsákmányolt magyar paraszt képe. A pest-budai német színtársulat első magyarnyelvű elő­adásainak színlapjai 1785-ből : Mesterséges ravaszság, Simái­tól. A vári Vörös Sünhöz címzett ház képe, ahol először tar­tottak színielőadásokat. Iskolai színjáték képe, egykorú met­szet után, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Dugonics András képei. „Éntwurf“ kezdetű németnyelvű röpirat. Kazinczy Hamlet-fordítása. A francia forradalom lelkesítő hatása összetalálkozott az idegen és földesúri elnyomás miatt érzett elkeseredéssel. A magyarság franciás műveltségű felvilágosult fiai komoly erővel kezdték meg a harcot, most már nemcsak a nemesi ellenállás jegyében, hanem a királyság eltörlése érdekében is. Ennek a harcnak egyik ága most is a nemzeti nyelvért folyó küzdelem volt. 1790. augusztus 7-én a Magyar Kurírban „Jelentés“ címen felhívást tesznek közzé, tagokat toboroznak, szép és tisztabeszédű magyar nőket és férfiakat keresnek, egy felállítandó játszószíni társaság érdekében. A jelentkezést és a szervezkedést a budai Strohmayer könyvkereskedésben indítják meg, abban a könyvesboltban, mely a 90-es években a magyar nemzeti mozgalom képviselőinek, később a Marti­­novics-féle összeesküvés tagjainak is találkozóhelye. A kis társaság élére a jogot végzett, külföldről visszatért fiatal Kelemen László áll, aki csakhamar teljes lendülettel új hiva­tásának szenteli magát, kezébeveszi a társulat vezetését és megkezdi az előkészületeket. Kelemen azt vallja a színház­ról : „— Itt hallatik a szabadságnak kellemetes szava ; itt, — ahol a rettenni nem tudó Elme merészen megvív a babona­­sággal és az erőszakkal...“ A két színház bérlőjével folytatott hosszú és szívós harc eredményeképpen létrejön a megegyezés : a magyar társulat bérbeveheti a pesti, illetőleg a budai színházat azokon a napo­kon, melyeken a német társulat nem játszik. A megegyezéshez komoly támogatást, jelentős segítséget nyújtottak a vár­megyék is. A társulat lelkes munkával kezdi meg előkészületeit Kazinczy Hamlet-fordításának tanulásával. Mégis első elő­adásuk (Várszínház, 1790, okt. 25.) Simái Kristóf : Igazházi c. színdarab fordítása volt. Bebizonyosodott, hogy Gráf Brüll, akinek neve alatt megismerték a darabot, franciából fordí-8 FelsS kép Fali tárló 3. fal

Next

/
Thumbnails
Contents