A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
iratokban harcolnak a magyarnyelvűségért. Ennek a küzdelemnek megindítója Bessenyei György, aki munkásságát 1772-ben megjelent Agis tragédiája című művével kezdi el. Az írók közül többen követelik egy hazai, nemzeti, magyar theatrum felállítását. így például Unghváry röpirata „Entwurf“ címen Frendel fordításában, német nyelven ugyan, de magyar színházat követel (1779). Kazinczy Ferenc Hamlet fordításának előszavában a magyar színházért is harcol, Decsi Sámuel a Pannóniái Fénix-ben utal a magyar színház hiányára stb. A XVIII. századi Habsburg elnyomást jelképező osztrák kétfejű sas, benne a kizsákmányolt magyar paraszt képe. A pest-budai német színtársulat első magyarnyelvű előadásainak színlapjai 1785-ből : Mesterséges ravaszság, Simáitól. A vári Vörös Sünhöz címzett ház képe, ahol először tartottak színielőadásokat. Iskolai színjáték képe, egykorú metszet után, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Dugonics András képei. „Éntwurf“ kezdetű németnyelvű röpirat. Kazinczy Hamlet-fordítása. A francia forradalom lelkesítő hatása összetalálkozott az idegen és földesúri elnyomás miatt érzett elkeseredéssel. A magyarság franciás műveltségű felvilágosult fiai komoly erővel kezdték meg a harcot, most már nemcsak a nemesi ellenállás jegyében, hanem a királyság eltörlése érdekében is. Ennek a harcnak egyik ága most is a nemzeti nyelvért folyó küzdelem volt. 1790. augusztus 7-én a Magyar Kurírban „Jelentés“ címen felhívást tesznek közzé, tagokat toboroznak, szép és tisztabeszédű magyar nőket és férfiakat keresnek, egy felállítandó játszószíni társaság érdekében. A jelentkezést és a szervezkedést a budai Strohmayer könyvkereskedésben indítják meg, abban a könyvesboltban, mely a 90-es években a magyar nemzeti mozgalom képviselőinek, később a Martinovics-féle összeesküvés tagjainak is találkozóhelye. A kis társaság élére a jogot végzett, külföldről visszatért fiatal Kelemen László áll, aki csakhamar teljes lendülettel új hivatásának szenteli magát, kezébeveszi a társulat vezetését és megkezdi az előkészületeket. Kelemen azt vallja a színházról : „— Itt hallatik a szabadságnak kellemetes szava ; itt, — ahol a rettenni nem tudó Elme merészen megvív a babonasággal és az erőszakkal...“ A két színház bérlőjével folytatott hosszú és szívós harc eredményeképpen létrejön a megegyezés : a magyar társulat bérbeveheti a pesti, illetőleg a budai színházat azokon a napokon, melyeken a német társulat nem játszik. A megegyezéshez komoly támogatást, jelentős segítséget nyújtottak a vármegyék is. A társulat lelkes munkával kezdi meg előkészületeit Kazinczy Hamlet-fordításának tanulásával. Mégis első előadásuk (Várszínház, 1790, okt. 25.) Simái Kristóf : Igazházi c. színdarab fordítása volt. Bebizonyosodott, hogy Gráf Brüll, akinek neve alatt megismerték a darabot, franciából fordí-8 FelsS kép Fali tárló 3. fal