A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
tóttá azt. A Hamlet-előadáshoz szükséges felkészültség hiánya mellett, a Simai-fordítás haladó mondanivalója indokolja ezt a változást. A polgár, mint példakép jelenik meg a színpadon. Földesúri elnyomás. Francia forradalom. (A Bastille ostroma.) Martinovics Ignác. A Nemzeti Játszó Társaság ingó javainak inventáriuma (jegyzéke) 1792-ből. Quietantia. Kelemen László nyugtája. Színpadi eszközök leltára. A Kelemen-társulat pecsétjének képe. Trattner nyomda számlája és Kelemen költségszámlája 1792-ből. Kelemen László képe. Részlet Kelemen felterjesztéséből, amelyben a magyar színtársulat felállításának szükségességét hirdeti. Rekvizitumok (kellékek) leltára 1792-ből. Az előadott darabok szereposztásai. A Kelemen-család címere, melyet Kelemen László is használt okmányainak hitelesítésére. Igazházi kasszaraportja (pénztári elszámolás). Kelemen Erzsébet nyugtája. Igazházi, Simái Kristóf darabjának előadása a Várszínházban, 1790. okt. 25. Iskolai színjátékok kéziratai. Magyar szerzők művei. A Bécsi Magyar Kurír (az első magyar újság) 1790-es évfolyamának kötete, melyben tudósítás van az első magyarnyelvű előadásról. Simái Kristóf kézírása és Igazházi c. darabjának első kiadása. Magyarra fordított színdarabok. Endrődi : A Magyar Játékszín c. munkája. (A magyar színészet kezdeteiről.) Az első előadást az Igazházi bemutatásával a budai kármelita-templomból átalakított Várszínházban tartják meg, osztatlan tetszésnyilvánítás mellett. A második előadás színnhelye a pesti városfal erődítményéből átalakított játszóhely, a Rondella. (A mai Petőfi téren.) A második szép sikeres est után, a német bérlő megszegte a megállapodást és megvonta a további előadások megtartásának engedélyét. . Űjult erővel indul meg a harc a helyiségért. A vármegyék támogatása sem elegendő, s ezért a kilátástalan helyzetben a társulat szerződést köt Reischl Ferenc, budai ácsmesterrel, fabódéjának bérbevételéről. (A hajóhíd budai hídfőjénél.) Itt játszik a lelkes csapat, a lelkes magyar közönségnek 1793-ban a téli hideg beálltáig. Az állandó tárgyalások eredményeképpen 1796-ig felváltva játszanak a budai és pesti kőszínházakban is. A Várszínház. Reischl-féle fabódé. A pesti Dunapart képe a XVIII. század végén, és a pesti városfalból átalakított Rondellaszínház képe. Ez volt az ú. n. Városi Kis Játékszín. 1790-től 1796-ig itt is játszottak Kelemenék, 1808—15-ig pedig Kultsár és Vida igazgatása alatt a Pesti Magyar Színtársulat. Felső képsor Fali tárló Makett Asztali tárlók 3. fal Felső kép Fali tárló 9
