A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
Főbb szerepei : Sappho, Gertrudis (Bánk bán), Gertrud (Hamlet), Erzsébet (Stuart Mária), Lucretia Borgia. Szentpétery Zsigmond (1798—1858). Márványszobor. Schodel Jánosné Klein Rozália (1811—1854). Német származású énekesnő, a Nemzeti Színházban Déryné vetélytársnője. — Barabás Miklós olajfestménye. 1852. Főbb szerepei : Norma, Norina, Romeo, Zampa, Gara Mária (Hunyadi). Bartha János (1798—1852). A hőskor és a Nemzeti Színház kiváló drámai hőse, Bánk bán első alakítója. — Latkóczy Lajos olajfestménye. Főbb szerepei : Bánk bán, Tiborc, Lear király, Hamlet, Macbeth, Zrínyi. Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia (1827—1890). Énekesnő, a Nemzeti Színház tagja, akit kartársai a „Nemzet csalogánya“ címmel tiszteltek meg. (Utána Blaha Lujzát nevezték így !) — Kovács Mihály olajfestménye. Főbb szerepei : Norma, Violetta (Traviata), Desdemona, Gara Mária (Hunyadi László), Melinda (Bánk bán), Báthory Mária. Megyeri Károly (1798—1842). A vándorszínészet és a Nemzeti Színház első éveinek legnagyobb színésze, a legkiválóbb komikus, a realista színjátszás úttörője. Márványszobor. Főbb szerepei : Peleskei nótárius, címszerep, Lombai (Csalódások), Shylock. I. TEREM Magyarországon a 18. század utolsó harmadát a felvilágosodás korának nevezzük. A felvilágosodás általában küzdelem az abszolutizmus ellen, harc a haladásért, támadás a feudális hagyományok ellen. Hazánkban ez az új törekvés a nemzeti függetlenségért vívott küzdelemmel párosul : harc az idegen elnyomás, a Habsburg-uralom gyarmatosító politikájával szemben, ennek érdekében a nemzeti múlt dicsőségének hangoztatása, a nemzet és a nemzeti nyelv középponta állítása. A felvilágosodás korának egyik jelentős tényezője az első hivatásos magyar színtársulat megalakulása 1790-ben. A magyarországi színjátszás előzményei messzire nyúlnak vissza, a hivatásos magyar színtársulat közvetlen előzményeinek az iskolai színjátszást és a vásári-, népi színjátékokat kell tekintenünk. Hazánkban a Habsburg elnyomás II. József németesítő politikája során egyre fokozódik. Az uralkodó 1784-ben kiadott rendelete hivatalos nyelvvé a németet teszi. Magyar írók, orvosok, ügyvédek folyóiratokban, értekezésekben, röp-I. fal 7
