A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)

Felső képsor Fali tárló

Makett Asztali tárló

lehetőségei nagyobbak voltak. Amíg Pest-Budán a közvetlenebb és közelibb elnyomás miatt a magyar színészet nem érvényesülhétett, Kolozsvárott Wesselényi Miklós (1750— 1809) pártfogása alatt megindult a magyar színjátszás. Itt a kedvezőbb körülmények folytán a színtársulat csakhamar megerősödött és Kótsi Patkó János (1763—1842) vezetésével hamarosan népszerűvé vált. Wesselényi kívánságára 1798-ban a színtársulat kisebb csoportokra oszlott s vendégszereplésre Nagyváradra, Debrecenbe, Miskolcra és Szegedre mentek. Szegeden ezidőtájt (1800) Kelemen László próbálkozott színtársulatot szervezni s rövid ideig a Szent György-templomból színházzá alakított épületben játszott társulatával. Anyagilag azonban teljesen tönkrement es Csanádpalotára vonult vissza, ahol kántortanítóként fejezte be életét 1814-ben.

Az erdélyi színészek Szegedre jutott csoportja kérvényt nyújtott be a Helytartó Tanácshoz, pesti játékengedély ügyében. Végre 1808-ban engedélyt kaptak a pesti játékokra, s a Rondella-színházban szerepeitek azokon a napokon, amikor á német színészek nem játszottak. 1809 március 1-től Vida László igazgatása alatt a Hacker-szálában önálló társulatként működtek, s mikor 1912-ben a Pesti Német Színházat megnyitották, átköltöztek a Rondellába s annak 1815-ben történt lebontásáig Kultsár István igazgatása alatt ott játszottak. A Rondellát városszépítési okokra való hivatkozással bontották ugyan le, de tulajdonképpen azért, hogy a fővárosi magyar színészek lába alól kihúzzák a talajt. A hajlék nélkül maradt színészek vidékre kényszerültek, s 18 éven át a fővárosban a magyar színészek csak vendégek voltak. A vidéki színészet — részben a kolozsváriak példája nyomán — egyre inkább megerősödött. Színésztársulatok jelentek meg a vidéki városokban, így Ungváron, Kassán, Székesfehérvárott s a fehérvári társulat játszott Gvőrött és Pécsett is. Ezek a társulatok jól kidolgozott előadásokban klasszikus műveket is játszottak.

Kolozsvár látképe. Id. Wesselényi Miklós. Pécs látképé.

Az egykori kolozsvári Pataki Sámuel-féle ház képe, ahonnan az erdélyi színészet 1792-ben elindult. A kolozsvári színtársulat pecsétje. Kótsi Patkó János, Pergő Celesztin és Jantsó Pál erdélyi színészek arcképei. Színlapok a Kolozsvárról kirajzott színtársulatok magyarországi előadásairól : Debrecen, 1798 ; Miskolc, 1822 ; Ungvár, 1821 ; Pécs, 1822. Az 1821-ben épült régi kolozsvári színház. A szegedi Szent György-templom, melyet egvideig színháznak használtak. Kelemen László csanádpalotai síremlékének képe. A Hamlet első magyarországi előadásának színlapja, Kolozsvár 1794, címszereplő : Kótsi Patkó János. A Hamlet pécsi előadásának színlapja, 1822.

Hamlet előadása Pécsett, 1822. (Ophélia : Déryné.)

Tapéta és színpadi deszkadarab a régi Kolozsvári Nemzeti Színházból. Horváth András röpirata a nemesszívű magyarokhoz a pesti nemzeti teátrom ügyében, 1815. Hazafiúi javallás a Magyar Nemzeti Theátrum építéséről, 1814.

1*