A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
Makett 4. tat Felei képsor Fali tárló Makett Asztali tárlók A társulat munkájához nagy lendülettel kapcsolódnak az írók is. Kazinczy Ferenc segítőkezet nyújt a színészeknek, felhasználja széles ismeretségét, hogy kezdetben a társulatnak helyet biztosítson, később helyet szerezzen. Kármán József megírja a Játszó személyek kötelességei címen a társaság szabályrendeletét. Bessenyei György magyar ifjúsághoz ajánlott „Filozófus“ c. színművét 1798-ban adják elő. Dugonics András színdarabjait Moór Anna, a társulat kiváló művésze, dolgozza át a színpad számára. Résztvesz a munkában Dayka Gábor is. A társulat magjamvelvű előadásokban magyar közönséget érdeklő témákat mutat be. Műsoruk azt támasztja alá, amit Kelemen programmszerűen vallott : „Miután napjainkban a Theátrumok a társadalmi erények valódi iskolái : kis társaságunk képes lesz Nemzetünk közép- és alsó osztályának, melly a magyar nyelven kívül más nyelvet nem tud, sőt nem ismer, szeme elé tárni. Következőleg e két osztálynak igen nagy hasznára leszen az erköltsök illynemű tanítása által.“ A színtársulat lelkes munkája azonban nem jár anyagi eredményekkel. A társaság jövedelme alig fedezi a költségeket. A bajbajutott színészek ismét a vármegyéhez fordulnak támogatásért. A megyék kiállnak a magyar színház ügye mellett : mind szóval, mind tettel — pénzzel — annak segítségére sietnek. A magyar közép- és kisnemessóg ugyanis II. József németesítő politikájával szembenállva minden nemzeti jellegű törekvést támogatott. így a magyar nyelvért folytatott harc bázisa is a megyékben tömörülő nemesség lett, A magyar szó, a nemzeti érzés érdekében küzdő kis csapatot — a Kelemen-társulatot — a magyarországi megyék viszonylag nagyarányú támogatásban részesítették. így vált lehetővé, hogy a színésztársaság hat éven keresztül fenntartsa magát. Parasztok. Pest-Buda. Polgárok a XVIII. században. Szentkirályi László rendelkezése a színészek fizetésének megállapításáról. Színi készületek és játszóruházatok inventáriuma (jegyzéke). Moór Anna szerződése és képe. Részlet Kelemen László felterjesztéséből. Színészek fizetése 1793-ban. Vármegyei hozzájárulások jegyzéke. Szatmár megye átirata Pest megyéhez a Nemzeti Játékszín ügyében 1793. Szerelemhegyi András beadványa és javaslata az énekes játékok népszerűsítése tárgyában. Lavotta János képe és szerződése. A játszószemélyek (színészek) kötelességei. Kármán József képe. Számadás egyes vármegyék hozzájárulásáról., Bessenyei György : A filozófus c. vígjátékának előadása 1792. jún. 4-én a Reischl-féle fabódé színházban. Nyakkendő magyar férfiruhához, Kelemen László idejéből. Színházi hangszer a XVIII. századból. Moór Anna saját hímzésű ezüsthímes kendője. Színpadi csillagok és legyező az első magyar színtársulat kellékeiből. A Zsugori c. vígjáték A Rondella és környéke. 10
