Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)
II. Szovjet színház
hatja az akkori évek életének kendőzetlen igazsága. Ezért szerepelnek színházaink műsorán mind a mai napig és ezért keltik fel az újabb és újabb nemzedékek érdeklődését és szeretetét. Elcsendesedtek a polgárháború viharai, eljött a nemzetgazdaság újjáépítésének korszaka, az ötéves tervek évei és új hősök ■— építők, munkások, kolhozparasztok — jelentek meg a színpadon. N. Pogogydn Tempo, Legenda a fejszéről és Barátom című darabjai foglalják el a főhelyet a színházak pia kálja.n és új boldog békés életet építő emberek optimizmusát hirdetik. Amikor pedig a második világháború fekete viharfelhője borúit a Szovjetunióra a legjobb drámairodalmi művek, — K. Szimouov Orosz emberek, A. Komyejcsuk Front, L. Lectiov Invázió című darabja — beszél a nézőknek a katonák harci hőstetteiről, a szovjet emberek megtörhetetlen akaratáról. A háború utáni békés építés a Szovjetunió népeinek és a világ minden becsületes emberének harca a békéért ugyancsak visszhangra találnak a szovjet színházak színpadán. A szovjet drámairodalom segítette hozzá a szovjet színpad mestereit a szocialista realizmus művészi módszerének megszilárdításához alkotó munkájukban. Ez a módszer a legszélesebb lehetőségeket nyújtja a rendezőnek, színészeknek és díszlettervezőknek kísérleteikhez és tehetségük kibontakozá sához. Megemlíthetjük például, hogy V. Visnyevszkij Optimista tragédia című darabja milyen különböző felfogásokban került bemutatásra a Kamara Színház és a leningrádi Puskin Színház színpadán. Mindkét megoldás teljesen törvényszerű, sőt szükségszerű is volt, mint ahogy törvényszerű volt Majakovszkij Poloska és Fürdő című darabjának annyira különböző, a rendező egyéniségének sajátossága és a színház előtt álló feladatok által diktált megoldása Meyerhold színházában a 30-as években és a Szatíra Színházban az 50-es években. Ez nem csupán a szovjet drámaírók műveinek színrevitelére érvényes. Vajon nem mutatkozlak-e meg a szovjet színpad mestereinek sajátoságai Ősz trovszkij, Gogol, Gribojedov darabjainak, Shakespeare, Molière, Goldoni műveinek színpadi megoldásaiban? Elég, ha Oszlrovszkij Lángoló szív című víg játékára gondolunk, amelyet Sztaciyiszlavszkij rendezett a Művész Színházban és amelyben bátran és lendületesen tárta fel a mű népi és társadalmi alap eszméjét. Ez a darab már több mint 30 éve szerepel a színház műsorán. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Sztanyiszlavszkijnak ez a rendezése éles, gúnyos válasz volt azokra a kísérletekre, amelyek Osztrovszkijt, Gogolt ..modernizálni“, újraszabni akarták, mint például Meyerhold tette Gogol Revizor és Osztrovszkij Erdő című darabjával. A szovjet színház realista és formalista irányzatai közti vitát az élet dön tötte el. De a realizmus győzelme távolról sem jelenti a művészi módszerek és stílusok unifikációját. 52