Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)
Két új csehszlovák állami szabvány
KÉT UJ CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI SZABVÁNY 10/7/1963. A Szcenográfiai Laboratórium kidolgozta a S zínházak tervezése , illetőleg a Kultúrházak tervezése elnevezésű csehszlovák állami szabványokat, amelyeket jóváhagyás után 1963. január 1. napjával hatályba léptettek. Az uj szabványok nem vonatkoznak az 1962. december 31-ig jóváhagyott szinház- és kulturháztervekre, továbbá a cirkuszokra, szabadtéri és bábszínházakra. Ezzel szemben kiterjednek a kísérleti, fejlesztési és ideiglenes jellegű színpadok tervezésére, a jelenlegi kultúrházak átalakítására, valamint az eddig más célra használt épületek kultúrházakká történő átalakításának terveire. A szabványok üzemeltetési, biztonsági, gazdaságossági és tipizálási célokat szolgálnak. A S zinházak tervezése elnevezésű szabvány, a szinházak állapotának elbírálására létesített szinházi eUenőrző bizottságok számára is megfelelő vezérfonal. A Színházak tervezése elnevezésű szabvány a színházakat a nézőtéri ülőhelyek száma alapján 6, a játékfelület nagysága szerint 3 csoportba, az üzem felszerelésének foka szerint ugyancsak 3 csoportba sorolja. Az alaprendelkezésekben a szabvány az érvényes városrendezési követelményeket tartja szem előtt. A színházépület elhelyezése a lehető legmegfelelőbb legyen külső-esztétikai és biztonsági szempontból. A közlekedési követelményeket, vagyis az építendő szinház megközelítésének szem előtt tartását is megkívánja. A műszaki követelmények tekintetében súlyt helyez a szinház gyors és biztonságos kiürítésére, megfelelő távozási utvonalak utján mind a nézőtéri részen, mind a szinpadi részen. Megállapítja az épület akusztikai feltételeit a fentebb emiitett nagy ságméretek alapján. Egyúttal meghatározza előfeltételét annak, hogy a nézőtér valamennyi helyéről biztosítva legyen az egész játéktér teljes belátása. Éppen igy gondol a szabvány a nézőtér akusztikai megoldására egyrészt a színészi mondanivaló hallhatóságának és érthetőségének szempontjából, másrészt a nézőtérnek a külső zajtól való tökéletes elszigetelése szempontjából. A szinpad üzemi berendezése magában foglalja a díszleteknek a raktárhelyiségből a szinpadra történő beszállítása megfelelő megszervezésének szükségességét is; ugyanígy a próbatermek és a raktárak közötti megfelelő szállítást is. A szinpad gépészeti berendezésének nem csupán a lehető legnagyobb számú szinpadképváltozás lehetőségét kellbiztositania,de alkalmas eszközül kell szolgálnia az előadás és az előkészítés során a megerőltető munka megkönnyitésé-
