Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)
Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - Lódobogás
azért lényeges, hogy megakadályozzuk a fémcsészék véletlen egymáshoz ver ősééből keletkező zavaró hangok létrejöttét. A működés módja ülve térdünkre helyezzük a párnát és kezeinkbe egy-egy csészét fogva kiűtögetjűk a lódobogást a megfelelő ritmusban. A puha talajon való lódobogás tömeges alkalmazásának ritmusát lásd: Lovasság, kövezett utcán c. fejezetben* Lódobogás fahídon Yirtás Föld cimü darabjában a Moszkvai Művésszlnházban meg kellett hangban oldani Alekszej és Sztorozsev megérkezését. A dolog ugy volt elgondolva, hogy ők mezei uton közelitik meg a falut és áthaladva a folyócskán végigvezető hidon, ugyanolyan uton érkeznek meg Alekszej házához. A feladatot elég sikeresen meg is oldottuk. Ennek a hangnak az ábrázolása kétféle módon történt. A hidon való távoli áthaladást ugy oldottuk meg, hogy a szinpad mélyén a patákat a szinpad padlójához verdestük s ugyanakkor a patáknak csak az első patkószegeit veregettük a padlóhoz, és a színpadnak azokat a részeit választottuk ki erre a célra, melyek mélyebben és szélesebben hangzó hangot adtak és kikerültük azokat a helyeket, ahol a padló alatt gerendák voltak lefektetve. A puha talajon való dobogás hangját pedig csésze és párna segítségével ábrázoltuk. Természetesen, mind az első, mind pedig a második esetben a végrehajtás módjának finomnak kell lennie, hogy ez az egész zaj a maga ritmusában erejében és hangszínezetében a lehető legjobban megközelítse az életet. Vegyük ezt a példát: Egy lovas galoppban közeledik a színpadon ábrázolt helyhez. Száz méteres távolságból a lódobogás már hallható lesz a nézőtéren, de elérve a hidat, lova patájának hangja élesen felerősödik, mert a fahid felerősiti a hangot.Majd újra puha talajra érve, a paták dobogása élesen lehalkul, de a lovas közeledtének megfelelően a hang ereje növekszik, s megváltozik a ritmusa, amint a lovas galoppból ügetésbe csap át, majd megáll.
