Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)

Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - A vonatzaj

széle mentén, a ráillesztett vaspánt mellett, a két cipőorr között kell ütni. A bádoglapra mért ütéseknél ritmikus hangot figyelhetünk meg, amely hangjegyekkel kifejezve a következő. Az ütögetést a kopogtató három ütésének váltogatáséval végezzük, ilyen sorrendben: az első ütés jobb kézzel, második bal, harmadik ismét jobb kézzel történik. Ismétlődésnél újra a jobb kéz kezd, majd bal, újra jobb stb. A távolról közeledő vonatkattogást gyönge alig hallható ütésekkel kell kiverni a lábbal leszorított bádogon. A közeledés arányában az ütések intenzivebbek lesznek és a cipőorr, anélkül, hogy a sarok helyzete változna, oldalra csúszik. Igy a bádog első széle felszabadul és felemelkedik a rezonátorról, amitől a kopogtató ütéseinek hangja jelentősen erősödik. Pakopogtató az eresztékekhez A szerszámnak ez a része két hosszú botból áll, amelynek a végén hasábalakú faütő van. A fenyőfából készült hasáb 15 cm. hosszú és lo x lo cm. széles. A közepén egy 7 cm. mélységű lyukat fúrunk, amelybe enyvvel beleillesztjük a jól megmunkált, gömbölyű fenyőfa botot. Ez 2.5 cm. vastag és 120 cm. hosszú. Az ütőhasáb aljára egy gyapjuszőnyeg darabot vagy valami hasonló anyagot erősítünk. w

Fém hangaláfestő*

1 az eresztékekhez Ez a szerszám az ereszték kiegészítője, amely hangjával a váltók, alátétek és a többi fémrészek hangját utánozza, amelyek a kocsikon és a mozdonyon találhatók. Ez áll két 20 cm. átmérőjű gyűrűből, amely vastag drótból, 5 mm.-ee átmérőjű, van hajlítva. Mindegyik gyűrűre 5-6 darab elvágott vaslapka van felfűzve, amely 20-30 cm. hosszú, 4-5 cm. széles és 7-8 mm. vastag. Minden lapnak az egyik végére egy lyukat kell fúrni, aminél fogva fel lehet fűzni a gyűrűre.