Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)
kombinálásának lehetőségéire is. A Laboratórium a feladaton tovább dolgozik a hozzáférhető festékekkel, a különféle fajta kötő- és oidóanyagokkal folytatott rendszeres kisérletek utján. A luminoforokkal végzett kísérletezésekből született az 5. kiállításon bemutatott Tvrdek-féle Luminiszcenciás színház, amely ezt a fizikai jelenséget művészeti előretörésre használja fel. Ezek a gondolatok mutatják a célt és a hozzá vezető fő feladatokat. Közéjük tartozik mindenek előtt: 1. / a szinpadi világítástechnika korszerűsítése és tudományos alapra helyezése: 2. / a színházi festészet színvonalának felemelése a tempera- és olajfestés szintjére; 3. / a semmi által nem korlátozott detail kialakítása és technológiai megvalósítása; 4. / a semmi által nem korlátozott szinházi öltözék és az életrekeltett színészi alak detailjának kialakítása; 5. / a szinpadi hangkulissza korszerűsítése; 6. / a szinpadi munka megkönnyítése és a fárasztó munka kiküszöbölése a szinházi szállításból, a biztonság rendszeres emelésével. Az igy kimért feladatok nem csekélyek és - a megvalósításukra szükséges időt tekintve - kétségtelenül meghaladják a harmadik ötéves terv terjedelmét. Nem lenne gyakorlati értelme annak sem, ha megvalósításukat a kis színpadoknál kezdenénk; ellenkezőleg fontos lenne, ha ezeket a modern szempontokat a harmadik ötéves terv uj színházépületeinél /Realista Szinház, Prága, Brno, Ostrava, Budejovice, Hradec Králové, Gottwaldov, a nagy szakszervezeti kultúrházak, mint Usti n.L., Pardubice,stb./ és a jelentősebb felújításoknál /a bratislavai Opera, P.lzen/ érvényesítenénk. Ezeknek az épitkezésekneK a beruházói felelősek nemcsak a befektetett milliókért, hanem azért is, hogy a vélemények egyesítésével sikerüljön kifejleszteni a művelődési klubokban is használható jó, tipus alapberendezéseket, s igy a negyedik és ötödik ötéves tervben mindenütt magas szinvonalat lehet elérni, nem csupán a kiválasztott esetekben. Rajtunk a nagy, mondhatni - történelmi felelősség nemcsak magának a berendezésnek és az épületnek jó színvonaláéra, hanem a köztársaságban le-