Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Napjainkban a szcenográfia arra a teljességre tesz szert, amelyet első alkotói, Serlio és Furtenbach tulajdonítottak neki: nem csupán szinpadi képzőmiivészetté lenni, hanem technikává, technológiává és a szinháztérség /nézőtér és színpad/ elemeinek kapcsolatairól szóló tudománnyá is. Már az,amit a fényszinházról közzétettek, igazolja ezt a teljességét: puszta képzőművészettel századunkban színházat "csinálni" nem lehet. Nincs szó azonban a művészet valamiféle technizálásáról. A szcenográfia képzőművé­szeti tényezőjének mindig uralkodó és irányító jelentősége lesz; nem tudja azonban nélkülözni a technikát és a technológiát, mert a képzőművész munkájának a mai színházban nem a tervek megfesté­sével,hanem a színpadon történő realizálással kell befejeződnie. Ennél az iparművészeti folyamatnál a szinpadi kiállítás megvaló­sulásának ki kell alakítania a detailt és képzőművészeti tevé­kenységét a fények kompozíciójával kell betetőznie: csak ezután lesz készen a szinpadi képzőművészeti alkotás. Ebből látjuk, mi­lyen nagy igényeket támaszt a szcenográfia az alkotókkal és ki­vitelezőkkel szemben is. Látjuk a mai szinpadokon, mennyi hiány­zik a tökéletességhez. Az alkotómunka módszerei a technikai és technológiai eszközök fejlődése mögött kullognak. Nem hiányoznak azok az alkotók sem, akik elvetik az ujat, dicsérik a régit és igyekeznek a fejlődés ütemét saját azemélyes szükségleteiknek megfelelően visszatartani: a fejlődés azonban nem áll meg, tehát csak felesleges és zavaró lármát okoznak. Ha az uj kifejezőeszközökről beszélünk, röviden szólnunk kell az uj világítási anyagról, a luminoforokról is. Az UV - su­gárzás változtatásának fotonikus tünete az irányitható hullám­hosszú sugárzás /és ezáltal a szin sugárzás is/ nem a legfrissebb újdonság. A színpadon már kb. 20 éve létezik, főként D.D. Laza­rov és A.V. Tretyakov szovjet szinpadi kutatók érdeme folytán; a polgári életben ismert "világitó festékeket" főként a reklám haaználja fel. A csehszlovák kísérletezést - főként dr. Tvrdek mérnökét - az 5. szcenográfiai kiállítás mutatta be, amelyen a mai lehetőségeket a "Luminiszcenciás térség" elnevezésű kiállí­tási anyagban mutatták be, amelynek makettja a Szcenográfiai La­boratórium mintagyüjteményében található. Összefoglalásszerüen mutatja be a luminiszcenciás sugárzás hatását a szinpadi per­spektívára, amelyet elmélyít, egyben rámutat a luminoforoknak modurittal, habos polisztirénnel és egyéb anyagokkal történő

Next

/
Thumbnails
Contents