Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

A továbbiak során a felolvasztott aluminium + 66o C -nak megfelelő hőmérsékleténél jegyzik fel a millivoltméter helyzetét. Ezután a thermoelektrikus test összekötött részét először felolvasztott ólomba, majd cinkbe, végül pedig forró vizbe meritik, miközben 320°, 230° és 100° hőmérsékletet alkalmaznak és az adatokat az egyes esetekben feljegyzik. A fokmérő jobboldala számára hő szempontból ellenállóbb fémeket és öntvényeket olvasztanak fel. A nyert adatok alapján grafikont szerkesztenek, amelyen a függőleges tengelyen feltüntetik a hőmérsékletet, a vizszintesen pedig millivoltméter adatait. A betét thermikus megmunkálásakor a kemence hőmérsékletét millivoltméterrel mérik és a grafikon szerint határozzák meg. Ha műszer fokmérője lehetővé teszi a számok beirását, ugy előnyös a fokmérőt hőmérsékletre átszámozni. A millivoltméter ilyenkor ezután átalakul pyrométerré* A cink-kadmium kéneges luminofórok szintézisén végzett laboratóriumi munkák folyamata a betét thermikus megmunkálása ut'án a készítménynek ultraibolya fény alatti és a chloridnak /oldóanyagnak/ 10 - 15-szöri desztillált vizzel való kimosásával fejeződik be. /A kimo3ási próbát AgNO-j segítségével végzik, egészen a gyenge opalizálásig./ A luminofórok szintézisén végzett laboratóriumi munkák kérdésének lezáráaánál meg kell említeni, hogy alapkövetelmény a tisztaság és a hőeljárás betartása. A luminofórok gyártása a szinházi laboratóriumi feltételek között könnyen lehetséges; csökkenti az ipari gyártású világító festékek vásárlásának költségeit.