Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Mcluzin : BALOTIN Á LÁS 18/1961 I. Bevezetés Az üvegbalotin alkalmazása a csehszlovák színpadokon ma még alig ismert és főként a protektorátus idejéből kelteződik, amikor a balotint a szükséges kötőanyagokkal együtt Németországból hozták be hozzánk. A balotin szinpad-diszitésre való* ritka felhasználásainak egyik esete a presovi szinházban fordult elő, ahol Mikulás Kravjansky képzőművész használta fel a "Róka meg a szőlő" c. darabban. A balotin a Dőlni Polubné-i Jabloneci Üvegmüvek vállalatnál készitett üveggyártmányok egyike. Exportszükségletre, bizsuáruk hazai és külföldi gyártása céljára gyártják, az utóbbi időben pedig fényszóró országúti jelzőtáblák készitése céljából. 0.09 - 1.4 mm átmérőjű mikrogolyócskákhoz hasonló alakja van, amelyek igen kis gyújtópont távolságú nagyitólencsét képeznek. Borköves és zsirsződás zománcokból gyártják és megrendelésre szilikonolással vagyis olyan különleges technológiával munkálják meg, amely növeli a balotin taszitó erejét a vizzel szemben; a zománc túlnyomórészt színtelen,azonban tetszés szerint festhető. Ezzel az eljárással a Zeleznobrodi Üveggyár luznicei üzeme foglalkozik. A nálunk gyártott balotin választéka igen széles és teljes mértékben kielégitheti a csehszlovák színházi dolgozik kívánságait és igényeit. A balotint a golyócskák nagysága szerint osztályozzák 1.5 - 6.5 mm átmérőjüekre, amelyekkel a feltüntetett sort csak 12 - 16 közötti páros számokkal szélesíthetjük: