Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Ha az összeforrasztott végű thermoelektrikus testet keni én­éében helyezzük el, az összekapcsolás révén felmelegszik, ugyan­akkor a két másik végnek nyugalmi hőmérséklete marad. Eltérő hő­mérsékletüknek tulajdoníthatóan áram keletkezik, amelyet hőmér­sékleti fokozatokkal előre megjelölt millivoltméterrel állapíta­nak meg. A 101.sz. ábra szemléltetően mutatja az elektromos muffel­kemence keresztmetszetét: tartályában láthatók a tégelyek és a thermoelektrikus test helye. /A thermoelektrikus test csövecskéi a kemence ajtajában levő különleges nyilason haladnak át./ Ha visszatérünk az első képhez, ugy világossá válik, hogy a feszültség szabályozásától függ a kemence hőmérsékletének sza­bályozása. Ez a betétnek előirás szerinti thermikus megmunkálá­sához szükséges hőeljárás eléréséhez szükséges, valamint a bizo­nyos, adott tulajdonságokkal rendelkező luminofórok nyeréséhez. A betét kiégetése 3 fázisra oszlik: 1,/ a kemence felfűté­se a kellő hőfokra /pl. 900 C°-ig/, 2./ a betét kiégetése adott hőmérséklet mellett, 3./ a lehűtés. A második fázisban a thermoelektrikus test állandóan a ke­mencében van, a másik kettőben csupán a méréshez vezetik be. A laboratóriumi gyakorlat utolsó kérdését érinti a milli­voltméter fokmérőjének jelölési módja is, másként kifejezve a pyrometer készitése a felhasznált platina-, chromai-, stb. ther­moelektrikus testnek megfelelően. A chromál­aluminium thermo­elektrikus testtel végzett gyakorlat során a miilivolt-fokokkal és közvetlenül a hőmérséklet-fokokkal /két skálával/ megjelölt pyrométert használják. Ha nincs ilyen műszerünk, ugy az érzékeny millivolt-métert pyrométerre lehet átjelölni. Ehhez a következő müveleteket kell elvégezni: /101. sz. ábra alatti szöveg: A thermoelektrikus test el­helyezése a kemencében./ Az alumíniumot üstben vagy tégelyben forrasztólámpa vagy gázégő lángja fölött felolvasztják. A felolvasztott anyagba be­lemeritik a. thermoelektrikus test összeforrasztott részét. Ha a millivoltméter mutatójának elhajlása nagy, ugy a millivoltméter körébe kiegészítő ohmikus ellenállást kell bevezetni. Az ohmikus ellenállás értékét kísérletképpen ugy kell kiválasztani, hogy a thermoelektrikus test kötésének a felolvasztott alumíniumba me­rülésekor a mutató a fokmérő feléig terjedő elhajlást mutasson.

Next

/
Thumbnails
Contents