Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Ha a tégely nincs keményre megtöltve, ugy a betét a kiégetés során megsavasodik, ami a luminofőr minőségének romlásához vezet. A tégelybe tömködött anyagot felülről erős, azbeszt lapból készült köralaku lapocskával takarják le, amelyre porcellángyürüt vagy tégelyfedőt helyeznek. Az összes nyilasokat kaolinnal vagy samott-agyaggal gondosan bekenik, amit a következő eljárás során elektromos lapon vagy szárító kamrában + 80 G° hőmérsékletnél kiszárítanak. A betét thermikua megmunkálásának feltételei az alábbi berendezést igénylik: 1./ hálózati dugó, 2./ laboratóriumi autotranszformátor, 3./ üvegből készült vagy tégelyanyagból való elektromos kemence. A 0 - 140 V közötti feszültség szabályozási lehetőséggel rendelkező laboratóriumi transzformátor 120 - 220 V feszültségre van átszámítva. Az elektromos muffel vagy tégelykemence eleme a nichrómos /NiCr/ drót,amelynek tekercselése a következő adatokon alapszik: Átmérő mm-ben Ellenállás 1 mm-en Ohmban kimutatva A legnagyobb erősség Aáram-ben 0.3 0.5 15 5.5 2 - 2.2 4.5 A kemence hőmérsékletalakulásának méréséhez thermoelektrikus testet használnak. A thermoelektrikus test két különböző, nehezen olvasztható fémből vagy öntvényből áll;rendszerint chromál-aluminium drótból, amely egészen + 1.150 C°-ig ellenáll a hőmérsékletnek. Az 50 cm hosszúságú drót két végét az egyik oldalról szilárdan összecsavarják egymással és elektromos ivlángba való bevezetéssel összeforrasztják. A drót szabad végeit vékony porcelláncsövecskékbe vagy kétnyílású porcellán-csövecskékbe helyezik. Azután ezt a testet beteszik porcellán- vagy kova-tokba /csövecskébe/. A két drót szabad végét,porcellán-csövecskékkel /izoláltan összekötik a pyrométérrel /érzékeny millivoltméterrel/.