Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Mtistalka : MODURIT — (MODELIT-) KÉSZÍTMÉNYEK 14/1961 A modurit vagy modellt a szinházak számára majdnem ideális anyag, sajnos azonban törékeny. Megpróbálkoztam rugalmassá tenni más, rugalmas szerkezetű anyag hozzákeverésével. Erre a célra csontenyvet és epoxy-gyantát választottam. A moduritot egyik részben csontenyvvel kevertem össze, másik részben pedig 1200-as epoxyval /természetesen szilárditóanyaggal és gyorsitóval együtt/. Az enyves keverékből rudacskákat, a gyantásból csészealjakat készitettem. Töréspróbánál az enyves modurit nagyobb ellenállóképességet mutatott. Mindkét modellt alaposan átfőztem és kipróbáltam. A gyantás keveréknél az elég gyenge falu csészealjat kétméteres magasságból kikövezett talajra dobtam le: csak a kilencedik ledobásnál tört le a cséazealj széle, egyébként a padlótól rugalmasan visszapattant. /A kísérleteket még távolról sem fejeztem be és keresem a modurithoz a hozzákeverendő anyagból a megengedhető adag nagyságát, valamint a helyes azilárdulási időt; az eredményeimet a legközelebbi alkalommal közölni fogom./ Egyébként a moduritot /modelitet/ mint negatívot öntéshez Is felhasználom; felhasználás után kiboritom és uj formát készítek belőle. Ezáltal le tudok másolni relief és basrelief, plasztikus és félplasztikus felületeket és alakokat, illetőleg jó segédeszköz számomra más kellékek készítéséhez is. Megpróbáltam a modurit szines csíkozását is, E célra temperafestéket használtam, amelyet modurittal alaposan összekevertem és igy néhány különféleképpen szinezett golyócskát nyertem. Ezeket ezután lapokká dagasztottam, egymásra helyeztem, hengerré formáltam és ferdén szétvágtam. Amikor a csikozás mái* megfelelő volt,a hengerkéket a ferde vágás raen'tén lapokká formáltam és igy