Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Schönfeld : A SZINPADI VILÁGÍTÁS AUTOMATIKUS IRÁNYÍTÁSA 10/1961 A szinpadi világitáe-szabáiyozás uj problémáiról a bel- és külföldi folyóiratokban megjelent közleményekkel kapcsolatban szükségesnek tartom olvasóinkat legalább rövjL£en tájékoztatni a legújabb és legfontosabb berendezésekről. Laboratóriumunk már az elmúlt év második felétől kezdve dolgozik a szinpadi világítás és a szinpadi mechanizmusok lyukasztókártyás automatikus programirányitásán. Az Ipari Automatizálási Müvek szakembereivel, Tománek és Brávek mérnökökkel együttműködve, a Szcenográfiai Laboratórium dolgozói, Kouril és Schönfeld mérnökök kifejlesztették a megfelelő berendezést\ a szabadalmi bejelentést èz év januárjában nyújtották be. A berendezésnek a bejelentéshez csatolt blokksémáját fentebb mutatjuk be.. A berendezés funkcionális tevékenységének alapja a szinpadi fény funkciójának alábbi csoportokra való felosztása: 1. / horizontális fény, 2. / alap-fény, 3. / lokális fény, 4. / pontfény, 5. / effektus - készülékek, 6. / vetitő készülékek. Anélkül, hogy az egyes funkció-csoportokról közelebbi fejtegetést közölnénk, le kell szögeznünk,hogy valamennyiüknek megvan a szorosan körülhatárolt rendeltetése a színpadi képzőművészeti és drámai tényezőben ós ezáltal összefügg a szabályozó be-