Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

tanszékének, a Gorkij Irodalmi-irói Intézet és más speciális főiskolák növendékeivel. A múzeumi előadásokra néha a kiállításokon, néha az alapban kerül sor, ahol a diákok saját szemmel láthatják és tanulmányozhatják az egyedülálló portrékat, díszlet- és jelmezterveket, amelyek kiváló orosz és szovjet művészek nevéhez fűződnek. A referátumon dolgozó egyetemista, amennyiben a referátum összefügg a színházművészet fejlődésével, sok időt tölthet muzeumunkban. De megtaláljuk a múzeum látogatói között a fiatal kutatót, aki a művészettörténet kandidátusa tudományos fokozatához szükséges disszertációra készül vagy a tiszteletreméltó tudóst, aki már doktori disszertáción dolgozik vagy könyvet ir. A Központi Bahrusin Színháztörténeti Múzeum tehát élénken résztvesz a szovjet színházművészet hatalmas, sokirányú tevékenységében. Ismeretes, hogy országunkban mennyire elterjedt a művészi öntevékenység. A Szovjet Kormány és a Kommunista Párt hatalmas segítséget nyújt és figyelmet fordít a művészi öntevékenység fejlődésére és tevékenységéré és ennek eredményeképpen országunkban nincs olyan, kisebb vagy nagyobb jelentőségű vállalat vagy intézmény, ahol ne működne nem hivatásos drámai, zenei és koreográfiai együttes. Sokmillió szovjet polgár - munkások és alkalmazottak, kolhozparasztok és diákok - vesz részt valamilyen kollektíva tevékenységében. A nemhivatásos művészek rendszeres seregszemléje csodálatosan szép hagyománnyá vált a Szovjetunióban. Emellett a művészeti öntevékenység fejlődése nemcsak elősegíti a szovjet emberek kulturális színvonalának emelkedését, hanem egyben hatalmas, szinte kimeríthetetlen forrás, ahonnan a hivatásos színjátszás kiegészítheti sorait a nemhivatásos művészegyüttesek legtehetségesebb tagjaival. Nyugodtan állithatjuk, hogy a legtöbb zenei, szinházi, képzőművészeti tanintézetben főleg a nemhivatásos művészegyüttesek volt - legtehetségesebb - tagjai tanulnak. Teljesen nyilvánvaló, hogy e művészeti öntevékenység hatalmas hálózatában az alkotóművészi tevékenységhez igen nagy szükség van a segítségünkre• A színháztörténeti múzeum e célból rendszeresen rendez különböző rendezvényeket: művészettörténész-?szakemberek előadásciklusát annak a drámairónak a tevékenységéről, akinek művét az együttes