Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

SZÍNPAD ÉS KÖZÖNSÉG A Színháztudományi Intézet ezzel a kiadványával uj sorozatot indit meg* Mig a "Korszerű szinház" a terület problémakörébe vágó esztétikai jellegű tanulmányokat, megnyilatkozásokat közöl, mig a "Szinpadi tanulmányok" a hazai szerzőktől származó kultúrpolitikai, színháztörténeti tanulmányokat foglal magában, addig a "Szinpad és közönség" c. sorozatunk a színházművészetnek olyan összetevőivel kivan elsősorban foglalkozni, melyeket eddig hazánkban nem tanulmányoztunk a kellő módon. Azért is fontos erről a kérdésről beszélni, mert sokakban hajlam van arra, hogy a terület problémáit mint csak-irodalmi, vagy elvontan csak-müvészi kérdésekként szemléljék és e közben megfeledkeztek arról a szerves egységről, amely egy-egy műalkotás létrehozásakor annnk különböző alkotóelemei között fennáll. Ezek a nélkülözhetetlen elemek a megjelenítés nem színészi eszközei is,azok a tényezők, amelyeket például szcenikai elemekként emlegetünk: a diszlete, a jelmez, a butor, a kellék,a világítás Ezen túlmenően mindazokat a műhelyek és épületek, amelyekben ezeket az eszközöket létrehozzák, s mindazok a szervezeti formák és rendszerek, amelyek nélkül, az alkotás létrejötte teljesen lehetetlen. Még szélesebbre vonva a kört, idetartoznak mindazok a problémák, amelyek egy-egy művészi alkotó intézmény jogi helyzetével ,gazdasági struktúrájával, üzemeltetési módszereivel függenek össze és idetartoznak azok az ismeretek is, melyek az előbb felsorolt területek nemzetközi összehasonlító anyagának alapján széleskörű statisztikai bizonyító anyagot nyújtanak adott működések vizsgálatához, továbbfejlesztéséhez.