MAGYAR SZÍNPAD 1907. június (10. évfolyam 150-164. sz.)

1907-06-11 / 160. szám

2 1907. junius 13. U KüR. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Tosca« szövege. Az elsó felvonás Szent-András templomá­játszik, Rómában. Angelotti pobtikai állam­fogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a •ekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elv­társával, Cavaradósaival, ki nyariiakának kulcsát adja át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeremé előtte is eltitkolni Ange­lottit. Tosca, a szerelmes nő csábitó erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy félté­kenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A tendőrfönök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra köveikeztet, hogy .Angelotti a festő segítségével szökött meg. 1 udván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben e templom meg­telik ajtatosokkal, kik a pápa áldását váriák. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia laká­sán játszik. Scarpia monológja után gavott hang­áik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellen­tátképen kiséri az időközben odahurczolt Cava­radossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzal­mas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cava­radossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, meg­átkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a {vesztő­helyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gya­nús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés pus­kákkal fogja a festőt színleg ag-_ onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza. Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával fogla­latoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyű lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát le­győzve, kiveszi azt a halott görcsösen össze­szorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kon­gása közben tárul elénk hajnalszUrkületben az alvó Róma. Szín a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmond­ván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop rnögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mjrt Scarpia a színlelt ki­végzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Sc *rpia megöletését meg­hallotta, elfogatására "A, Tosca a MM á mélységbe veti magát Sgy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VXLL, Népszinhar-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. A «Fátum» szövege. Első felvonás. Történik báró Alpári palo­tájának halljában. Ellát türelmetlenül várják haza parforce-vadászatról. Nagyobb társaság­gal csakhamar vissza is tér. Szóba kerül Goz­danovics ügye, a ki egy esztendővel ezelőtt érthetetlen okból hirtelen eltűnt. Ella szerette az eltűnt gavallért; most várja Vajkay főhad­nagyot. aki iránt őszinte barátságot érez: de a főhadnagy szenvedélyes szerelemmel csüng a leányon. Yajkaytól most azt akarja megtudni Ella, mi igaz azokból a kósza hírekből, a me­lyek Gozdanov csról szárnyra keltek. A főhad­nagy természetesen kitérő választ ad. majd tá­vozik. Ezalatt egy évi távollét után megérkezik Gozdanovics Béla és hazugságokkal palástolja távolmaradásának voltaképeni okát és el akarja venni Ellát. De az öreg Alpári kiutasítja házá­ból Gozdanovicsot, mert megtudta, hogy hamis játékon érték a kaszinóban és a botrány csak Vajkív nagylelkűsége folytán nem került a nyil­vánosság elé. De mert Ella azzal fenyegetöd­zik, hogy meghal, ha Gozdanovicsé nem lehet, Alpári beletörődik a leánya választásába, a ki nem ad hitelt a gavallérról elterjedt hireknek, annál kevésbbé, mert Zinneburg herczeg nyíltan pártjára is kelt az egész társaság előtt. A her­czeg azt mondja, hogy valami szerelmi ügy miatt távozott innen Gozdanovics. Vajkay fő­hadnagy az egész társaság előtt inzultálni akarja a hamiskártyás gavallért, a mit Ella és Zinnrburg herczeg megakadályoznak. Második felvonás. Történik a főhadnagy lakásán. Megkezdődnek a két fél között a lo­vagias tárgyalások. Peterdy kamarás, aki ismeri a Gozdanovics kártya-affért, arra igyekszik rá­venni Vajkayt, hogy leplezze le a hamis kár­tyást, de ez visszautasítja. Az öreg Vajkay tá­bornok előtt azonban a fia igaz vallomást tesz. Alig távozott el az öreg tábornok, eljön Ella és határozottan követeli, hogy vallja meg, igaz-e az, a mit a vőlegényéről mondanak, vagy sem, mire a főhadnagy nemmel válaszol A leány megnyugodtan távozik. Közben a főhadnagy kis barátnője, Margit, megtudja, hogy Vajkay halá­los párbajra készül és bevallja, hogy viszonyuk nem maradt következmény nélkül: anyának érzi magát. Harmadik felvonás. Egy szanatórium beteg­szobája. Megtörtént a párbaj; Vajkay halálosan megsebesült. Halála előtt jóvá akarja tenni hibáját Margittal szemben és nőül akarja venni a leányt. A párbajsegédek hirül hozzák, hogy Gozdanovicsot letartóztatta a rendőrség csalás miatt s hogy éjszaka agyonlőtte magát. Vajkay az operácziós teremben agóniába esik; a mi­kor kissé eszméletre tér, megesküszik Margittal. Ella is eljött, hogy lássa a szerencsétlen fő­hadnagyot, a ki a mikor megpillantotta, holtan dől vissza párnájára. összes zene és tók Mifiaő hangzási, kél Is minien vétel­MAQYM SZÍNHÁZ. »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, h&zájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavatl Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­bírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavilionba és a mikor a követ gyanút fog ós oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavilionba lopózott) találja ott Rosil­lonn&l. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy H&Dna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ö meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ós a pavilionba cs»k wtvi ment be, hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhea megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ő jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház elóadi sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjféilg. Városligeti Nyári Szinház. A „Berger Zsiga" szövege. I. felvonás. Történik Fischer és Keleti iro­dájában, a hol Berger Zsiga, mint hivatalnok működik. Berger Zsigába szerelmes az egyik főnöknek, Keleti Miksának a feleségébe, a ki nagyon féltékeny Fischer Lili leányára. Zsiga azonban nem az a fiu, a kinek a szivét egy könnyen be lehetne venni és egész higgadtan nézi a két nő vetélkedését. II. felvonás. Szalay megkéri Lilit; Fischer kikosarazza a lánya kérőjét, de visszaszívja, a mikor megtudja, hogy az irodafőnök volta­képpen báró, a ki mostanáig inkognitóban rej­tőzött. Zsiga Vikivel Hirtel még mindig oly ügyesen, hogy az ura nem is sejti. III. felvonás. Szalay és Lili esküvőjüket tartják. Ennek keretében az apa kabaret-elő­adást is rendez a lakodalomra összegyűlt ven­dégsereg tiszteletére. A meghívottak közt ter­mészetesen ott van Berger Zsiga is, a ki Viki­vel kékvókot tánezol. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinhaz előadá­sait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjiéiig. Bankettek, ünnepélyek lakodalmak, valamint tanczmulatságok, alkalmaból ocrfalrkl S 7­ékeke t> ev ő" kölcsön ád aöAlalUAai, eszközöket, por­czellan és üvegnemüeket, stb. a legjutányosabb dijak mellett. Glück Márton, Budapest, Hajós­utaxa 17. sz. Telefon 80—61. Állandóan nagy va i szték kávéházi és vendéglői felszerelésekben Iskolai éa művészi hegedűk, vaiamini zeaekari hangszerek kitűnő minőségben STERNBERG es. és kir. udvari tungsiergy&r&b&n. ^evepesi-ah 36 sm

Next

/
Thumbnails
Contents