MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-11 / 129. szám

1907. május 13. -> M. RUR. OPERAHAZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött törvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlép. Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ő örizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivatbozik ártatlanságára. Telramund kihívását azonban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenítéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvivjon érte. Bár előbb késik, harmadik hivásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győzelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt örömmel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattviK csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse. a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem üzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszitotta Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jő és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybegyűltek örömére ; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. MAGYAR SZÍNHÁZ. ÜICI " „ köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem | Egy órára nézzük meg az »Apollo« szinhaz előadásait, fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadal ban azután le is veri Telramundot, a kit azonban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund 6s Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ő férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime ő miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedő furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ő azzal vág vissza, hogy Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbízik a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzának, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad bol dogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kívánja a hős nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ő is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban. Lohengrin elmondja a királynak, hogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ő lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, is ott üdv kiséri lépteiket, de csak addig, mig VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadást» k délután 4-től folytatólag éjfélig. D

norr BUDAPEST UKISU K055UTH LAJOS UTCfl 4 Si. ÁRUSÍTJA A Le<ä5£eReNC5C5EBB OSZT.SORSJEGYEKET A «Sabrier Antoinette» szövege. I. felvonás. Sabrier dúsgazdag vállalkozót nem szereti a felesége: Antoinette, a ki azonban becsületes asszony, nem csalja meg férjét, a ki őt rajongásig szereti és csak érette dolgozik és hogy nagy fénynyel vehesse körül, bocsátkozik nagy, koczkázatos üzleti vállalkozásokba. Antoniettet tiz éve szereti a férj jó barátja: Doureui), a ki iránt Antoinette is őszinte barátságot érez, de — mint jó barátnőjének, Marcellenek elmondja — sohasem csalná meg a férjét, hanem ha valaki igazán belészeretne, nyíltan lenne azé és elhagyná férjét, a kinek ha nem is szerető felesége, de mindenesetre kötelességtudó élettársa. Egy kerti ünnepen ismerkedik meg Antoinette az ifjú Renével, a kibe Doreuil huga: Iíelén szerelmes. II. felvonás. Antoinette beleszeret Renébe és mivel nem akar házasságtörést elkövetni, el- 3 határozza, hog;y örökre elhagyja férje házat és ; Renével Amerikába szökik. Kedvező alkalomul > szolgál a szökésre Sabrier távolléte: férje ugyanis legutóbbi nagy üzleti vállalkozása ügyében Lvndonban időzik. Antoinette elbúcsúzik barátnőjétől, majd barátjától, Doreuiltől, a kit beavat szerelme titkába, azután készül a szökésre. Az utohó perczben azonban, a mikor 1 már a szerelmes pár útra készen áll: mégjele» j nik a férj és kétségbeesve bevallja feleségének, ! hogy tönkre van téve, üzlettársai cserben hagy- ! ták: egy hét múlva megbukik és vétkes bukás j miatt letartóztatják. Antoinette most már nem ' szökhet, nem hagyhatja a szerencsétlenségben ; férjét és a mikor René ezt megtudja, el akarja j hagyni őt. Antoinette erre inegigéri neki, hogy 5 az övé lesz. III. felvonás. Sabrier a bukás előtt áll. Nincs mentség, már csak néhány órája van há'ra. Ekkor Doreuil rábeszéli, hogy fogadja el René segítségét, a ki kölcsönadja neki azt az ötszázezer frankot, melynek segítségével megmenekülhet a bukástól. Sabrier, a ki már gyanakodik, de René becsületszavával eloszlatja gyanúját. De a mikor az összegről szóló elismervényt alá akarja irni: Antoinette — a kit férje magához hivatott — elárulja magát. Sabrier megtudja, hogy felesége megcsalta és ezért nem fogadja el a felesége szeretőjétől a felajánlott összeget, hanem René ős Antoinette távozása után, agyonlövi magát. »A vig özvegy« szövege. Első félvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zóta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyei! rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özvegyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasitani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkánt arisztokratát. Hanna ós Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy szerelmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogj miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregót. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne ós egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rábírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog 6a oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét megmentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosillonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő megszokott vidám környezotével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel malat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan és a pavillonba csat «-ót

4 ment be hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azí állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét A vig özvegy boldogan igent mond és most már megvallja, hogy a Glavari-miliiók az ö jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. D

nnrr BUDAPEST UKÍ3L KOSSUTH LfiJOS UTCfl 4 SiÁRUSÍTJA r . L^|SZeReNC5f5£BB OSZT.SORSJEGYEKET SZABADALMAZOTT Kapható minden'gyógytárbanjes drogériába». HIRDETÉSEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában Gerlóczy-utcza 1. —= Telefon: 9—40. htoiai 6» mnvei-zl leaekari s hangszerek Dcgeotik, Talanilnt kitéri minőrérhea BTERfiBERG cs, és kir admi b&DgsMrgy&r&b&n. Ket»epesi-atj 36