MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-01 / 119. szám

1607. május 1. M. RIR. OPERAHAZ. A „Bajazaók" szövege. Elet5 felvonás. Vásártér. Balról a komédiátok bódéja. Férfiak, nők, gyermekek éWnk érdeklődése közepett bevonulnak a komédiások, a kiket mindenki szívélyesen üdvöaÜ. Canio kihirdeti, hogy esti kilencz órakor lesz a komédia; elvárja, hogy mindenki itt lesz. Canio leszáll a székéről, utána Nedda, kinek Tonio segítségére akar leani, a miért Canio reávág. Tonio szégyenkezve visszavonul. A parasztok Caniot elhívják a korcsmába és tréfálkozva mondják neki, hogy Tonio bizonyára azért nem megy, mert a feleségének akar udvarolni. Canio elmondja, hogy férfi féltékenységét soha sem szabad ingerelni, még tréfából sem. És ha valaki komédiás is ... és a színpadon bárgyún aézi, mint csalja meg a felesége — az életben másként cselekszik! A nép templomba vonul. Harangkar. Nedda fejéből nem megy ki, milyen szenvedélyesen beszélt férje a féltékenységről, Csak nincs talán tudomása . . .? Madárdal. Tonio hozzásompolyog és szerelmi ömlengései, vei zaklatja. Nedda az ostorral végighúz egyerajta. Tonio dühösen boszut esküszik. Silviot Nedda kedvese átszökik a falon. Szerelmi kettős. Nedda fél urától, de szenvedélyesen szereti 8> / ot és el van tökélve az éjjel vele együtt megszökni. Tonio megleste őket s hazahívta Caniot, hogy felesége hűtlenségéről meggyőződhessék. Canio dühösen a szinre ront, de Silvio átugrik a falon és Canio bár utána fut, nem birja elérni. Becsülete megrablóján bosszút akar állani, de Nedda nem akarja elárulni kedvese nevét. Canio magánkívül van fájdalmában és boszut liheg. Beppo csitítja, hogy a aép már tódul a komédiához, Tonio fülébe súgja, hogy ő majd igyekezni fog kikutatni talán Nedda elszólja magát. Canio keserűen kaczag; neki most játszani kell I Második felvonás. Ugyanazon szinhely. Este. A nép gyülekezik az előadáshoz. Nedda mint Colombine, tálczázni jár. Silvio, mig pénzt dob tányérjába, fülébe súgja, hogy éjjelre készen legyen — a szökésre. A Colombines játék. A kis színpad függönye felgördül. Colombine (Nedda), egyedül van és kedvesét várja: Harlekia(Beppo) a ki éppen most közeledik. Serenad a függönyök mögött. Előbb jön még Taddeo, egy vén udvarló, a ki ajándékokat hoz, de midőn Harlekin bejő, eltűnik készségesen, látva, hogy felesleges; később lihegve fut be s figyelmezteti Colombinet, hogy Bajazzo (Canio) a férje jön haza. Harlekin kiugrik az ablakon, Nedda utána szól: „A viszont Uásra . . . tied vagyok . , A belépő Bajazz hallja e szavakat s rögtön eszébe jut a hasonlatosság ezr játék és az ő esete közt. Igen izgatott s midőn a játék szerint ki kell kérdezni Colombinet, hogy ki volt a csábító, vérben forgó szemei elárulják Neddának, mennyire veszélyes a helyzet. Nedda erőltetett hidegvérrei nem akarja a helyzet kétértelműségét felismerni, mig egyszerre Canio ó iási szenvedély kitörésével rohan reá, dühösen ordítva : a csábító nevét akarom tudni. Soha — szól Nedda és védelmet keresve rohan le a szinpadról, Canio az asztalról felragadott késsel utána tör és leszúrja. Silvio Nedda segítségére akart sietni s ezzel elárulván magát, hogy ő a csábító, Canio a Nedda vérétől még párolgó késsel őt is megöli. A két halott közt megsemmisülve áll Canio. Tonio pedig felsóhajt: .Finita la comédia !' (Vége a komédiának 1) ágy orara nézzük meg az »Apollo« szinnaz elóaaaBait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások J.iu an 4-től iolytatolag éjfélig. C^tnorr budop^T JU U rvV3 L K055UTHLflj0S mm? ' UTCB4SZ. ÁRUSÍTJA fl . Le<5SZeReNC5ESE8B OSZT.SQRSjEGVEKE Legkellemesebb Diyinrn VálTöVlQ7

Arénaot,9< hely szioház után luilCl CL'l\0L YCÍidó A

b»;»J

k®

t« Valaszté<os buflj . Kitűnő ita'ok. Pontos kiszolgálás. Meraékelt arak. Amerikai biliárdok. Külön (fényes) szeparék. Elsőrangú czigányzene. NEMZETI SZÍNHÁZ» -t«ntt UtM»tU>. A »Mary Ann« szövege. Eist felvonás. Történik egy londoai boerfcof house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a házban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báré egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és megcsókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leánynak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjával is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zeneszerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most legh <.«Ahh ,gassenhn ier"-je Londonnak. Második feCtx-dlí. -Ugyanott, Lancelot szobájában. Lancelot es Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lancelot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülözésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ae keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lanceíotnak hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Mo3t már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakitásról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, et évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társaság, a közreműködésre megnyerték a legnépszerűbb zeneszerző Lancelot-1 is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hivtak meg. Lancelotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kesét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a kextyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehetséges a házasság. Egy órára nézzük meg az^ »Apolló« színház előad»sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. D

nn/«r Budapest ÜKÜL K055UTH LfiJOS v UTCfl4s2. RU5ITJA R . •£QSEfcRENCS ES EBB OSZT,SORSJEGYEI^ www 1ipótvárosi < ífzjyígyintfect \ K0T8CHT ERICH eisö B>a(?T*r mesfianlkal uőnjegporolé éi megóv — Intézet Hungária-kOrut 94. Telefon SOd 8«Snys»moa«», Javít«»., »(jtolltiaatitáa éa hat«' b»rakláro«át. V. ker., Bkthory-utcza 3. sz. \ < Külön nő-osztály« > Fővárosi Nyári Színház. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsf néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmai estólyre megy, helyzetéhez méltóan, koldui felmezben. Az estélyen megismerkedik Stepbaa son rendőrtanácsos szép lányával, Malónáial, a kit teljesen meghódit s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ö halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czóhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csípik s kényszerítik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldnsleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél óv telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bossznra készül a g-óf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró: Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsoa nyaralójában időzik leányával, Malónával ós unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estőre nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegésóből megtudja, hogy a z ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét ós Malóna a feleség, az anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinhaz előadásait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. D

ÖD^C BUDAPEST UKÍ3K1 K055UTH LAJOS UTCfl 4 S2. ÁRU5ITJA fl LEGSZERENCSÉSEBB OSZT.SORSJEGYEKET Vessek zálogczédulákat! SM kit, aranyat, ezüstöt és ékszereket, 100,000 koronáig költségmentesen kiváltok és a teljes értéket kifizetem. SINGER JAKAB, ékszerkereskedő, Budapest, Király utcza 91. Izabella-utcza aark&a. uS* steéníberg cs. és kir. ndvari bangszergvárátm Kerepesi-aV 36 a*