MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-04 / 122. szám

6 1907. május 4 M. KIR. OPERAHÁZ. IZX-jwszxzuxssmmzi •-•MJXXX* • Mignon« szövege. Első felvonás. Egy csapszék udvara. Meist« Vilmos éppen arra érkezik, hogy Jarno czigány, a karavánjához tartozó Mignont korbácscsa] tánczra akarja kényszeríteni. Meister megvédi a leányt, megvásárolja a czigányoktól és könyör­gésére magéhoz fogadja| de azt kívánja tóle, hogy fluruhát öltsön s ebben kisérje őt. Köz ben Meister Laertes szinészszel találkozik, a kinek társaságához a kaczér Philine is tartozik. Laertes óva inti Meistert a változékony hölgy­től. Az ifjú Frigyes báró a legbolondabb módon rajong Philineért, de nem tudja meggátolni, hogy mikor nagybátyja kastélyába hivja meg a szinész­társaságot, Meister is ne kövesse oda Philine-t. Második felvonás. Szoba a bárói kastély­ban. Meister Mignon társaságában meglátogatja Philine-t s kénytelen ennek gunyolodását eltűrni a *fiu* miatt. Mikor Mignon magára marad, hogy egyszer ismét leánynak lássa magát, fel­öld Philine ruháját. Meister meglepi a leányt s először érzi, hogy szereti Mignont s minthogy igy nem maradhatnak tovább együtt, a leány nagy fájdalmára, bucsut vesz tőle, de megígéri neki, hogy gondoskodni fog jövőjéről. Változás. A kastély parkja. Mignon talál­kozik a vén, eszelős dalossal, Laertessel, és féltékenységében az ég tüzes átkát kéri a házra. Egy kerti ünnep alkalmával, melyben Philiné-t ünneplik, Laertes — a ki Mignon átkát igy fogta fel, — felgyújtja a kastélyt. Philine, hogy éreztesse Mignon-nal alárendelt voltát, ráparan­csol, hogy hozza ki az égő színházból azt a virágbokrétát, melyet Meistertől az este kapott. Mignon engedelmeskedik, az égő színházba szalad, de Meister utána rohan és megmenti a leányt. Harmadik felvonás. Terem Cipriani gróf olaszországi kastélyában. Meister, Lothario tár­saságában, idehozta a szenvedő Mignont, mert megismerte szerelmét s az ő szerelme is lángra lobbant a leány iránt. Az eszelős Lothario az ifjú szerelmes pár előtt most mint Cipriani gróf jelenik meg, a ki Mignon-ban megtalálja a czigányok által évekkel azelőtt elrabolt leányát, Speratát. Igy megtalálja Mignon az oly hosszú Időn át nélkülözött boldogságot édes atyja és szerelme karjaiban. Egy órára nézzük meg az »Apolló, színház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. [JÖRGE BUDAPEST K0551/TH LAJOS ÜTCfl 4 52. ÁRUSÍTJA R . LCQ5£t"RCNC5f5£BB 05ZT.S0tój NEMZETI SZÍNHÁZ, •M»«Utt«XJUUU> •»*,««» »-••»•-tMMlWttXXXJUUUUU. „A velenczei kalmár" szövege. Első felvonás, I. szín: Belmont. Portia szobája. Portia, gazdag főrangú hölgy, együtt van palotahölgyével, Nerissával, s azon panasz­ig odik, hogy nem tud férjet választani kérői közül. Mert atyja végrendeletében akként ren­delkezett, hogy csak annak nyújthatja kezét, a ki egy arany, ezüst és ólomládika közül azt választja, a melyikben Portia arczkópe van. Az eddigi kérők egyike sem választott helye­sen. A szolga három uj kérőt ielent be. II. szin: Velencze. Utcza, hiddal a csator­nán. Oldalt Shylock háza. Antonio barátjaival jön, kikkel közli, hogy félti hajóit, melyek áruk­kal megrakodtan a tengeren vannak. Egyik barátja, Bassanio, parancsolja neki, hogy sze­relmes egy gazdag főrangú nőbe, kihez köze­ledni szegénysége miatt nem mer. Kéri Anto­niot segtse ki 3000 aranynyal. Antonionak pénze nincs, de jótállni hajlandó érte, hogy a szép Portia kezét elnyerhesse. III. szin: Ugyanott. Shylocktól próbál Bassanio pénzt kölcsönözni, de ez csak igy feltétel alatt haj­efvÄL Ped i? Ug y; hf.., A lí t0nÍ0 ke z**sé- ... „ UO,™»™ „aus tu'tuiyu­hoBv hí V hóV c,í! g y?° eo" k0teleZ1 m ae á t> ! ka t- de a jogtudós csak Bassanio gyűrűjét kéri, hogy ha 3 hó leteltével a 3000 aranyat meg | a mit ez meg sem tagadhat tőle. | nem fizeti, Shylock Antonio testéből egy font i hust vághat ki. Antonio elfogadta ezt a ki­j kötést. Második felvonás. Utcza Velenczében. Lan­celot, Shyiock szo'gája találkozik apjával, az öreg Gobboval, a ki eleinte rá nem ismer fiára, s ez tréfát üz vele, később Lancelot el­panaszolja neki, hogy milyen rossz dolga van gazdájánál, s mennyire szeretne Bassanionál szolgálni. Ez éppen jön, s kérésükre Lancelo­tot falfogadja, Lancelot boldogan búcsúzik a zsidó házából, csak leányát, a szép Jessicát, sajnálja itt hagyni. Jassica búcsúzás közban egy levelet biz rá azsal a kéréssel, hogy ha gazdájánál tz esti lakomán taiálkozk Lo- renzoval, adja azt ét nek). Közben esteledik, Shylock elmegy egy barátjához vacsorázni. Velenczei est, Gondozások, énekesek csoportja mulat, vidámság mindenütt. A legnagyobb vigság közt, gondola köt ki, kiszáll belőle Lo­renzo, s jelt ád Jessicának, a ki férfi ruhába öltözve, várja. Lorenzo barátai segítségével megszökteti. Közben éjjel lesz. Néma és üres az utcza. Shylock hazatér, kopog az ajtóD, senki sem felel. Csodálkozva betér házába. Ekkor látja, hogy leánya megszökött. Rettentő fájda­lom vesz erőt rajta, átkorza leányát, csábitóját, s a keresztényeket, s szörnyű boszut esküszik. A felvonás utolsó száné ugyanaz, csak pár hét­tel később. Shylock találkozik barátjával, Tu­ballal, a kitől megtudja, hogy leánya Lorenzo­val szökött meg, s most Genuában két kézzel szórják art a pénzt, a mit leánya magával vitt, de Tubal jó hirt is hoz: Antonio gulyái mind elpusztultak, s igy nem tud msjd a lejáratkor fizeln. Közeledik az óra, a mikor Shylock raj .a boszulhatja meg azt, a mit a többiek ellene vétettek. Harmadik felvonás. Porlia terme. Portia utolsó kísérletet tesz három komoly kérőjével, a marokkói és arragoni herczegekkel és Bassanioval, hogy szerencsét próbáljanak. A marokkói herczeg az arany szekrényt választja, az arragoni az ezüstöt, de egyik sem találja el az igazit. Végül Bassanio választ s az ólom­szekrényben megtalálja Portia arczképét s igy a szerencse neki kedvezett. Portia boldogan egyezik bele a házasságba s rögtön megtartják az eljegyzést. Portia egy gyürüt ad jegyaján­dékul Bassanionak, Nerisa pedig, Portia palota­hölgye Gratianonak, azzal a szigorú kívánsággal, hogy attól soha meg ne váljanak. Az eljegyzés ünnepét azonban nagy szomorúság váltja fel. Antonio levelet ir Bassanionak, a melyben tu­datja vele, hogy minden vállalata kudarczczal végződött, hajói nem érkeztek vissza, pénze nincs s igy most Shylock áldozata lesz. Bassanio Velenczébe siet, hogy Antoniot megmentse, Portia pedig szintén egy tervet eszel ki Antonio érdekében, t Negyedik felvonás. Velencze. A bíróság terme. Együtt ül a bíróság, hogy Ítélkezzék Shylock és Antonio perében. Shylock ragasz­kodik jogához, hogy a font hust kirághassa Antonio testéből. Hiába ígérik neki a kétszere­sét, a háromszorosát a kölcsön adott összeg­nek, Shylocknak Antonio élete kell. Ekkor 1 hirnök jő s a tudós Bellámtól Páduából levelet hoz, a melyben azt irja a dogénak, hogy nem mehet el a tárgyalásra, hogy ebben a kényes jogi kérdésben tanácsot adjon, mert beteg, küld maga helyett azonban egy fiatal jogtudóst. Ez a jogtudós az álruhába öltözött Portia, a kit szintén álruhában, iródiáknak öltözve, Nerissa is kisér. A dogé kívánságára azt az ítéletet hozza: Shylocknak joga van a font húshoz. Ki is metszheti Bassanio testéből, de vigyázzon, nehogy egy szemernyivel többet, vagy keveseb­bet vágjon ki s nehogy egy csepp vére folyjon emiatt Bassanionak, mert akkor halál vár reá. Shylock megrémült, alkudni akar, már el­fogadná a pénzt, de a biró hajthatatlan. Mert ember életére tört, életét csak ugy mentheti meg, ha keresztény lesz s vagyona felét Anto­nionak, felét leányának hagyja. Shylock telje­sen összeroskad e váratlan fordulattól, mindenbe beleegyezik s eltávozik. Antonio és Bassanio hálásan mondanak a jogtudósnak köszönetet, felajánlották neki a Shylocknak szánt aranya­Ötödik felvonás. Belmont. Portia kertje. Loreuza és Jessica Portia vendégei s hirnök jön, a ki tudatja velük, hogy Portia nemsokára megérkezik Velenczéből. Csakugyan meg is jön Nerissával együtt s nemsokára Bassanio és Antonio is követik kíséretükkel együtt. Portia számon kéri Bassaniot, hogy hova tette a gyü­rüt, a melyet neki adott, végül leleplezi magát, hogy ö voít az, a ki jogtudósnak öltözve An­toniot megmentette s Bassanio felesége lesz, mig Nerissát Gratian veszi el. Egy órára nézzük meg az »Apollo« színház előada­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Elóadasok délután 4-től folytatólag éjfélig D norr BUDAPEST U KI3 C, K055UTH LAJOS utco4sí. ÁRUSÍTJA A Le<55ZeR€NC5É5EBB 05ZT.S0R53E' Fővárosi Nyári S'iinház. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Larrber­tuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós felesé­güknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem törődik többé a kikapós menyecskékkel, Köz­ben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkog­nitó marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novella­iróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szivesen ttiri helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar Irinálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a része­ges bodnár házában és örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomá­sokat tesz neki, de közben hazajön Lotheringi a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba. A bodnár azonban észreveszi a hordóba bujta­tott embert és csak akkor csillapodik le félté­kenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fechinóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavitsa, ő maga helyez­kedik el benne, hogy azt megszurkozza. E köz­ben felesége és Pietro a hordó felett csókolóz­nak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udva­rában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccac­cio is megérkezik álruhában, elhiteti a babo­nás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio fal­megy a fára és onnan végig nézi, hogyan csó­kolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barát­jával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldöző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi meny­asszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panasz­kodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccio­nak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnárnét szereti, a kit megtesz udvar­hölgynek. Boccaccio pedig boldogleszFiamettával. Iskolát és jnftreasi üageűfln, valamint Egy órára nézzük meg az"l»Apolló« szinhaz előad« sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag etjeiig. csaebarl hangszert ki ün« ilnöségbea STEf?]4BE$G CS, ég ÍU. üdlärl hingSiŐFgjár CSD. Kef*epeSÍ~atj 36 SZ

Next

/
Thumbnails
Contents