MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-26 / 144. szám

2 1907 május

: 26. Budapesti színpadok. Budapeit, május 26 A Magyar Királyi Opeiaház-ban holnap, hétfőn a Petőfi-ház javára a Nemzeti Szinház müvészszemélyzete Szigligeti népszínművét, a Két piszloly-l adja elő. A hét műsorát az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. * A Nemzeti Szinház e heti újdonságáról, a Fátum-ról mai számunk más helyén bővebben irunk. A hét műsorát egyébként a szinház szinlapja alatt közöljük. • A Vigszinház-ban szombaton kerül bemutatóra Heltai Jenő Bernát czimü énekes bo hózata, melyről mai számunkban bővebben is irunk. Jövő vasárnap kerül az újdonság másodszor előadásra. Az ördög két estén szerepel a műsoron: hétfőn és csütörtökön és ezenkívül jövő vasárnap délután is előadásra kerül. A kis trafikosiány-l kedden és pénteken adják elő, szerdán a rendőrség detektivtestületének nyugdijpotló és segítő-egyesülete javára a Sherlock Holmes-1 frissítik fel. • A Magyat Szinház- ban pénteken lesz A vig özvegy kétszázadik előadása, Kii/y Klárával. Erről a nevezetes jubileumról külön emlékszünk meg. Csütörtök este búcsúzik el M. Szoyer Ilonka a Magyar Szinház közönségétől. A Kiiályszinház- ban igen nagy sikert ért tegnapi premierjén a Göre Gábor Budapesten czimü pompás látványos revü, mely ilyenformán ezenlul állandóan betölti a szinház műsorát. A premier egyforma nagy sikert hozott a szerzőnek és a kőlönösképen a kitűnő főszereplőnek: Fedák Sárinak, a ki minden esle fellép az újdonságban. Jövő vasárnap délután Rákosi Szidi szinésziskolájának növendékei A kertészleány-t adják elő. * A Fővárosi Nyáii Szinház erre a hétre változatos műsor állított össze, melyen kétszer szerepel A módi zsidó czimü Guthi-bohózat. A Szép Ilonka, A miliárdos kisasszony, Folt, a mely tisztit, Felhő Klári czimü darabok kerülnek ezenkívül estenként előadásra. A Városligeti Nyári Szinház-ban serényen folynak a színpadi próbák a Beiger Zsiga czimü eredeti énekes bohózatból, melynek főszereplői a következők: Viki—Turcsányi Olga, Czili— Dobsa Margit, Dorottya—Láng Etel, Lila—Fehér Olga, Fischer Bernát—Bihari, Berger Zsiga— Világ, Keleti Max—Magyari, Lustig—Gabányi, Klein—Keller, Szalai—Vándori. A darabnak a héten lesz a bemutató előadása, s addig is a rendkívül nagysikerű Lehár-operett, a Pesti asszonyok van műsoron. A 200-ik előadás. — „A vig özvegy" nyolczadik jubileuma. — A vig özvegy e héten megint jubileumot ül. Ezúttal a nyolczadikat, a kétszázadik előadás jubileumát. Hetedik hónapja már, hogy Lehár Ferencz operettje egymaga tölti be a Magyar Szinház műsorát és e hosszú idő óta nemcsak hogy nem vesztett az érdeklődésből, hanem ellenkezőleg, népszerűsége egyre nőtt és talán most jutott el a népszerűség tetőpontjára. A jubiláris előadáson újra vendége lesz A vig özvegy- nek Kiiiy Klára, az operettszinpadnak ez a kiváló művésznője, a ki már eddig is összesen hatvannégyszer játszotta el Glavari Hanna brilliáns szerepét. A művésznő egy havi szabadságot kapott a Magyar Szinház-\6\, a mely időt pihenésre használta fel. Két hetet töltött Abbaziában. Két hétig pedig tahitótfalui magányában tartózkodott, hogy aztán friss erővel lépjen a közönség elé és folytassa veneégjátékát A vig özvegy czimszerepében, a mig a Magyar Szinház kapui bezárulnak. A 200-ik előadás jubileumát rendkívüli fénynyel és ünnepséggel ülik meg. Pazar virágdíszbe öltöztetik a szinház elegáns nézőterét, az ünnepelt primadonnát pedig, a kivel az operett ehhez a nevezetes dátumhoz jut, virágesővel halmozzák el művészetének tisztelői. Az igazgatóság pedig, a nevezetes alkalom emlékére szintén érdikes meglepetésben részesiti az ünnepi közönséget. Egy jeles magyar szobrászművészszel tudniillik megmintáztatta az operett keringő jelenetét: Küry Klárát és Ráthonyi Ákost. A szobor valósággal mestermü és a gipszöntvényeit osztja ki a direkczió a nézőközönség között. f A kulisszák mögül. Budapest, május 26. L „Fátum." — A „Nemzeti Szinház" e heti újdonsága. — A Nemzeti Szinház szezónvégének kétségkívül nagyérdekességü eseménye a Fátum e heti bemutató-előadása. Katona-darabnak is mondhatnók ezt a í ! drámát, mert katonaember irta és az alakok, a > kik mozgatják a cselekményt, többnyire szintén j uniformist viselnek. Voltaképen azonban nem az, mert a szerző a három felvonás keretében nem a katonaélet intimitásait akarja előtérbe tolni, hanem egy nagyon fontos, mindig aktuális, kényes társadalmi problémát vet fel : a párbajkérdést. A párbaj-mánia ellen egy főrangú katonatiszt kel ki erélyesen a darabban és tolmácsolja a szerző gondolatait, a mi különösen azért fontos, mert a Fátum írója, Zsíros István maga aktív katonatiszt és mint főhadnagy szolgál egy tüzérezrednél. Zsíros Istvánra a legnagyobb rosszhiszeműséggel sem lehet ráfogni, hogy dilettáns a tollforgatásban. A ki ilyen tömör egyszerűséggel, színnel és drámai erő-el írja meg tartalmas dialógusait, ennyi színpadi érzékkel, érett technikával tudja megkomponálni a darabját mint ő, az csak igazi talentum lehet.. A Nemzeti Szinház a dráma sikere érdekében csatasorba állítja legjava erőit. íme, a teljes premier-szinlap: FÁTUM Dráma 3 felvonásban. Irtai Zsiros István. Személyek: Báró Alpári Dezső Barthos Erna, a neje _ Szacsvayné Ella, leányuk Lenkey H. Özv. Szentkereszthy Vilma ... __ Gerő L. Gróf Vajkay Sándor ... Gál Gróf Vajkay László ... Beregi Zinneburg herczeg ... Császár Lovag Trautmannsberg Dezső Peterdy Jenő, kamarás ... Horváth Z. Gróf Lubinyovszky Hajdú Báró Wessenyey Gyenes Orvostanár... ... Mihályfi Dr. Szeley, közjegyző Horváth J. Kovács Margit L geti J. Gozdanovics Béla Pethes A dráma középpontjában Beregi, Pethes és Lenkey Hedvig áll. A tulajdonképeni dráma az első és második felvonás; a harmadik felvonás voltaképen csak egy érdekes hangulatkép: egy szerencsétlen kimenetelű párbaj után. Áz első felvonás Alpáriék halljában játszik, a második a főhadnagy lakásán és a harmadik egy szanatórium betegszobájában történik. Érdekes, hogy az előadáshoz szükséges diszletek és jelmezek vázlatait Zsiros István már készen nyújtotta át Somló Sándor igazgatónak. Egyik tiszttársa, lovag Gasteigei készítette őket és ő tervezte a darab egész berendezését, sőt az alakok maszkjait is ő rajzolta meg külön-külön. Figaro. II. „Bernát." — A „ Vígszínház" szombati újdonsága. — Heltai Jenő követi a Molnár Ferencz példáját. O is jóidéig mint fordító szerepelt a Vígszínház szinlapján és mint fordító jutott az elismerések özönéhez. De most azt a sok eredeti ötletet, a melyet ezekbe a fordításokba elhelyezett, eredeti vígjáték konstruálására használja fel és mint szerző vonul be a Vígszínház íróinak díszes gárdájába. Szombaton már mulathat a közönség a Heltai Jenő Beinát-fin, a közismert családfő kalandjain, keservein és hunczutságain, Bernátné asszony szigorán, következetlenségén, zsarnokoskodásán, Tinkónak. a kétszínű pajtás apró komiszságain és az e hármas körül nyüzsgő vidám figurák bolondczásain. Heltai Jenő abban is hasonlít Molnár Ferenczhez, hogy kitűnően ismeri a budapesti életet és pompásan figyeli meg ennek az életnek alakjait. Megannyi humoreszkje, hires „kis komédiái" tanúskodnak erről, mindig jókedvű, elmés, ötletes és a bohémség legszeretetreméltóbb sajátosságai zománczozzák be apróságait Ezeknek az apróságoknak minden jó tulajdonságát igyekezik értékesíteni a Bernát- ban és a mint a Vigszinház-nA\ benfentesek beszélik, annyit fognak a darabon nevetni, mint három más bohózaton. A mulatságos figurák tömegéről tanúskodik a szinlap, a mely a következő: BERNÁT. Énekes bohóza három felvonásban Irta Heltai lenö. Személyek: Hegedűs G. Kertész E. Tihanyi ... Kornai B . Góth Sarkadi Kiss 1. ... Vendrei Győző ... Bárdi Szerémy Varga A. Deréki — ... Tanay A zenét az újdonsághoz az ifjú Magyarország legjelesebb dalkomponistái készítették és különösen hatásosak lesznek Hegedűs Gyula nótái, természetesen a legtöbb dal Kornai Bertának jutott, a ki nem hiába volt operettprimadonna, még pedig a javából való. A rendezést Bródy István mellett maga a jeles szerző vezeti. A szinház pedig bőkezűen költekezik a kiállításra, ugy, hogy a premier minden tekintetben fényes estének Ígérkezik külsőségek és kaczagnivalók tekintetében egyaránt. Togo. Bernát Bernátné ... Tinko — .. Cicay Panni Dr. Cserebüly Dr. Ákos ... Karvalné Wolgemüth Steiner Stenyicsey Tábornok Grófnő Ferber Pentelei Szinházi pletykák. Budapest, május 26. Vasárnapi apróságok. (I. A kritikai szempont.) Minden kritikusnak vannak szempontjai. Az már aztán megint más kérdés, vájjon ezek a szempontok tiszteletreméltóak-e vagy sem. Annyi bizonyos, hogy a kritizáló szinházi néző szempontjai között akadnak néha mulatságosak is. Ezek közül való annak a budapesti kis trafikosnak a kritikai szempontja is, a ki a a minap végignézte a Vígszínház legutóbbi újdonságának, A kis trafikoslány- nak egyik előadását. A trafikos ur szinte hivatalból tartotta szükségesnek megnézni a Flers és Caillavet kitűnő vigjátékát, mert olvasta az újságokban, hogy az első felvonás egy trafikban játszódik le. Egy barátjával, a ki szintén dohánytőzsdetulajdonos, ült be a Vígszínház nézőterére. Nézte, nézte az előadást és nem szólt egy kukkot sem. Végre az első felvonás után dühösen és jó hangosan — hogy a mellette is meghallhatták — szólt oda a kollegájához: — Ez jó darab? Hát ez egy jó darab? Ez legyen egy jó darab ? Nevetséges I Egy negyedórája beszélget már a Kornai Berta a Tanay-val és azóta senkise jött be a trafikba vásárolni! Hát ez jó darab? . . . (II. A művésznő férje.) A művésznő férje! Óh, ez egy igen érdekes és egyedülálló jelenség : minden más férjtől roppant különböző.