MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-24 / 112. szám

I9~7. áorilis 24 M. KIK. OPERAHÁZ. mmmuw»'««—- >• • n?....m xmw A »Jancsi és Juliska« sövege. Első felvonás. Szegénye« kunyhó belseje. A bei en­tenét nagy nyomorra vall. Jancsi szőlei parancsából, sík nincsenek honn, seprQt fon, Juliska harisnyát köt. Mindketten igen éhesek, mert már hetek óta nem ettek egyebet száraz kenyérnél Éhségükön kedves gyermek­dalok eléneklése által igyekeznek enyhíteni. Juliska azt is tudja, hogy a szomszédasszony egy csupor tejet hozott ajándékba, a melyről nem is késnek a pillét lenyalni. E felett nagy az óróm, tánczolnak, ugrándoz­nak, bár Jancsi >nem szívesen tánezol olyan kisasszo­nyokkal, a kiknek lyuk van a harisnyájukban«. Haza­térő anyjok is rajta kapja őket játékuk közben s most, bár sietve elfoglalják dolgozó helyQket, előkerül • szegletből a seprő! Futni igyekeznek anyjok elől, ai üldözőbe veszi őket s midőn csapást mér reájok, nem íz ügyesen kisikló gyermekeket, hanem a tejesbögrét találja. A gyermekeknek most megparancsolja, hogy menjenek az erdőbe földiepret szedni, maga kétség­beesett fájdalommal egy székre rogy. Férje vigan — s kissé ittasan — hazatér. Jókedvét dalban motiválja. Eladta minden készletét és bevásárolt a konyhára is egyet-mást. Majd aggódva hallja, hogy a gyermekek * erdőbe mentek egyedül. Hiszen az veszélyes lehet, mert ott tanyázik a vasorrú baba, a ki t^geszi a gyermekeket! Ijedten indulnak mindketten ke.--.sésükre. Második felvonás. Az erdőben Jancsi földiepret keres kosárkájába. Juliska tölgyfüzért fon. Midőn Jancsi előkerül teli kosarával, megszólal a kakuk. Gyermek­babona szerint most nyelni kell valamit. Igy, miután a kakuk sokáig szól, csakhamar megeszik mind a földi­eprüket. Most újra élőiről kell kezdeni, de egyszerre beesteledett. Jancsi reszketve vallja be, hogy nem tudja az utat hazafelé. Görcsösen egymásba kapasz­kodnak. Mindenféle rémalakok látása gyötri őket, különösen pedig saját kiáltásuk visszhangjától rémülnek meg. Ekkor jő Altató bácsi, port hint szemükbe, mitől elálmosodnak. A gyermekek szépen letérdelnek, el­mondják esti imájukat s egy fa tövében — egymást átkarolva — elalusznak. Az ég megnyílik, tizennégy angyal leszáll, körülfogja őket és őrzik álmukat. Harmadik felvonás. Ugyanott. Reggeledik. Harmat bácsi felébreszti a gyermekeket. Juliska mindjárt fel­felébred és felkölti Jancsit is. Elmondták egymás­nak álmukat, a tizennégy angyallal. Midőn egyszerre hátrafordulnak, a sürü köd felszállt és előttük áll NEMZETI SZÍNHÁZ­*tf -«»H- TTTTTITHT., A «Nászinduló» szövege. I. felvonás. Grace de Plessans, egy vidéki uricsalád lean\a, megszökik a zoDgore mesteré­vel : Claude Morillot-val Párisba, mert szülei semmi áron sem akarnak beleegyezni ebbe a messtliarce-ba és ki is átkozzák leányukat, a ki egyébkéi t sem akar hazulról semmi segélyt elfogadni. Grace felkeresi Párisban gyermek­kori barátnőjet, a gazdag és előkelő Suzanne Lechatelier asszonyt, a ki Claude tzámára férje irodájában egy kis állást szerez. II. felvonás Grace és Claude nagy nélkü­lözések között élnek egy másodrendű kis szál­lodában, de Gra.e mégsem követi anyját és nővéreit, a kik érte jönnek, hogy öt haza­vigyék, Lechatelier, a mig Claude az irodábaD van, meglátogatja Gr; cet és ajánlatot tesz neki, hogy legyen a szeretője. Grace vissza­utasítja és megmagyarázza neki, hogy ö csak egyet szerethet. Lechaielier megindultan távo­zik és ulára kétségbeesve jelenik meg Claude és bevallja szerelmesének, hogy az irodában száz frankot sikkasztott, hogy Grace számára, a ki ezt nagyon kivánta, zongorát bérelhessen. III. felvonás. Lechatelier megbocsátott a megtévedt Claudenak és mert az eset utáD Grace beteg lett, anegbivta vidéki kastélyába, a hol már három bét óta tartózkodik. Lecha­telier szereti a leányt, minden lépését lesi és figyelmességeivel elárasztja. Grace is érzi, hogy szereti Lechateliert, de a mikor Lechatelier felesége — a kinek gyanúját egy barátnője élesztgetto — kérdőre vonja:: megnyugtatja Suzannet, hogy sohasem fogja meghallgatni férjét és ha érezné, hogy szereti: megbünteti magát ezért az érzelemért. Leehatelier be­vallja Gracenak szerelmét és a leány önfeled­ten borul a karjaiba, hogy egyetlen csókot I vasorrú bába hajléka, mely kívülről mézeskalács- i ,,, , „ ,, . . „ , csal van kirakva. A gyermekek nagyon megörülnek. oltson vele. De aztán Sietve magára óltl ka­Még nem értik, hogy mirevaló balról egy nagy kernen- bátját és a mulató vendégsereg közül észre­exe, jobbról pedig egy ketrecz. A nyalánkság vágya vétlen a pályaudvarra szökik, hogy az első od.csalogatja őket a mézeskalácshoz s szinte lopva « vonatt ai visszatérjen Párisba Claudehoz. A vasorrú bába mmdiárt rá fe}vonás C!aude ér z, h o, y GrSC* lecsípnek egy darabot A vasorrú bába mindjárt" rá megjelenik, hátulról kőtelet vet a Jancsi nyakába a beviszi a ketreezbe. Juliskának kell fivérét etetni, hogy |ó kövér legyen. A boszorkány vigan járja a seprő­tinezot és a tüz után néz. Midőn a lángok már jó magasra lobbantak, kivezeti Jancsit s felszólítja Julis­kát, nyissa ki a kályhaajtót. Juliska igen ügyetlennek teszi magát « kéri a boszorkányt, nézné meg ő; midőn pedig az a kályhához megy, a Jancsi segítségével meg­fogja és beledobják a tűzbe, a hol megég; ezáltal az eddig e'varázsolva tartott kis fiúcskák és leánykák ia felszabadulnak. Juliska a boszorkány varázsvesszőjével teljes öntudatra ébreszti őket. Ujjongó körtáncz. A permekek öröme teljes lesz, midőn a keresésükre Indult szülők is megtalálják őket. Most együtt vigadnak a megmentett gyermekekkel. A tüzböll elökerü a vas­•rrn bába összeégett teste. Gúnyos táncz. A második elvonásboli ima bekezdő taktusainak ismétlése, előbb •a, majd tánezritm San. ggy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszínház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. Színházat, hangversenyt otthon. hallhat, ha egy Stirnbsrg fonográfot ­vesz. Kapható már 20 koronától feljebb 30, 40, 50, 60, 80 koronáért pBOmnfnnnk a leghíresebb magyar és külföldi UrdinOIUIlUK. művészek eredeti felvetelevel , koronától feljebb. Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hangszergyara Budapest, VII., Rákóczi-ut 36. szám. Az összes hangszerek legjob beszerzési forrása megváltozott, értésére is adja neki, de a leány megnyugtatja, hogy sohasem fogja őt meg­csalni. Es mig Claude a zongorához ül, hogy Grace kérésére eljátssza a naszindulót: Grac& a szomszédszobában agyonlövi magát. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá • sait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellet!. Előadasok délután 4-től folytatólag éjfélig ATIicz és kenek ápolásán az orvosok PftRMJt I á.f.RÉMf íu int kitűnő és t-ljes-T. ártalmatlan szert, a UmtlllULn UilLiTIU .jánlják, meiy száraz ti isimentes, A manieörok legkedveltebb kéz ésarcs­ápeló szere a CarnHa­<bt ­bei », a mely a leg­kitűnőbb eredménynél használtatik pörsenásek, májfoltok, bőratkák, síb. ellen. Fár napi használat lüán a legkicssiepedelteöb, hásiló vörös) bór is üde, rózsaszínűvé válik. a Sarnüla-ei'ára« ki­'álóságat legjobban bize­nritja, hogy rea már »hölgyek Milliói ha sználják. I tégaly taritfla-trtaia ára I kar. — ílrí éeralil»-'" > zzagpai I kar. — I drb Canllla-«íl«ypar I kar. Ä. Peirovlcs Mlkló«, droRuist •'«dapeat, IV., Bécal-ateiaJS. »rám. j&OTSCHI ERICH oliő magyar mechanikai uőayegporoló éa meg . Intézet Hungária-körut 94. aiőnyegmosás, Javiií», baraktározá» Telefon SO! agytolltiastitát it h< Szabó-féle pármai ibolya-szappan i szappanok~|lá«il)t. Rendkívül kellemes, lagy habzasa, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy epretlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Késziti r-t pipere-wappangyároa Szabó i5eia =miskolczon— Darabja 80 fillérért Kapható Budapesten: Neruda' Nándor Kossuth Lajos-u. 7., Molnár és mo', > Koronaherczeg-u. 11., Lux Mihály Muzoum-i körút 7., Majthényi Béla Vámhaz-körut 15..' Kiss és Schmidt Lövölde-tér 7., Sugár Andor Csömöri-ut 7. és Török József gyógyszertárában. Vidéken mindem drogériába». KIRÁLY SZÍNHÁZ. '.'.i 11 t.?.t.t.t.r. i •uxxxxsxvjvx a tsssss rxxxxixssx'ja.- ÍMMSMJMXJOM »Don Juan« szövege. Első felvond*. Leporello, urára panaszkodik, hogy éjjel-nappal szolgálni» kell öt szük fizetésért. Anna meg­ismervén a köpenyébe burkolt Juan-on. hogy nem vőle­génye, zajt csap. Juan erőszakoskodik s Annát, hogy szabadulhasson tőle, a földhöz vágja. Jön a komtur s párbajra hivja Don Jüant, a ki leszúrja az öreget, azután a szolgájával együtt elsiet. Anna az érkező Octavioval atyja segélyére jő, de már későn. Anna megesketi Octa­viot, hogy atyja véreért bosszút fog állani. Y itozás Tér Don Juan hóra előtt. Leporello szemrehányásokat tesz urának, a ki egy ujabb hódításá­val dicsekedik. Elvira már közeledik is, de mikor fátyo­lát fellebbenti, Juan egy általa elcsábított és elhagyott lányra ismer, a ki azért jött, hogy őt visszahódítsa. Don Juan megugrik. Leporello azt tanácsolja a leányá­nak. hogy ne kívánja urának szerelmét, a ki minden országban százával csalja meg a könnyen hivő leányo­kat. Masetto és Zerlini lakodalmi menete. Don Juan jön és Zeriine megtetszvén neki, Leporello által a korcs­mába tuszkoltatja a vőlegényt és kíséretét Zerlinét kas­télyába csalogatja. Már induló félbe vannak, midőn Elvira közbeveti magát. Juan ismét megugrik s Elvira óva inti Zerlinet, hogy ne higyjen a csábítónak. Octa­vio és Anna felkeresik Don Jüant, hogy segítségét ki kérjék a gyilkos megtalálásara. Juan Mszenteskedő arezczal mindent megígér, hogy Annát megvigasztal­hassa, Elvira figyelmezteti Annát, hogy ne higyjen Juan szavainak. Juan kéri vendégeit, ne bántsák a szerencsét­len leányt, a ki tébolyodott. Azután karonfogja Elvirát. Midőn visszaszól: »A viszontlátásra szépséges Donna Anna«, az a hangjáról ráismer atyja gyilkosára. Ismét megesketi Octaviot, hogy bosszút fog álíani azon. ki az ő beesületét is el akarta rabolni. Leporello elbeszéli urának, mint sikerült Elvirát eltávolítani. Juan örül, most minden rendbe lesz. Pezsgő ária. Zerlina biztosítja Masettot szerelméről és hűségéről. Buzgó kérésével sikerül leendő férjét békülésre bírni. Don Juan közeledik. Zerline kéri férjét, szökjenek meg előle, ez nem akar hanem maga megy el, hogy kihallgassa beszélgetésüket, Juan megint csábítgatja Zerlinet, majd a lugas felé kezdi vonszolni, midőn Masetto előlép, kinek azután Zerlinet egyenesen karjai közé vezeti: »legyetek egymáséi, ha oly nagy a szerelmetek« és bevezeti őket kastélyába, ho) nagy lakomát rendez Elvira, Anna és Octavio álarcz­ban közelednek; szövetkeztek, hogy együtt fognak bosszút állani. Juan megjelenik szolgájává! kastélyának erkélvén és meghivatja lakomájára az álarezosokat. Váttozás. Bálterem. Juan fogadja ismereuc, ,an­dégeit. Azután Zerlinevel tánczolván, megparancsolja Leporellónak, hogy foglalkozzék Masettoval s ezalatt sikerül a szegény íeányt egy mellékszobába édesgetni. Az álarezos vendégek megbotránkozva veszik ezt észre s már hallatszik Zerline segélykiáltása. A vendégek be­törik az ajtót s midőn Zerline aléltan kivánszorog, Juan Leporellot üldözőbe veszi, mintha ő akart volna erő­szakot elkövetni. De Octavio és női kísérői elébe állanak, levetik álarczaikat. Octavio kardot ragad, a vendégek Jüanra törnek, de a szolgák közbelépnek s a zavarban sikerül Jüannak és szolgájának megugrani. Második felvonás. Tér Elvira háza előtt. Jüannak Leporello szemrehányásokat tesz és ott akarja hagyni szogálatát. Kibékülnek. Most Juan Elvira komornáját szeretné meghódítani. Leporellóval ruhát cserél, mivel uri ruhában cselédeknél nem remélhet meghallgatást. Elvira megjelenik az erkélyen. Juan el akarja hitetni vele, hogy még szereti s Leporello háta mögé állva esküszik Elvirának újra hűséget. Juan most megparan­csolja szolgájának, hogy játsza el az ö szerepét, ö pedig azalatt a komornánál próbál szerencsét. Elvira lejő, át öleli Leporellot, az örök hűséget esküszik neki s együt beosonnak a szobába . . . Juan szerenádot rendet a komornának. Masetto jö nyolez paraszttal, agyon ak - rja vern Don Jüant. Juan, mint-Leporello utasítások t ad nekik, hogy hova menjenek, ha megakarják álni, Misettótól azután kicsalja a pisztolyokat, jól elve- éi idejekorán elmenekül. Masetto segélykiáltására előszal id­nak társai és Zerline, a ki kigúnyolja féltékenységét, gyöngéden hazavezeti. Változás. Elvira szobája. Sötétség. Leporello el akar illanni. Anna és Octavio jönnek fáklyásokkal. Mesetto is belép, Kétfelől rárohannak Leporellora. Elvira könyö­rög kedveseért, de nemsokára kisül a gonosz játék, melyet az vele űzött. Leporello megmeniküL Mind eltá­voznak, Octavio áriája. Változás. Temető. Elöl a komtur sírja. és lovag­szobra. Juan idemenekül és itt találkozik Leporellóval, a kinek egy ujabb kalandjáról mesél. A komtur szobra (énekelve) figyelmezteti, hogy ne zavarja a halottak nyugalmát. Juan gúnyosan olvastatja Leperelloval a sir­iratot, mely igy szól: »Itt várja a gyilkosomat a bosszú !« Erre megparancsolja szolgájának, hogy hivja meg a komturt vacsorára. Leporello vonakodik, de Juan kény­szeríti, hogy megkérdje, ha eljön-e? A szobor fejével bólint és felel: Igen. Változás. Don Juan ebédlőszo ája. Vig lakoma. Elvira jő. Még egyszer megkísérti, hátha sikerül ked­vesét megbánásra bírni. Térden könyörög, hogy javuljon meg, de az gúnyosan válaszol. Elvira távozni készül, de az ajtónál visszahökken. Juan Leporellot küldi meg­nézni, hogy mi az, de az megdermedten áll s nem képes megmozdulni. Juan most maga néz utána s mennydör­gések közt belép a komtur szobra. Nem akar mást, csakhogy Juan javulást ígérjen, de ez daezosan vona­kodik. A komtur kezét nyújtja jóakaratának jeléül, Juan a jobbját tartja elébe, mit az erősen megfog, kérését ismételve: »Javulj meg !« Leporollo is kéri urát, mini* hiába. Ekkor mennydörgés közt előtörnek a pokol furiá s az előtörő lángok elnyelik a gonosztevőt. Ä^SS SMgt; Si ANBERG es, és kir. udwl hangsorában ^epesi-at 36 ..

Next

/
Thumbnails
Contents