MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-04 / 92. szám

Budapesti színpadok. IliipMl. április 4. A Magyar Királyi Opetaház-ban vasárnap a Lakmi a Tdnczegyveleg­gel kerül előadásra. Szombaton este a Tosca-X adják elő és ez estén vesz bucsut a közönségtől Máder Rezső, az Operaház távozó igazgatója, a ki az előadást vezényli. m A Nemzeti Szinház- ban holnáp Az esz­ményi férj-eX adják a rendes szereposztásban, szombaton pedig bemutató előadás lesz. Ekkor kerül először szinre Henry Bataille: Matche nuptiale czimü szinmüve, Császár Imre fordí­tásában Nászinduló czimmel. A Nemzeti Szin­ház elsőrangú szereposztásban mutatja be a gyönyörű darabot, a melynek teljes szinlaDja különben igy fest: NÁSZINDULÓ Dráma 3 felvonásban, irta "Henry Bataitte. Fordította "Császár]Imre. Személyek: Roger Lechateiier Odi-y Claude Morillot - ... DezsőJ Eugene ... Szőke Vicomte de Sauss Kürthy Clozieres ... — Horváth^. General Latour Heténvi D'Audely Náday B.| Karmester ._ Hajdú Charles Faludi Francois.. .'. Latabár Joseph_ __ ... ._ Nárczis Bizományos Magyari Nelly Baranics Grace P. Márkus E.t Suzanne Cs. Alszeghy !. Mme de Plessaus ... ._ ... Helvey L.j Horiense T. Vizvári M. Mariette Tóth I. Clozieresné Gerő L. Mlie D'Audely Paulay E. Magnet Várady A. Í ulienne Váradi I. áiette Czirákyj Mlle Aimee v. Molnár R. Mm. Verneuil Szacsvayné Mm. Grillot ... Demjén M. Az újdonság második előadása vasárnap este lesz. Hétfőn, április 8-ikán a Leai király kerül szinre s a czirrrszerepet Szacsvűy Imre fogja játszani. A Vigszinház-ban a mai est kivételével, a mikor A tolvaj-1 adják, minden este szinre kerül a Salome. Holnap, pénteken a Micz báró­val, szombaton a Déryné ifiasszony czimü víg­játékkal, vasárnap pedig a Leánykérés­sei. A Vigszinház személyzetét most Molnár Ferencz uj vígjátékának, Az ördög-nek előkészületei fog­lalkoztatják. A doktor ur és a Józsi szerzője uj müvének bemutatóját a jövő hétre tervezik. A czimszerepet Hegedűs Gyula játssza. A Vigszin­ház igazgatósága másodrendezőnek szerződtette Bródy Istvánt, az aradi szinház|volt főrendezőjét. * A Magyai Szinház áprilisi játékrendjére A vig özvegy- nek egy ujabb jubiláris estéje esik: a 150-ik előadás, a mely pénteken, április 19-én fog lefolyni Küry Klára és az egész nép­szerű együttes föllépésével. Vasárnap a szinház kitűnő vendégének, Küry Klárának is jubiláris alkalma volt. Huszonötödször játszotta ugyanis Glavari Hannát, a mely szerepével nagy mű­vészi feltűnést keltett és sikert aratott. Április 11-én, csütörtökön délután A vig özvegy a mű­szaki személyzet javára fog szinrekerülni. A jutalomjátékot rendes esti helyárakkal tartják. A százötvenedik előadásra jegy már kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegy­irodáiban. A Királyszinház- ban természetesen [ezen a héten is folytatódnak a rendkívüli sikerű Tüske­rózsa előadásai. A Tüskerózsa további előadásaira tömegesen viszik a jegyeket, s előrelátható, hogy a Martos-Jacobi operett betölti az egész áprilisi műsort, s a Királyszinház idei darabjait — a melyek pedig mind jubiláltak — előadásainak számával tul fogja szárnyalni. A fővárosban ara­tott nagy sikernek hü tükréül és kísérőjéül valamennyi vidéki színpad is megszerezte már a Tüskerózsd-X, a mely természetesen minden este a bemutató szereplőivel Fedák Sárival, az énekével sok tapsot arató Környei-ve 1, a keleti bajadertánczot járó Ötvös Gittával s a kémiku­sok rengeteg kaczagást keltő négyesével: Szik­lai-val, Németh tel, Rá.kai-val és Körmendi-ve\ kerül szinre. A Kulisszák mögül. Budapest, április 4. Rózsa Gyula jubileuma. - Huszonöt évig jegypénztáros. — A Magyar Ki­rályi Operaház mű­vészei és tiszt­viselői ma este bankét keretében ünneplik Rózsa Gyulát, az Opera­ház jegyp^nztáro­sát, a ki április elsején töltötte be 25-ödik esztende­jét annak, hogy az állami szinhá­RÓZSA GYULA, zak szolgálatába a M. Kir. Operaház jegypénztárosa lépett. A jubileuma alkalmából ime, itt közöljük a népszerű „Rózsa bácsi" arczképét, noha a budapesti színházi közönség nagyon jól ismeri szemtől-szembe is az Operaház e közismert kitűnő tisztviselőjét, mert hiszen huszonöt esz­tendeje szolgálja odaadással, szeretettel, gondos lelkiismeretességgel mind a szinház, mind a közönség érdekeit. Nem csekély dolog ám az: huszonöt esz­tendőt eltölteni becsületes és fáradhatatlan mun­kában a szük kis jegypénztár négy fala között, nem csekély fáradsággal jár az ezer meg ezer emberrel érin:kezni és pontosan ellátni ezt a felelősségteljes munkakört. És Rózsa Gyula, a budapesti színházi jegypénztárosok doyenje, negyedszázad óta végzi kifogástalanul és min­denek megelégedésére fárasztó teendőit A jubiláns jegypénztárost barátai és tisz­telői már a jubileum napján üdvözölték. A jegypénztár oszlopcs csarnokában — a „Rózsa bácsi" birodalmában — gyűltek össze hétfőn délben a jubiláns kartársai és az Operaház művészei, valamint a műszaki személyzet közül is számosan. Nebenführet József számtanácsos üdvözölte meleg szavakkal az ünnepeltet az intézet és a kartársak nevében, a kik szép ajándékkal — egy diszes emlék-albummal — lepték meg a jubilánst. Rózsa Gyula hivatalnoki pályáját a volt gyapju-utezai német szinházban kezdte, a hol szintén jegypénztáros volt. 1882. Április 1-én pályázat utján, a Nemzeti Szinház-hoz nevezték ki első jegy pénztárosnak, a honnan 1884-ben az Operaház- hoz helyezték át ugyanebben a minőségben és azóta megszakítás nélkül mű­ködik nappal a hajós-utczai, este pedig a nagy előcsarnokban lévő jegypénztárnál. Mai ünneplése alkalmából bizonyára sze­retettel gondol rá a jegyvásárló szinházi kö­zönség is, a melynek igényeit mindig kielégí­tette, sőt szeszélyeinek is türelemmel hódolt. Aminthogy működése során mindig szem előtt tartja az intézet érdekeit is és igy az Operaház vezetőségének háláját és elismerését is meg­érdemli. Y. Színházé pletykák. Budapest, április 4, I. A legdrágább kórus. Máder Rezső, a Népszínház uj igazgatója nemcsak uj tenoristák, baritonisták, szoprán — és alténekesnők után kutat mostanában, de uj kórust is szervez az őszszel megnyiló uj Nép­színház számára. T ibek között egy szinházi ügynököt is — a ki szinészközvetitéssel is foglalkozik — 1907 április 4. megbízott azzal, hogy keressen számára jó­hangu kóristákat és kóristánékat. Ez az ügynök a mult héten felkereste Máder-X és ragyogó arczczal jelentette neki, hogy az újságírók kabaret-estéjén a New-York­kávéházban felfedezett egy olyan kórust, a milyenhez hasonló nincs a világon. Az igazgató mosolyogva hallgatta a merész kijelentést, aztán megkérdezte: — És hány tagból áll ez a csodálatos kórus ? — Mindössze nyolez tagu ez a kórus — felelte az ügynök — és ön, igazgató ur, mégse fogja tudni ezt a kis kórust megfizetni! — Ugyan ? Nyolez tagu kórus ? És mennyibe kerül? — Egy fél millió koronába I — Na, ne tréfáljon! — Nem tréfálok 1 Becsületszavamra mon­dom, hogy a kis kórus tagjai most is ennyit keresnek. Íme, a névsor! Erre az ügynök átadta azoknak a névsorát, a kik a kabaret-estén a Hegedűs Gyula apró bökverseinek a refrénjét kórusban énekelték A névsorban a következő nevek voltak: Blaha Lujza, Ktammer Teréz, Szoyer Ilona, Küry Klára, Anthes György, Lehár Ferencz, Lunardi és Erdős ... II. A szinházi jósok. A kulisszák mögött divatos egy meglehe­tősen népszerűtlen amatőr-foglalkozás: a szin­házi jósolás mestersége. Habitüék, újságírók, sőt színészek is fog­lalkoznak ezzel a mesterséggel: ezer és egy jelből próbálják megállapitani, hogy milyen sikere lesz ennek vagy annak az újdonságnak, hány előadást fog érni, lesz-e sikere X. urnák vagy Y. kisasszonynak és igy tovább. Most, hogy tul vagyunk a kalendá­riumi, hivatalos tavasznapon: legdivatosabb lett a színházaknál az időjóslás. Jó idő lesz-é, a mi rossz a színházaknak, vagy rossz idő, a mi viszont jó a színházaknak? A szinházi próféták bőszen jósolnak, a színházigazgatók pedig minden körülmények között haragusznak a jósokra, meri ha jót jósolnak és nem válik be, ha rosszat jósolnak és beválik: mindenképen ők kapnak ki. És régi tapasztalat, hogy a szinházi próféták több­nyire blamirozzák magukat és mesterségüket. Húsvét másodnapján egyik színházunk tár­salgójában valóságos tavaszi horoszkópot ter­jesztett elő egy megrögzött szinházi próféta. — Mit szól ehhez a szinházi jóshoz? — kérdezte egy habitüé az igazgatót. — Az én tapasztalatom szerint — felelte az igazgató — kétféle szinházi iósok léteznek. Jóindulatúak és rosszindulatuak. Őszintén szólva, én azt szeretném, ha a jóindulatuakból egy nagy máglyát raknának és azon a rosszindula­tuakat — elégetnék... Ez röviden a vélemé­nyem a szinházi jósokról 1 Mime. Vidéki színpadok. Budapest, április 4. A fiumei Fenice-szinkör-ben április 16-ikán kezdi meg a hat hétre tervezett szinházi sze­zónt a pozsonyi színtársulat, uj igazgatója: Balla Kálmán vezetése alatt. A kolozsvári színházban szombaton este kerül bemutatóra Pásztor Árpád poétikus le gendája, A harang. Az egri szinházban húsvétkor kezdte mej előadásait Palágyi Lajosnak, az {uj miskolci, színigazgatónak, most szervezett színtársulata. A pápai szinházban Szalkay Lajos szín­társulata a minap kezdte meg a szinházi sze­zónt. A társulatnál két hétig vendégszerepel Sziklai Szeréna, a ki A vig özvegy-ben J kezdte meg fellépéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents