MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-26 / 114. szám

2 1907. április 2 J | Budapesti színpadok. Biáapnt, április 2b. A Magyar Királyi Operaház-ban Rossi Giulio oiasz basszista e héten még egyszer vendégszerepel. A vendégművész szombaton A hugonották Msrczel szerepében lép feL Vasárnap Tatjána, j Léhát Ferencz dalműve kerül szinre. Ezt a dalművel 1899 ben adták először az Operaházban ; akkor Kukuska volt a czime. Később a szerző átdolgozta dalmüvét, változtatott a partiturán és a szövegen is s müvének Tatjána czimet adott. Igy került szinre a német színpadokon : Brünnben s mult évben a bécsi /ubileums-Stadttnealer-btn is. Átdolgozott alakjában az Opeiaház vasárnap hozza szinre; a dalmű főszerepeit Kaczér, Váradi M., Arányi, Takáts és Hegedűs éneklik. * A Nemzeti Szinház-ban Henry Bataille nagysikerű drámáját, a Nászinduló-1 ma, pénteken és vasárnap este adják elő. Szombaton Az . eszményi férj kerül előadásra. A Vígszínház eredeti újdonságai, a Déryné ' ifiarszony, Micz báró és Az ördög hetek óta ! estéről-estére az egész nézőteret megtöltő kö- , zönséget vonzanak és éppen ezért jó ideig nem is lesz premiére a Vígszínház- ban. Ma is Molnár Ferencz vígjátékát adják, a melynek népszerűségét jellemzi, hogy könyvalakban is megjelent és az első kiadás három nap alatt elfogyott. Holnap, szombaton a Micz báió és a Salome kerül szinre, vasárnap pedig Az ördög-öt adják tizenkettedszer. * A Magyar Szinház- ban Küry Klára április 30-án, kedden befejezi páratlan művészi és anyagi sikerrel járt vendégszereplésének első két havi cziklusát és néhány heti pihenőre megy, mielőtt A vig özvegy czimszerepét a Magyar Szinház-ban újra átvenné. Szerdán, május 1-én M. Szoyei Ilonka, az Operaház művésznője lép föl újra Hanna szerepében a Magyar Szinház- \ ban, a hol télen ezt a szerepet már nagy sikerrel játszotla és a hol mostani több hétre terjedő föllépése is rendkívüli érdeklődést kelt. Küry Klára jövő keddig még részt vesz áz összes esti előadásokon és a vasárnap délutánin is. A keddi bucsuestén eljátssza A vig özvegy ! előtt Pásztor Árpád kedves színpadi tréfáját, a ' Téli r egg sl-t is, Vasárnap, április 28-án délután j is A vig özvegy kerül szinre rendes esti hely- ; árak mellett, elővételi dij nélkül, ugy a délutáni, j mint az esti előadásokon Küry Klárával és j Ráthonyi Ákossal a főszerepben. ; • 1 A Kitályszinház együttese még három napon játszik a Várszínház-ban s az utolsó előadások különös érdekességet és művészi élvezetet visznek a budaiaknak, Blaha Lujza j asszony személyében. Az illusztris művésznő j két legjobb szerepét fogja eljátszani. Elsőnek j ma este a Helyreasszony kerül sorra, holnap, szombaton pedig A haiang-ban folytatja vendégjátékát Blaha Lujza, a kinek föllépéseire természetesen rendkivül nagy az érdeklődés és az elővétel. Vasárnap este a Vár- j ban a Rákóczy kerül szinre. E közben a j Királyszinház színpadán az olasz gyermek-opera játszik és pedig ma A szevillai borbély-X, műsoruk legvonzóbb darabját ismétlik meg, holnap, szombaton pedig premierrel kedveskednek a közönségnek a kis énekesek, a mennyiben a Carmen-1 hozzák szir.re. Vasárnap este is, bucsuelőadásul, a Carmen-1 adják elő. A kulisszák mögOL Budapest, április 26. A maszk. — Művészet a kulisszák mögött. — Nemcsak a nyilt, fényárban uszó színpadon, legtöbbször már a kulisszák mögött is arra született művésznek kell lennie a költők tolmácsának. A színpad idealizált, vagy erősen karakterisztikus alakját ezer apró segítőeszköz biztos, néha szinte művészi kezelése adja csak meg. A művésznő szinte örökké fiatal; évtizedekig játszik és az évek nyom nélkül röpülnek el fölötte; a naiva még mindig tizeihét évesnek látszik és a ki másfél évtized óta ünnepelt csillag, az még ma is kívánatos, bájos, alig huszonöt éves asszonykát ábrázol. E varázslatban a szinész egyik legerősebb segítsége a festés. Arczszint jóformán tetszés szerint kaphat a színpad embere. Minden elképzelhető, legfinomabb árnyékolás meg van az ilyen festékek között, a leghalványabb rózsás gyöngyházfénytől a férfias, markáns bronzvörösig. Az ilyen általános tónust ma jórészt folyékony állapotban ecsetelik az arczra, mig régebben zsiros kenőcs alakjában vitték föl. Már ez a teint maga bizonyos jellemző vonást ad az arcznak, de e szempontból sokkal nagyobb jelentősége van a jól alkalmazott vörös festéknek, a melyet megint tömérdek nüánszban használnak. A laikusnak fogalma sincs arról, hogy e müvelet közben mennyi mindenre kell ügyelni és el sem hinné, hogy még egyazon szinész is ugyanahhoz a szerephez sokszor igen különböző módon festi magát. Befolyással van erre a maga pillanatnyi állapotán kivül, esetleg más színpad világítása, sőt még a nézőtér nagysága, alakja, magassága, szélessége, a nézők távolsága a színpadtól is. A vörös festékkel nemcsak az arcz szinét adják meg, hanem plasztikai hatásokat is érnek el vele. Vékony, összeszorított ajkat az ügyesen alkalmazóit vörös festék duzzadóvá varázsol és egy finom, éles vörös vonal az orron végig, egészen megjavítja a kényes testrész formáját. Egyébként az orrczimpára is alkalmaznak rendkívül finom, halvány, vörös tónust, a mi rezgővé, vibrálóvá teszi. Az állat a vörös folt kerekebbé teszi és megfiatalít, a két oldalt fölvitt piros tónus élénkebbé teszi az arczkifejezést. Érdekes még az is, hogy a festés talán a legegyénibb sziníszmüvészet. Erre minden egyesnek maga kitalálta fogásai vannak, a melyeket a másik már a világért sem alkalmazna. Az általában szépítő festésnél már nagyobb fokú művészet az elmaszkozás számos ügyessége. Itt már nemcsak festékkel, hanem főleg haj- és bajuszpótolókkal és mesterséges szemöldökkel dolgozik a szinész. Hiányos fogsort egy-egy fog feketére festésével lehet mutatni. Sokan órákig ülnek a tükör előtt és igyekeznek arezukat a szerepüknek leginkább megfelelő kifejezésre idomítani. Mikor végre ezt elérték, akkor az erős tréningen kivül még sötétbarna szinnel festett, éles, markáns ránczokkal teszik e kifejezést állandóvá. Egyébként régebben ez irányban tömérdek volt a szinész segítője, mig ma egyre finomabbat és kevesebbet használ. Ma már nem igen használnak kittből készült orrot és más effélét. Általában az elsőbbrendü színházaknál nincsenek a régi értelemben vett színészek, hanem a költő elképzelt alakját az ábrázolja, a kit külső és belső sajátságai erre alkalmasabbá tettek. Igy nincs is annyi mesterséges dologra szükség és azt lehetne mondani, hogy ma inkább belülről kifelé alakit a szinész. De azért a kulisszák mögötti művészet még ma is nagyon jelentős tényezője a játék sikerének. B. Színházi pletykák« Budapest, április 26 Az uj csillag. — A direktoráé a színpadon. — A Királyszinház-ban kedden délután a karszemélyzet javára jótékonyczélu előadás volt és a műsor Beöthy Lászlóné, az igazgatóné fellépését is hozta, kedves meglepetésül a közönségnek. Es az igazgatónérói fellépése révén egyszerre kiderült, hogy igazán elsőrangú művésznő, a miről eddig senki sem tudott. Gyönyörű szopránja van és a legnagyobb technikai feladatokat is bámulatos biztonsággal oldja meg. A közönséget valósággal extázisba ejtette a feltűnő csillag. Azóta Beöthy Lászlót szinte ostromolják, hogy szerződtesse a'színházához a feleségét. Az igazgatónak tetszenék is a dolog; de — és ez nem mindennapi eset! — Beöthy Lászlóné nem szerződik. Bár karcsú, hajlékony alakja, szőke feje és v dám temperamentuma az operett-szinpadra predesztinálják, az ö ambicziói magasabb régiókba szállnak: az operaszinpadra vágyik. Beöthy László pedig, a kinek van egy drámai- és egy operett-szinháza, sőt előadásokat tart a Várszínház-ban is, a Királyban pedig az olasz gyermek-operát lépteti fel, nincsen abban a helyzetben, hogy feleségének ilyen irányú ambicziőit kielégítse. Nem érdektelen különben, hogy Beöthy Lászlóné egyszer már csaknem ott tartott, hogy a nézőtéren levő páholyából a szinpadra röppenjen. Még az abban az időben történt ez, a mikor az ura még a Magyar Szinház-a\ igazgatta és ott a New York szépe előkészülete.vel volt elfoglalva. A primadonna, a kinek a czimszerepet játszania kellett volna, egy gyönyörű budai leány volt. Az igazgatónak tanítványa volt, kivel nagyon meg volt elégedve és ha Beöthy László és a részvényesek között differencziák nem támadnak, Szvirák Gizella ma már talán a legünnepeltebb primadonnánk volna. Beöthy otthagyta a Magyar Szinház-ai és a Nemzeti Szinház igazgatója lett. Kis tanítványát itt persze nem léptethette fel, de mert nem tudott tőle megválni többé, elvette — feleségül. És ezzel az operett-álmoknak vége szakadt. Most ugy (tetszett, mintha mégis valóra válnának. De hát a direktorné ambicziói a gerolsteini nagyherczegnők és Lilik fölé szállnak. Miután azonban sem a Kirdlyszinhaz-bn sem az Operahiz-ba ez idő szerint nem szerződhetik, erre vonatkozott egy színházi kritikusnak tréfás megjegyzése, a melylyel a következőt ajánlotta Beöthy Lászlónak: — Máder igazgató a Népszinház vig operája számára primadonnát keres, remélem beleegyezik igazgató ur, hogy mint a legkitűnőbb primadonnát az — ön feleségét ajánljam neki ? 1 —Y.Felvonásközben« tsudapvst, április 26. A tetralógia. — „Az ördög" folytatása. — A Vígszínház- nak gyönyörű estéket szerez Az ötdög és Molnár Ferenczet minden előadáson a hires, nevezetes tábla fogadja, hogy minden jegy 'elkelt. Nem csoda, ha a Faludi-ak most valósággal dédelgetik az amúgy is népszerű szerzőt, a kit a minap az egyik Faludi ezzel a kijelentéssel lepett meg: — Látja, Feri barátom, maga ugy tehetne, mint Wagner. — Mslyik? Az építész? — Dehogy! A hires komponista. A mikor az egyik operája beütött, irt hozzá még hármat és lett belőle tetralógia. Az ördög-bői is lehetne . . . — Tetralógiát csinálni? — Hogyne! Nézze csak, kérem, most ugyebár az ördög összehozza a festőt a menyecskével. A második darabban az asszony ráunhat a művészre és valami éretlen gyerekért bomlik. Müvei az ördög efélét is! A festő pedig elveszi a szemtelen Elzát. A harmadik darabban a festő és Elza házasságáról lehet szó. Az ördög most visszaadatja a kölcsönt Jánosnak és most János a férj. A negyedik darabban . .. Molnár Ferencz szédülve szakitja félbe ezt a fejtegéBt. — Direktor ur, — kiált fel — ez a tanács kitűnő 1 De tetszik tudni, ilyeneket az igazgatók csak olyankor mondanak a hazai szerzőknek, a mikor — teli van a szinház . .. M.