MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-26 / 114. szám

3 Színház! élei Budapest, áprili3 2 . A fiának a portása. — Az igazgató és az édesanyja. — Az Annales politiques et littéiaires apró közleményei során mulatságos és egyben meghaló történetet mond el az ősz Ludovic Halévy. Egy időben a párisi Nagy Opera hires portásnője volt Ctosuiei né asszony. Mert bizony a kapus-páholy szerény lakói között is vannak hires nevek. Madame Crosuier egész élete, sőt halála is a legélénkebb czáfolata annak a közkeletű tételnek, hogy senki sincs megelégedve azzal, a mit a sors néki juttatott. A kapusnő képzelni sem tudott jobb életet annál, a mely nevezetes operai működésével neki jutott. Madame Crosuier-nak volt azonkívül egy fia is, a kit kiváló nagy tehetsége mellett a szerencse is csodálatos módon kegyelt. A fiu. mint ujságiró kezdte a pályáját, azután kereskedő lett, nágyobb vállalatokba bocsátkozott és végül csinos vagyont szerzett. Mikor a sorsa kezdett jobbra forduini, kérte az anyját, hogy hagyná már ott azt az üveges szekrényt. Madame Crosuiei azonban hallani sem akart róla. A fiát később kinevezték a Porte-SaintMartin szinház igazgatójának és ekkor természetesen újra ki akarta hozni az anyját az opera kapualjából, de megint teljeséggel lehetetlen volt. Az sem változtatott az anya gondolkozásán, hogy Crosuier lett az Opera Comique igazgatója. A fiút valósággal leverte az a gondolat, hogy a mig ő mint körülrajongott, irigyelt ur az igazgató termében ül, addig az édesanyja néhány lépéssel odább a kaput nyitogatja nagy alázatosan, de nem segíthetett a dolgon. És akkor sem, a mikor képviselőnek választották és beült a kamara tagjai közi Legérdekesebbé azonban csak ezután vált a helyzet. Crosuiert kinevezték magának a Nagy Operának első igazgatójává. Az anya erről sem vett tudomást, de a fiu belátta, hogy ilt már tenni kell. Az édesanyja még sem lehet saját fiának portása, s minthogy a derék éltes asszonyság a maga jószántából most sem akarta elhagyni a helyét, hát a fia egyszerűen hivatalos fölmondó levelet küldött neki. És lehető gyöngéd erőhatalmat alkalmazva, kitétette a kapus páholyából. Crosuierné asszonynak tehát olt kellett hagynia az operát, mert egyszerűen kicsöppent az állásából. De ez az ügy, a mely pedig kétségtelenül a gyöngéd gyermeki szeretet jele volt, igen szomorú következményekkel járt. Crosuierné asszony alig néhány héttel élte tul a hivatalából való elbocsátását. Meghalt, mert a kapupáholyon kivül az életnek semmi értéke sem volt számára. Vidék

8, színpadok. Budapest, április 26. A pécsi színházban május 8-án vendégszerepelni fog Góth Sándor és G. Kertész Ella a Salome- ban. A debreczeni szinház igazgatója: Zilahy ! Gyula állandó vendégül szerződtette Pichlet j Elemért, az Opetaház tenoristáját. • Az aradi színházban vasárnap mutatkozik be Kun Irén, a Kitály-szinház volt tagja, a Szép Ilonka Mátyás szerepében. ! Kassa város szinügyi választmánya a mi- j nap tartott ülésén elhatározta, hogy a kassai szinház bérletére a pályázatot azonnal kiirja. A I pályázat határidejének lejártát junius közepére tűzték ki. Ugyanekkor tárgyalták Komjáthy János színigazgató kérvényét, a ki az idei szin- j házi évadnak május 20-ig való meghosszabbitá- ; sát kérte. A választmány a kérelmet teljesítette. Külföldi színpadok. Budapest, április 26. A szent-pétervári Kis-szinház-ban a minap Tolsztoj Leo fiának: L. L. Tolsztoj-nak A Jöldbirtokosok czimü drámáját mutatták be igen nagy hatással. * Hansi Niese, az ismert bécsi szubretf, a jövő szezónra hosszabb vendégszereplési szerződéseket kötött berlini színházakkal Októbertől kezdve az uj Schauspielhaus-ban fog vendégszerepelni egy uj vígjátékban, januártól kezdve pedig a Theater des Westens-ben fogja játszani a Walzertraum czimü bécsi operett női főszerepét. • A lipcsei városi színházban a minap Strauss Richard Sa/ome-jának czimszerepében Aino Ackté, a párisi Nagy Opera hires énekesnője, lépett fel, a ki a szerepet ezúttal először énekelte német nyelven. Igen nagy volt a sikere. Strauss János: Az ész istennője czimü operettjéhez Willner és Bodanszky uj szövegkönyvet irtak, a melynek Király és pásztorlány a czime. A jövő szezónban fogják előadni Bécsben. Bonn Ferdinándnak, a Berliner Theater igazgatói állásától való visszalépéséről a következőket jelenük: A legutolsó lökést Bonn elhatározásához a császár adta meg, a ki következeket mondta: „Bonn és az ő színháza rám nézve többé nem létezik. Súlyt vetek rá, hogy a színházat többé a császári család egyetlen tagja se látogassa meg". Bonn tudvalevőleg kegyeltje volt a császárnak, mindaddig, mig a II. Lajos és Der Junge Fritz czimü darabokat meg nem irta. Az utóbbi darabot, illetőleg a császárt, amikor utoljára volt a színházban, megkérte, hogy olvassa át a darabot és itélie meg ő maga, hogy elő lehet-e adni. A mikor a rendőrség a darabot eltiltotta, Bonn Hamburgba utazott, hogy a császártól kihallgatást kérjen. Feltűnő ruhában, automobilján körüljárta a kastélyt, abban a reményben, hogy a császár észre fogja venni, de csalódott. A színházra pályázók közt vannak Karczag és Wallner is, a bécsi An der Wien-szinház igazgatói. Bonn azonban 150.000 márka átengedési dijat kér és két százalékot a tiszta jövedelemből, a mit eddig a pályázók mindegyike sokallott. A párisi színházak bevételei. Párisban most jelent meg egy hivatalos kimutatás, mely szerint a párisi színházakban és mulatóhelyeken 1906 ban 43,209 584 frankot vettek be. 1905-ben kevesebb volt a párisi színházak bevétele: 41,933 968 frank. A részletes kimutatásban a legnagyobb bevétellel a „Nagy Opera" szerepel, 3,190,608 frankkal. A „Théatre Francais" 1906 ban 2,248,044 frankot vett be, az „( pera Comique" 2,539,609 frankot, az „Odéon szinház" 665,763 frankot, az „Ambigu" 505.241 frankot, az „Antoine" 789,315 frankot, az „Athenée" 572,658 frankot, a „Chatelet" 1,977.717 frankot, a kis „Cluny" 199.405 frankot, a „Folies Dramatiques" 478.921 frankot, a „Gaité" 858.889 frankot, a „Gymnase" 801.129 frankot, a „Nouveautés" 881.123 frankot, a „Palais Royal" 527.648 frankot, a „Renaissance" 788,169 frankot, Sarah Bernhardt színháza 839,176 frankot, a „Variétés" 1,357.753 frankot, a „Vaudeville" 956,011 frankot. Az orfeumok és mulatók közül legnagyobb volt a bevétele 1906-ban a „Folies Bergeres"nek: 1,495.848 frank. A „Moulin Rouge" 466.589 frankot vett be. A Colonne-téle hangversenyek 210.000 frankot, a Lamoureuxkonczertek 194.000 frankot jövedelmeztek a mult évben. HYILTIER. PANNMMA PBÉM arezszépitö és kézfinomító szert, rHllllUniM'Uncm mely teljesen ártalmatlan; a bórt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplöt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. Ara 1 korona. A c rémhsa való szappan 30 fillér. Poudeinr 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55., (Eötvös-utcza sarok). Telefon 12—33. öt koronás rendeies portómentes. — Számos kitüntető elismerés. — aQ^gOBIíBEIQiaDBflBDQ Színeszeink és müvésieink ruhaszövcWiktí Semler / elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza szerezik be Hirdetések. ejcfiokuládé a világon. Képviseli Karácsonyi Ferencz, Budapest, Rottcnbiller-u. 24 Telefon 81—84. KOTSCHY ERICH tlső magyar :«e«hantka) azönyegporoló éa megó*é —- — intézet Hungária-kör ut 94. Telefon 808 BsinySfmotSt, Javitik, agyloUtiastitás éi buta. b*taktároiá* 3UT0R tömör keményfából Neuschlosz Ödön és Marczel czég gyártmánya. Teljes hálószobák (2 ágy, 2 szekrény, mosdó, 2

N éjjeli szekrény csiszdt tükörrel és márványnyal. = 180 forint = Díszesebb kivitelben politúrozva 230 forint. Kizárólagos eladás: SZÖTS SIMON "telepe"

8 Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 15. Telefon 87—2 Telefon 87—23. Különlegességek: szőnyege«, függönyök, ágynemüek. vas-, rézbntor t és az össze» lakberendezési czikkekben. ÚJÍTÁS NYAKKENDŐKÖN! NINCS TÖBBÉ BOSSZUSAfi A DUPLA 6AÜÉF M.KIR.SZAB.*,CHIC

,

/ NVAKKCrtDOMoor SZERKEZETŰ, mo«y e6vm.lakat»l»tt reléi i_ex ap4xocmató, a miután TErazí aaxeaiNTi MA.A&ÍA«*« ASJEGyZEKl INCVEN ÉS bíraaent OLCSÓ szabott; ár' í «Hg r H 4iM Ni tí "> 2 K 5 — >K GYULA óm jjf ÉS NŐI-DIVAT ÁRUHÁZA.™ í" a tza»jch»cvmkkénooe«toúl'llmos»ml*. BUDAPEST VI.TERtZ-KtmŰTAS. " Eladok és veszek ZZZZZ Urasági bútorokat, teljea berendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és axmima* onyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gás. és villamos-csillárokat. — NAGY ZSIGMOND S£ Budapest, Semmelweis-ntcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77. Zongorát, pianlnót kölcsönöz STE$NBE$G K«np«si-st 3« Kitűnő zongorák dús raktára