MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)
1907-04-18 / 106. szám
190 7. április 18 . 7 Budapesti színpadok. Budap«»t, április 18 A Mcgyai Kitályi Operaház- ban ma az Aida, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap a Hamlet szerepel a műsoron. Ez alkalommal fogja Sándor Erzsi először énekelni Ofélia szerepét. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, pénteken lesz a Füst -czimG újdonság bemutatója. Ifj. Wlassics Gyula vígjátéka szombaton kerül másodszor előadásra. Az újdonság szinlapja a következő: FÜST. Vígjáték 3 felvonásban. Ir:a: ifj. Wlassics Gyula. Személyek: Kelemen Gábor ... Gróf Balázsy ... . A felesége Máila grófnő ... . Szerémy gróf Szírémy grófnő Hohenplan herczeg A herczegnő ... . Garát Ákos Garátné CsatáméLángos Lóránt ... . Bánky Gróf Széchy ... . Radákné Odry Hajdú Helvey L. Töiök I. Gyenes Lánczy I. Dezső Munkácsi M. Molnár L. Vizváriré Gerő L. B.nis Hetényi Náday F. Paulayné A Vígszínház hetét kiválóan érdekessé teszi az a körülmény, hogy az egész heti műsort eredeti magyar darabok töltik be, a melyeknek mindegyike ebben a szezónban aratott megérdemelt nagy sikert. Ezek a darabok: Az ördög, Détyné ifiasszony és Micz báró. Legtöbbször természetesen Molnár Ferencz diadalmas sikerű uj vígjátéka, Az ördög szerepel, a melyet még pénteken és vasárnap ismételnek. Molnár Ferencz uj vígjátéka az idény szenzácziójaképen vonzza a közönséget olyannyira, hogy Az ördög' eddigi előadásaira zsúfolásig megtelt a nézőtér és az összes kitűzött előadásokra tömegesen kelnek előre a jegyek. Az Ocskay brigadéros óta nem mutatkozott ekkora érdeklődés eredeti magyar mű iránt. Zboray Aladár pompás vígjátékát, a Micz báró-t még szombaton adják és a Salome, Wilde szenzácziós tragédiája követi. A Déiyné ifiasszony-\, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátékát ma este adják és ezt is a Salome fogja követni. * A Magyar Szinház-ban az áprilisi hónap Küry Klára diadalmas vendégszerepléséve! az utolsó zugig zsúfolt házak megszakittatlan sorát adja. A vig özvegy tegnapi előadásán délután mái egyetlen jegy se volt kapható és több százra megy azok száma, a kik jegy nélkül távoztak az esti pénziártól Küry Klára a czimszerepben és mellette Ráthonyi Ákos, Boross Endre és Papir Sándor akkora tetszés közt játszanak, hogy az ismétléseknek alig szakad végük. Küry és Ráthonyi tánczkettősét hatszorhétszer kfll ismételni. A pénteki 150-ik előadást egy kedves színpadi tréfa előzi meg, a melyet Téli reggel czimen Pásztor Árpád irt és a melyet Küry és Ráthonyi ad elő. Ez az előjáték tizenöt perczig tart teljes zenekari kísérettel és intim hatása érdekében az igazgatóság tisztelettel kéri a közönséget, hogy ez estén az előadás legelején pontosan megjelenni kegyeskedjék, mert az előjáték negyedórás tartama alatt a kései jövetel a bent levő közönségre zavarólag hathatna. Az előadás pontban fél nyolez órakor kezdődik. Pászi.r Árpád e tréfás kis darabját A v'g özvegy szombati és vasárnapi előadásai előtt is megismételik. «> A Királyszinház e heti műsorának különös érdekessége az olasz gyermek-opera vendégjátéka. Az apró művészek vendégjátéka nem sorozatos előadásokban fog lefolyni, mert a Tüskerózsá-t sem lehet a műsorról levenni. Pénteken és vasárnap este pihennek az olaszok és akkor a Martos-facobi népszerű operettje a Tüskerózsa kerül szinre, mindenkor Fedák Sárival. Az olaszoké a mai este, amikor megismétlik a Szevillai borbély-1, legérdekesebb produkeziójuk azonban szombaton lesz, a mikor előszer játszák a Don Juan-. A Királyszinház karszemélyzetének jutalomjátéka végleges megállapítás szerint a jövö hét keddjén, április 23-án lesz, délután. * A Várszínház közönségének a Királyszinház vendégszereplése révén ezen a héten még két operett-előadásban lesz része. Fedák Sári, a kinek föllépéseit őriási érdeklődés várja, a k-'rályszinházi együttes minden budai vendégjátékában közreműködik. Ma a Tüskerózsá kettős főszerepét, szombaton pedig a János vitézjátssza. Vasárnap este különösen érdekes előadásban lesz része a várbeli közönségnek: a Kiidl) színházban vendégszereplő olasz gyermekoperatársulat rándul föl erre az estére és A szevillai borbély t játsza el Mindezek az előadások félnyoicz órakor kezdődnek. Szinházi pletykák, Budapest, április 18 Egy korona és négy korona — A várszínházi előadások haszna. A Királyszinház művészei, hölgyek és urak egyaránt, sőt a mindkét nembeli kórus tagjai éppenugy, mint a zenekar tagjai nagyon örvendenek a kéthetes budai szezónnak. Nemcsak azért, mert a Várszínház-ban rendezett vendégelőadások érdekes változatosságot hoztak a számukra, hanem azért is, mert a budai kirándulások némi anyagi haszonnal is járnak és sehol a világon nem szereznek olyan örömet az úgynevezett különdíjak, mint éppen a szinház világában. A Királyszinház igazgatósága ugyanis, a várszinházi vendégszereplés előtt egy hirdetményt függesztett ki a Királyszinház színpadi társalgójában levő próbatáblára, a mely örvendetes hírrel szolgált a társulat aprajának-nagyjának, különösképen azonban az aprajának. Áz igazgatóság a hirdetményben tudtára adta a müvészszemélyzetnek, hogy azok, a kik a budai Várszínház előadásaiban közremüköd nek, költségeik fedezése czimén némi különdijazásban részesülnek. Még pedig a magánszereplők kapnak minden előadás után fejenkint négy koronát, a kórus, balettkar és zenekar tagjai pedig egy-egy koronát. A különdíjakat az igazgatóság a várszínházi előadások tartama alatt fizeti ki a jogosultaknak Nosza, megindult a számitgatás, hogy hát volta^épen mennyi is lesz a külön dijakból a —• tiszta nyereség ? Hídpénz: 4 fillér, sikló fel a Várba: 12 fillér, omnibusz: 20 fillér: kapupénz: 10 fillér. Összesen 46 fillér. Marad minden előadás után kóristáknak, kőristánéknak, ballerináknak és zenészeknek 54 fillér. Nem sok, de ez is valami. A magánszereplők négy koronája már tekintélyes summa, még kocsira is telik belőle, oda is, vissza is. A ki gyalog sétál fel a Várszinház-ba, annak megmarad a négy koronája. Például Fedák Sárinak — a ki a világért sem engedte volna el a neki kijáró négy koronát — megmaradt az egész pénz, mert hát őt a Várszínház kapujáig és onnan haza a Győri-útra az automobilja röpítette. A Zsazsa négy koronáinak azonban nem a művésznő örvend, hanem az öltöztetőnője: Erzsi és a komornája: Julia. Mert Zsazsa egyszer s mindenkorra a várszinházi négy koronát nékik ajándékozta. Egy mulatságos „felültetés" is történt a várszinházi külön dijak ötletéből. Van a Kixályszinház-naV. egy szorgalmas, de hiszékeny kóristája: Bélák Náczi, a kinek sehogyan fért a fejébe, hogy miért tett az igazgatóság a különdíjak megállapításánál külömbséget kóristák és magánszereplők között? Miért kapnak a magánszereplök minden várszinházi előadás után négy koronát, a kóristák pedig csak egyet? A derék Bélák igy morfondírozva állt a próbatábla előtt és újra meg újra elolvasta a különdíjakra vonatkozó hirdetményt. Azután csóválgatta a fejét. — Ugylálszik — szólította meg Sziklai Kornél — te nem vagy megelégedve? — Nem hát! — dörmögte a kórista — : Miért nem lap mindenki egyformán? — Miért? — füllentette Sziklai — Mert nem mindenkinek egyforma az értéke. Hát miért kapsz te többet, mint a többi I — Hát én többet kapok? — Persze, hogy többet. Még ezt se tudod V Ugy-e te tenort énekelsz a kórusban? — Igen. — Nos, hát akkor te, mint előkelőbb hangnem birtokosa, többet kapsz, mint a baritonisták vagy a basszisták. Ök csak egy koronát kapnak fejenként, te meg egy korona nyolezvan fillért fogsz kapni esténkinti — Igazán? — kérdezte Bélák felragyogó arczczal. — Kádezd meg a titkár uratl Bálák-ban nyomban elcsitult a szocziális lázongás. Hja, ha ő többet kap, mint kollegái, akkor rendben van a dologi Ezzel a büszke és boldog tudattal vonult fel a Várszínház-ba, a hol aztán, a mikor a különdíjakat kiosztották — kollegái gunykaczaja között — kessríi csalódással vágta zsebre a maga egy koronáját. Mlme. Felvonásközben. Budapest, április 18. Apróságok a Vígszínházból. I. A kritika. Az ördög szenzácziós sikere után emlékeztetnek egy kis esetre, a mely a premieren a második felvonás végeztével történt. Mindenki örömben úszott, de akadt egy sok bukást ért színpadi iró, a ki erősen kritizált és igyekezett önzetlenül a hangulatot rontani. — Ennek a darabnak nincs meséje! — mondotta. Azonnal megfeleltek neki: — Hiszen láthatod, hogy lebilincseli a közönséget és mindenki feszülten várja, hogy mi fog történni. — De ez egy nagyon erkölcstelen történet, — Hiszen láthatod, hogy fiatal nők is elbájolva hallgatják. — De az ördög alakja nem elég szabatos és .. . — Hiszen láthatod, hogy Hegedűs Gyulának szinte példátlan a sikere . .. A hangulatrontó végre keserűen kiáltott fel: — De láthattátok, hogy milyen rosszul állt Molnár Ferenczen a frakk 1 ... És még ebben sem volt igaza. II. Jó szezon. A kávéházi törzsasztal körül ül a társaság; élén Faludi Gábor. — No, igazgató ur, — mondja egy színész — voltam az este a Tátra mulatóban. — Azt akarja, hogy irigyeljem? — Nem, majd csak én irigylem továbbra is. De azt akarom, hogy örüljön. — Minek? — Annak, hogy milyen hire van a színházának, Hát a mulatóban valami bohózatot játszanak és abban valaki panaszkodik, hogy bántják a tyúkszemei és nem tud járni. Erre a partnerje valami csudaszert ajánl neki és tudja-e direktor ur, milyen hatást jósol ? — Milyent ? — Használja ezt a szert, barátom, mondja neki és akkor olyan jól fog menni, mint a — Vígszínház. III. A sötét folt. Az öreg Bentheim, a ki oly szépen csinálta meg Az ördög halljának díszletét, mogorván fogadta a gratulácziót a sikerült munkához. — Hát mi baj, mester? — kérdik tőle. — Az egész bal-falat elrontják! — Ugyan? — Hiszen láthatja, hogy milyen nagy képet akasztanak oda? Ha előbb szólnak, hát f
