MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)
1907-04-16 / 104. szám
1907. áprili s 16. 7 Budapesti színpadok. április 16 , A Magyar Királyi Operaház- ban ma a Sába királynőbe kerOl előadásra, szerdán pedig mérsékeli helyárakkal, ifjúsági előadásul A . bűvös vadász-1 adják elő. Csütörtökön az Aida, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap a j Hamlet szerepel a műsoron. Ez alkalommal fogja Sándor Erzsi először énekelni Ofélia szerepét. A Nemzeti Szinház-ban ma hatodszor kerül szinre Henry Bataille rendkivOli sikerű szín- ! müve, A nászinduló, a mely iránt a közönség érdekiődése oly nagy, hogy a vasárnapi előadás összes jegyei elővételben keltek el. Ugy ma, : mint csütörtökön és vasárnap este is P. Márkus ; Emma, Cs. Alszeghy Irma, Odry és Dezső fogják a főszerepeit játszani. Szerdán lesz a második előadása Goldoni általános nagy sikert aratott klasszikus vígjátékának, A hazug- nak, a melynek czimszerepát ezúttal is Pethes fogja adni. Előtte A miniszter előszobájában czimü 1 dramolett kerül szinre, a melynek Knabe szerepében Újházi Ede lép föl. A Nemzeti Színházban pénteken lesz a Füst czimü újdonság bemutatója. Ifj. Wlassics Gyula vígjátéka szombaton kerül másodszor előadásra. Az újdonság szinlapja a következő: FÜST Vígjáték 3 felvonásban. Irta: ifj. Wlassics Gyula. Kelemen Gábor ... Gróf Balázsy ... . A felesége Márta grófnő ... . Szerémy gróf Szerémy grófnő Hohenplan herczeg A herczegnő ... _ Garát Ákos Geráfné Csatámé Lángos Lóránt... . Bánky Gróf Széchy ... . Radákné Személyek: Odry Hajdú Helvey L. Török I. Gyenes Lánczy I. Dezső Munkácsi M. Molnár L. Vizváriné Gerő L. Bónis Hetényi Náday F. Paulayné A Vígszínház hetét kiválóan érdekessé teszi az a körülmény, hogy az egész heti műsort eredeti magyar darabok töltik be, a melyeknek mindegyike ebben a szezónban aratott megérdemelt nagy sikert. Ezek a darabok: Az ördög, Déryné ifiasszony és Micz báró. Legtöbbször természetesen Molnár Ferencz diadalmas sikerű uj vígjátéka, Az ördög szerepel, a melyet szerdán, pénteken és vasárnap ismételnek. Zboray Aladár pompás vígjátékát, a Micz báró-X, ismét kétszer tűzték ki, mára és szombatra. Mindkét estén a Salome, Wilde szenzácziós tragédiája követi. A Déryné ifiasszony-1, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátékát csütörtökön adják és ezt is a Salome fogja követni. * A Magyar Szinház-ban A vig özvegy páratlanul fényes sorozatának e heti eseményére, a darab 150-ik előadására, a mely küry Klára vendégszereplésével pénteken, április 19-én lesz, immár az összes jegyek elfogytak. Méltó jele ez a közönség óriási érdeklődésének, a melylyel a darab és a szinház kitűnő vendége mellett tüntet. Ez az érdeklődés akkora, hogy a vasárnapi két előadásra is már délelőtt féltizenegykor egyetlen jegy se volt kapható. Az igazgatóság a pénteki 150-ik előadást mindenképen emlékezetessé akarja tenni. E végből A vig özvegy-e t ez estén, valamint a szombati és vasárnapi előadásokon is egy páros játék előzi meg, a melyet erre az alkalomra Pásztor Árpád irt és a melynek czime Téli reggel. A kis alkalmi darabot, egy kedves színpadi tréfát, Küry Klára és Ráthonyi Ákos adja elő és A vig özvegy-bői mentett motívumokkal az egész zenekar kiséri. A vig özvegy második fölvonásának végén egy virágűnnep szaporítja a pénteki jubileum külsőségeit. Addig is, azontúl is valamennyi előadás A vig özvegy-é Küry Klára fölléptével a czimszerepben és Ráthonyi, Boross, Papir, Örley, Tallián Anna, Bezerédj Ödön, Giréth Károly, Szentírmay Béla és Kőváry Gyulával a többi főszerepben. A Királyszinház e heti műsorának különös érdekessége az olasz gyermek-opera vendégjátéka Az apró művészek vendégjátéka nem sorozatos előadásokban fog lefolyni, mert a Tüskerózsá-t sem lehet a műsorról levenni. Ma, pénteken és vasárnap este tehát pihennek az olaszok és akkor a Martos-Jacobi népszerű operettje kerül szinre, mindenkor Fedák Sárival. Áz olaszoké a szerda este, amikor Az ezred leányá-X játszák, majd a csütörtök, amikor megismétlik a Szevillai borbély-X, legérdekesebb produkcziójuk azonban szombaton lesz, a mikor először jáiszák a Don jüan-- A Királyszinhdz karszemélyzetének jutalomjátéka végleges megállapítás szerint a jövö hét keddjén, április 23 án lesz, délután. Az érdekes és gazdag műsor két részből áll; egy nagyszabású hangversenyből, a melynek közreműködői Fedák Sári és Küry Klára, a két népszerű primadonna, továbbá Petráss Sári és T. Harmath Ilona lesznek; rajtok kivül Bendiner Nándor zongoraművész, Nydtai Antal, Rátkai Márton, Z. Molnár László és a külföldi hangverseny körútjáról most visszaérkezett zongoraművész: Papp Miklós gazdagítják egyegy számmal a hangversenyt. A műsor másik része a Lehár kedves operettjének, a Micziszlávnak az előadása, a melyben Medgyasszay Vilma, Ötvös Gilta, Ráthonyi Ákos és Papir Sándor vesznek részt. A jutalomjátékon a rendes esti helyárak érvényesek. * A Várszínház közönségének a Királyszinház vendégszereplése révén ezen a héten még három operett-előadásban lesz része. Fedák Sári, a kinek föllépéseit óriási érdeklődés várja, a királyszinházi együttes minden budai vendégjátékában közreműködik. Szerdán a Gül-Baba Gábor diákját, csütörtökön a Tüskeróísa kettős főszerepét, szombaton pedig újra János vitéz-1 játssza. Vasárnap este különösen érdekes előadásban lesz része a várbeli közönségnek: a Kitályszinházban vendégszereplő olasz gyermekoperatársulat rándul föl erre az estére és A szevillai borbély-X játsza el. Mindezek az előadások félnyolcz órakor kezdődnek. Színházi pletykák. Budapest, április 16 I. A szerep. A Vígszínház-ban mindenki boldog és örül Az ördög nagy irodalmi és pénztári sikerének, mert a Molnár Ferencz pompás darabja nemcsak nevezetes irodalmi eseményt jelent, hanem minden előadására az utolsó zugig megtelt nézőteret is vonz. Csak egyvalaki haragszik Az ördög-re és különösképen a szerzőjére. A Szinészegyesület sziniiskolájának egy kedves növendéke ez, — egy roppant ambicziózus szép kis művésznőjelölt — a ki most fűnek-fának elpanaszolja, hogy mennyire „felültette" őt Az ördög tréfáskedvű szerzője. A dolog ugy történt, hogy a kis növendék szerepet kapott Az ördög-ben. Mégpedig egy néma szerepet. Annyi volt mindössze a teendője, hogy a második felvonásban egy ur karján át kell sétálnia, mint az estély egyik vendégének, a színpadon. A néma szereplő lekicsinyelte ezt a hangtalan szereplését és azért Az ördög egyik próbáján mézédes hangon kérlelte Molnár Ferenciek — Kedves jó szerző ur, az isten áldja meg: irjon nekem bele a darabba valami akármilyen kis szerepeti — Milyen szerepet? — Akármilyet. Csak, hogy éppen csináljak valamit a szinpadon, ne csak némán átsétáljak egyik oldalról a másikra I — Jól van, kisasszony — igérte a szerző — holnapra kigondolok valamit I Másnap aztán, a próba elején jelentkezett az ambicziózus kis növendék Molnár Ferencznél: — Nos, szerző ur, hát mi lesz a szerepem? — Tudja mit kisasszony, — felelte Molnár — nehogy teljesen némán vonuljon át a szinpadon, hát beleírtam a szerepébe azt, hogy mikor a szinpad közepére ér, hát — köhint egyet ... Ez lesz a szerepe . . . Sőt, ha jól csinálja, hát köhinthet még egyet 1 II. A gyerekek. A Királyszinház-ba tegnap korán reggel érkeztek meg az olasz gyermekopera-társulat apró tagjai. — Itt vannak a gyerekek 1 — ezzel a kiáltással nyitott be tegnap délelőtt Lázár Ödön, a titkár Beöthy Lászlóhoz, a direktorhoz. — Miféle gyerekek? — álmélkodott Beöthy; a titkár pedig szintén tágra nyitotta a szemét és már most ö csodálkozott: — A direktor ur nem tudja, miféle gyerekek ? — Nem! — Az olasz gyerekek! — hebegte a titkár, a ki már csaknem kétségbeesett direktora feledékenységén. — Hja, ha maga ezeket rövidesen gyerekeknek nevezi 1 . . . Ez épen olyan, mintha a Scala-szinház staggioneja jönne vendégszerepelni hozzánk és maga ugy jelentené be őket, hogy: — „Itt vannak a felnőttek! . . ." ni. ma&m A jó^igazgató. A Magyar Szinház diadalmas vig özvegye megengedte Zoltán Jenőnek azt a luxust, hogy most — a szezón derekán 1 — három hétre nyaralni menjen. Brixenbe utazott; de mielőtt útra kelt, átadta a szinház igazgatását Ráthonyi Ákosnak. Az átadásnál Ráthonyi direktívákat kért, mire Zoltán Jenő igy oktatta ki helyettesét: — Jó direktor az, a ki minden napra zsúfolt házat csinál... Jó direkt»r az, a ki mindennap legalább egyszer, de a mikor csak lehet, legalább kétszer fellépteti Küry Klárát! ... Jó direktor .. . — De hiszen akkor már meg van az első föltétel 1 — vágott a szavába Ráthonyi; — Mindennap a Klári: az mindennap zsúfolt ház! — Látom már, jó direktor vagy! — mondotta Zoltán és nyugodtan elutazott. De másnap már itt volt az első távirata: „Ákos, jó direktor az is, a ki rá tudja venni Ráthonyi-1, hogy soha, egy előadásra se mondja le a szerepét! .. ." M. Felvonásközben. Budapvst, április 16. I. A direktor. Az Opeiaház régi igazgatója: Máder Raoul már elbúcsúzott, de még nem vált meg az intézettől, viszont az uj igazgató: Mészáros Imre (a ki tudvalévően egyszer már igazgatta az Operaházat) még nem installálta magát. Ezt a helyzetet jellemzi a következő rémes szójáték: Egy művész az Operaház szinészbejárójánál ácsorog. Megkérdi egy kollegája: — Kit vársz? — A direktort I — feleli az. — A direktort? Melyiket? A volt direktort, a ki lesz direktor, vagy a van direktort, a ki volt direktor? II. A kóristalány. A Népszinház-ban az uj igazgató a minap karfelvételi próbát tartott. Nagyon sokan jelentkeztek, de sokan nem váltak be, mert csak a nagyon jó hanguakat szerződtették. Egy színész, ki a karpróba alatt a szinház kapuja előtt sétálgatott, találkozott ott egy kóristalánynyal, a ki nagy sietve igyekezett a karpróbára. — Éppen jókor jösz! — kiáltott rá. — Siess fel. Te éppen megfelelnél I
