MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-26 / 85. szám

6 1907. má'ezius 26. M. KIR. OPERAHAZ. •J^JJMXXXtXXXXXXXXXM Az » Othello« szövege. Elfő fehmuu. Jégé hirffl adja Braiantiő­aak. hogy ennek leányit, Dásdemondát Othello eirab lla és titokban feleségül vette. Brabantio dühre gerjedve siet a dogé elé s követeli tóle, hogy a mórt példásan megbüntesse. Desdemena azonban a taaács előtt elmondja, hogy ő meg­szerette Othellot, a sok viharral magküzdött férfiút s önszántából követte őt és lett a fele­sége. Ennélfogva a dogé ártatlannak nyilvánítja Othellot. Éppen hirül hoznák, hogy Cyprus szigetén lázadás tört ki s ennek elnyemávára a dogé Otbellot küldi oda. Velemegy zászlótartója, Jágó is, ez azonban gyűlöli urát, mert az ő mellőzésével Cassiót nevezte ki hadoagrgyá. Második félvonás. Cyprjs szigetén győndel­mesen halad előre Othello. Megérkezik Dssde­mona s Othello boldogan üdvözli hitvesét. Jágó folytonosan mesterkedik, hogr OthaOe holdog­aágát feldúlja. Cassiot leitatja s abhee as aHapói­ban összeveszíti néhány cyprusivaJ A veszekedés zajára odaérkezik Othello s az állasába« sséltat­láno) viselkedő Cassiot megtssrtj« rangjától Jágó örül, mert most megtalálta azt az alapot, a melyre bosszumüvét fel fogja építem. Harmadik félvonás. Cassio vissza szeretné nyerni rangját s Jágó tanácsárs Desdemonához fordul, hogy férjénél szószólója legyen. A go­nosz Jágó most felébreszti Othellobaa a félté­kenység ördögét azzal, hogy czélz&snket tesz arra, hogy Cassio, a csinos ifju. mennyire bírja DesbemoDa rokonszenvét. Othello eiemté« nem sokat ad Jágó szavaira; ez azonban folytono­san és fokovatosan lelkébe csöpögteti a félté­kenység mérgét s Othello annyira fölgerjed, hogy most már egészen magánkívül, bizonyíté­kot követel Jágótól, a ki ezt meg is ígéri. Desdemona fájdalmasan tapasztalja, hogy férje egyszerre elhidegült irányában, de sejtelme sincs róla, mi ennek az oka. Negyedik felvonás. Jágó a kívánt bizonyí­ték gyanánt Othellonak egy zsebkendőt ad át, a melyet Desdemona elvesztett, de a melyről Jagó azt állítja, bogy Desdemona adta Cassinonak. Othello hisz a gonosz Jágó szavainak s veszett fájdalmában, mint a sebzett vad jajdul fői és •tájul. Majd rettenetes boszura határozza el magát Desdemona ellen. Midőn a velenczei küldöttség megjelenik előtte, Otelló durván bá­nik feleségével, sőt kezet emAl ellene. Váltotái. Desdemona pihenni tér. Na­gyon aggódik a miatt, hogy férje néhány nap óta olyan érthetetlenül viselkedik vele szemben. Bus sejtelem szállja meg lelket. Lefekszik — Otelló jön s midőn Desdemona gyöngéden szól hozzá — irgalmatlan vádakkal illeti. Hiába védekezik Desdemona a rettenetes vádak ellen, hiába erősiti ártatlanságát; védekezése csak még jobban felmgerli ' iiellot a dühében kegyet­leeül megfojtja feleségát. De alig követte el a gyilkosságot, Emíliától megtud]« a zsebkendő förténetét s J*g6 foi dorlatail. Kétségbeesett étjdalrr- 'i n 'át. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. ff ÚJÍTÁS nyakkendőkön? NINCS TÖBBÉ BOSSZÚSÁG A OUFLA 6AILÉR0KKAL M.K1R. 5ZAB. 9„CHIC B nyakkendőm OLY SZERKEZETŰ, H06Y EGY PILLANAT ALATT FEL­ÉSLE'KAPGSOLHATO, S MIOTJVN l TEtszésszerinti maoasSaska SZABÁLYOZHATÓ &Z.E.88EN Ált MINT. ^BAAMEly EODIOIMÁS HYAKHETÍDŐ. j. Kflpes ARJEGYZEH INGYEN ÉS BÉRMENTVE OLCSÓ SZABOTT. ÁRt^ bhI" 1 ^K GYüLA URI ÉS NÓI-DIVATÁRÜMAZAf \ SZAB.CHIC'NYAKKENDÖ efiyuúL 1 ELÁRUSITOU BUDAPEST VI.TERÉZ-KPR<JT48. IwyuaATl PALYAODV nÖULCaeN.I J NEMZETI SZÍNHÁZ. »A czigány* szövege Az öreg Zsiga czigény leánya, Rózsi szerel­mes Kurta Gergely gazdag parasztgazda öcscsébe, Gyuriba. A legény is szereti a szép czigány leányt és éppen nagy szomorúságot okoz mind kettőjüknek a katonasorozés, melyen a Gyurii befogták katonának. Zsiga czigány fia, Peti, hogy a húgát a nag bánattól megkímélje, maga ajánlkozik arra a nagj áldozatra, hogy beáll katonának Gyuri helyett, ha az viszont nőül veszi az ő húgát. Ugy is történik. Peti elmegy katonának, bár ő is szive szerelmesét, Évikét, hagyja otthon, a szomszéd Rebeka asszony leányát. Mikor Peti elmegy katonának, Rebeka asszony, hogy leányának, Évinek, megszerezze férjül a gazdag Gyurit, elrágalmazza Rózsit. A pletykák megtévesztik a becsületes Gyurit is és visszaküldi Rózsinak a jegygyűrűt. Rózsi bánatában megőrül. Ekkor érkezik vissza Peti, a kit Várszegi, a gazdag földesúr, hoz magával, mint nagyhírű művészt. Az öreg Zsiga czigány elpanaszolja neki a leánya tragédiáját és a jólelkű Várszegi rendbe hozza a dolgokat. Rózsi megkapja Gyuriját, Peti pedig nőül veszi Évit. Egy órára nézzük meg az »Apollo« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadá­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. A »Hedda Gabler« szövege. Hedda Gabler, Gabler tábornok körül­rajongott és ünnepeli leánya, egy jámbor, nem nígystilü és szűkös anyagi viszonyok között élő tudóshoz: Thesman Jörgenhez megy nőül, aki várje tanári kinevezését. Hedda nem szereli, sőt unja férjét és kicsinyes világát. Nem tudja el­felejteni Lövborgot, a nagy teltekre és dicső­ségre hivatott tudóst, a ki talán az egyetlen volt, a kinek érzelmeivel leánykorában foglal­kozott. Ez a Lövborg könnyelmű életet élt, örök­ségét elpazarolta és társadalmilag is eljátszotta játékait. Megismerkedett egy szerencsétlen há­zasságban élő asszonynyal: Elvsted asszonynyal — a kivel Hedda együtt nevelődött az intézet­ben — és ez az asszony visszaadta munka­kedvét, valósággal munkatársa lett: fönn; észa­kon, szinte vele együtt irta meg két müvét; az egyik már meg is jelent és nagy feltűnést keltett, a másik — életének főműve, legsike­rültebb munkája, mely nevét nagygyá teendi — kéziratban teljesen készen van. Lövborg visszatér a fővárosba, a hová Elvs­tedné, a ki férjétől és családjától megszökik, követi. Hedda Gabler fogadja Lövborgot, de érzi, hogy kettőjük között áll Elvstedné. Lövborg régi barátjával: Jörgennel elmegy Brach tanácsos legénymulatságára, a hol reggelig dorbézolnak. Hajnalban Lövborg elveszíti nagy művének nála lévő kéziratát, melyet az utczán Jörgen megtalál. A kézirat Hedda kezébe kerül. Lövborg örökre elbúcsúzik Elvstednétől és azt hazudja neki, hogy „közös" müvüket — mely valósággal a gyermekük — darabokra tépte és a fjordba dobta. Hedda tanuja ennek a jelenetnek és utána ő is örök bucsut vesz Lövborgtól és emlékül átadja neki atyja két pisztolya köz'ül az egyiket. Lövborg és Elvstedné „gyermeke" — összetépi és a tűzbe hajítja. Lövborg azzal a pisztolylyal, melyet Hedda adott neki: agyonlövi magát egy régebbi fél­világi barátnőjével a lakásán. Jörgen, Hedda és Elvstedné ezt a hirt Brach tanácsostól tudják meg, a kinek tudomása van arról, hogy a pisztolyt Hedda adta Lövborgnak. E titok bir­tokában reméli, hogy — a mire régen vágyik — Hedda az övé lesz. De a mig Jörgen és Elv­stedné azon fáradoznak, hogy régi jegyzetekből rekonstruálják az elhunyt Lövborg müvét: Hedda bevonul a másik szobába és atyja második pisztolyával megöli magát. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna ieánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­bírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog és oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosil­lonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ós a pavillonba cs»v •»•»•'ti ment be, hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjheg megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A viz özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ő jövendőbeli — férjét illetik. Egy órár» nézzük meg az »Apolló« szinház előadá sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. SZABADALMAZOTT E Ni El R r s b i II N •O * Ö* o 1 Yl l O <S> « IIS ! o I »(0 lg E * £ 3 " (/) O Kapható minden gyógytárban és drogériában. • Kizárólag eredeti gramophonok l„lró ingni" vidjignnl­űsszes szinnazak felvételei Választék küldemények. Árjegyzék bérmentve. Sehmid flővéi*ek V., Klgyótér I. Királyi bérpakti. "^.SÄÄÄ STERNBERG es. és tir. udY&ri hangssergyárában Kerepesi-ut 36. sí

Next

/
Thumbnails
Contents