MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-26 / 85. szám

1907. márczius 16. 219 VÍGSZÍNHÁZ. ma mootxxx zwsssskusmxxs f rftr tttttn. *THTtmtrrtmrmfrttr "•• A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohaláDya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikációi miatt bőrtönbe vetettek, bár Heródes egyébként sajnálja a prófétát. Babonás hitében kissé fél is tőle. János visszautasítja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bőszíti Salomét. A királyleány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bűnös vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Salomét, hogy lejtsen előtte tánczol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit. Heródes megígéri, hogy a táncz fejében teljesíteni fogja Sa ome óhaját. Salome tánczol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kérleli a leányt, ez megmarad kivánsága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Tálczán hozzák a próféta fejét a szerelmében őrjöngő Salomenak, a kit aztán Heródes összekaszaboltad A „Micz£báró" szövege. I. felvonás. A büszke Szent-Annay herozegnő, a ki most a Sandvíczky-család nagyasszonya, gondosan felnevelte árván maradt unokáját, Micziszlávot, a ki most már 22 éves. A herczegnő a fiatal báró születésnapja alkalmából üdvözli unokáját és figyelmezteti, hogy meg kell nősülnie, még pedig rangjabélit kell elvennie. Micz ellenkezés nélkül vállalkozik rá, hogy megkéri Zsoltvay Zsófi grófkisasszony kezét. De alig, hogy a herczegnő távozik, megjelenik a kerti fal fölött Vaáth Böske és hamarosan odalesz a Micz báró házasodási készsége. Micz báró meglátja a fiatal hölgyet, szóba reszkedik vele és azonnal bele is szeret. Böske elmondja, hogy büntetésből internálták a Vaáth kúriára. Férjhez akarták kényszeríteni, de ő bizony az utolsó pillanatban nemet mondott és azért a nagyatyjához száműzték, a ki mogorva lelkületű, néma ember. Öreg Vaáth Miklós negyven év előtt némult meg. A felesége öngyilkosságot követett el é3 azóta Vaáth Miklós elvesztette a beszélő képességét. Micz egy sípot ad át Böskének, hogy azzal adjon jelt, ha beszélni akar vele. Zsófi, a ki őszinte lelkületű, temperamentumos leány, segédkezet ígér arra nézve, hogy Micz elvehesse Böskét, még pedig a herczegnő előrelátható ellenkezése daczára. II. felvonás. Micz születésnapja alkalmából nagy ünnepélyt rendeznek a kastélyban. Többek közt előadnak egy pásztorjátékot, a melynek szövegét a titkár a könyvtárban találta. Negyven év előtt a herczegnő játszotta a pásztort és az öreg Vaáth volt a vadász, a kit a leányka megszeret. Az ünnepélyre meghívták az öreg Vaáthot és Böskét. Erre alapítja Micz a maga titkos tervét. Elcseni jelmezét annak a műkedvelő leánynak, a kinek a pásztorjátékban a pásztorleányt kellene játszania és odaadja Böskének, a kinek előzőleg a szerepet is átadta. ö maga a vadász szerepét tanulja meg. Arról is gondoskodik, hogy a műkedvelők ne játszhassanak ugy, hogy senkinek sem tűnjék fel, hogy helyüket ö meg Böske foglalják el. A pásztorjáték szerelmi jelenete hevében aztán túlmegy szerepe körén ős végül a herczegnő nagy felháborodására kijelenti, hogy eljegyzi Vaáth Böskét. III. felvonás. A herczegnőt nem lehet lecsillapítani. Maga Böske belátja, hogy nagyon is merész játékba bocsátkozott. Megjelenik a herczegnő előtt, nem hogy beleegyezését kérje, hanem csak hogy előadja mentségét, szerelmét. A herczegnő erre sem indul meg, de ekkor megszólal az eddig némán maradt Vaáth. Emlékezteti a herczegnőt régi időkre és figyelmezteti, hogy Vaáth felesége annák idején a herczegnő miatt lett öngyilkossá, mert Vaáth a herczegnőnek udvarolt. Ez emlékek hatása alatt a herczegnő belegyezik a házasságba. Zsófi grófkisasszony pedig Micz szerelmi tanácsadójának : Vazul grófnak lesz a felesége. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, Vni., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délntán 4-től folytatólag éjfélig. A szépség megóvása és fentartása nem kis dololg Én őszintén bevallom, hogy szépségemet kiválóan a valódi „gyöngyvirág creme"-nek köszönöm. Kapható Bndapesten a Városi gyógyszer tárban, VóczJ otcza 34/10: Kii tégely ára 1 korona. Nagy tégely 1 korina 50 fillér. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «Tüskerózsa» szövege. I. félvonás. A harczias, erős amazon: Lona együtt él az atyjától örökölt várban szende és szelid húgával: Szendilével. Természetük nagyon különböző, nem is látta még őket soha senki együtt és a környéken ugy nevezik őket, hogy Tüskerózsa. A rózsa: Szendile, Lóna a tövise. A szelid Szendilébe szerelmes Adorján vitéz, a ki be akar jutni a várba, hogy szerelmesének, a ki viszontszereti, közelébe lehessen. Lónát pedig egy szomszéd-vár rabló ura: Ribarcz akarja feleségül vnnni, miután vagyonát se csellel, se katonával nem tudja megkaparitani. Lóna Adorján és Ribarcz elé három próbát szab. Ha állják a próbákat: övék lesz Lóna és Szendile keze. Ribarcz Szendile galambja után röpiti Lóna sólymát, mig a mire Adorján, hogy a galambot megmentse, nyilával lelövi a solymot. Ezért Adorján és Ribarcz összecsapnak. Lóna kijelenti, hogy ez volt az első próba és ezt kiállották mind a ketten. Ekkor hírnök érkezik és jelenti, hogy jön a tatár, a rettenetes Murza khán vezetése alatt. Mind be akarnak a várba jutni, de Lóna Ribarczot és katonáit csak akkor engedi be, a mikor a megalázkodás jeléül átadják süvegeiket a vár asszonynépségének. Csak Adorján nem akarja átadni süvegét, inkább a váron kívül marad. De megjelenik Szendile előtte, a kinek nem tud ellentállni: neki átadja süvegét és követi a várba. II. félvonás A várban következik a második próba. Lóna kívánságára Ribarcznak és katonáinak női ruhába kell bujniok, hogy igy megcsalják a tatárokat. Az Adorján feladata pedig az, bogy törjön át a tatárseregen és értesítse a szomszéd várat, hogy küldjenek Lóna számára segítséget. Adorján bucsut vesz Szendilijétől és magával viszi a galambját, hogy majd hírvivőül elküldje. A tatárokat bebocsátják a várba, a gyáva Murza khán mi rosszat sem akar, de a szigorú Jusszuf sürgetésére követeli előbb Szendilétől, majd Lónától, hogy tánczoljon előtte és csókolja őt meg. Miután Adorján a tatárok kezébe esett, nehogy rajta bosszút álljanak: Lóna tánczba kezd, de táncza közben megjelenik Szendile galambja es nyomában a várt segítség. Lóna meg van mentve a megaláztatástól és az Adorján vezetése alatt berohanó magyarok lefegyverzik a tatárokat. ^ III. félvonás. Adorján kéri Lónát, hogy adja föl neki a harmadik próbát, a mire Lóna tudtára adja, hogy Szendile meghalt. Helyette a maga kezét kinálja neki. De Adorján visszautasítja, mert ő csak Szendilét szerette. Erre Lóna megvallja, hogy Szendile és Lóna: — egy. Elmondja, hogy apja kétalakunak nevelte őt, hogy mint harczias Lóna megvédhesse örökét. Ezentúl csak mint Szendile fog élni Adorjánnak. Riborcz Pedig asszony és vagyon nélkül kénytelen távozni. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. NJGJ^^LH ÁZ. „A cserkeszleány" szövege. EU6 félvonás. Buzdurgán tatár murza fogságban tartja, sok magyarral egyi tt, Damokoa Istvánt is, a kinek otthon szenvedő ifjú hitvesét Apor István szeretné feleségül venni. Ezért, mikor Aport a váltságdíjjal elküldik a mnrzához Domokosért, Apor a váltságdíj egy részét azért adja Buzdurgánnak, hogy foglyát ne bocsássa szabadon. Damokos szabaditásán fáradozik Kalme cserkeszlány is, de Damokos nem akar szökni, Boldizsár, egy ravasz székely legény is ott jár a murza udvarában, a hol megismerkedik Kaiméval, a ki nagyon megtetszik neki. Boldizsár tudomást szerez Apor álnokságáról, leleplezi Buzdurgán előtt és ráveszi a murzát, hogy vegye üldözőbe Aport és törjön be a Damokosok kastélyába, magyar földre. Második felvonás. A ravasz Boldizsár először is tőrbe ejti Aport, a kit vaskapcsok közzé szorítva, ártalmatlanná tesz. Azután a tatárokat, Buzdurgán vezetése alatt, becsalja a kastélyba, melynek asszonynépót és Damokos hitvesét előbb egv rejtekajtón elvezeti. A murza cselt gyanit és ezért arra kényszeríti Boldizsárt, hegy cseréljen vele ruhát. Ez csak kapóra jön a furfangos székelynek, a ki a murza ruhájában maga is a rejtekúton elmenekül. A cserben hagyott és tőrbecsalt tatárok pedig Buzdurgánt verik el, a kit Boldizsárnak néznek. Harmadik felvonás. A tatárok Aport hozzák haza magyar földről, a kit mély börtönbe vetnek. Kalme megint szökést kinál Damokos Istvánnak, de ö — nehogy a többi magyar fogoly sorsát nehezítse — nem akar szökni. Boldizsár vezetése alatt megérkeznek a magyar asszonyok, vélük Damokos István hitvese is. Boldizsárnak, mert mindenütt Buzdurgánnak vélték, sikerült bejutnia tatár földre. Ekkor érkezik a kán követe, a ki hozza ura parancsát, hogy az összes magyar foglyokat szabadon kell bocsátani. Damokos hitvese boldogan borul szabaddá lett férje karjaiba, Kalme pedlf Boldizsárt követi mint jövendőbelije. Fővárosi Cabaret,Bonbonniere' Teréi-kőrat 88. M. lg.xg.tő ^KONSOBáBSNO. Márczius havi műsor: Nyárai Antal Széchy Magda Almássy Lola Faragó Géza Else Saldern Hans Strick Judik Etel Huszár Károly Micka-Mickun Somlár Zsigmond László Rózsi Virágh Jenő Somlai Arthur Hetényi Heidlberg Albert és „Férfiak". Drámai jelenet, irta : Bródy Sándor. Kezdete fél 9 órakor. Bankettek, ünnepélyek lakodalmak, valamint tánczmulatságok, alkalmaból ocrfa1r»lr«af székeket, evőkölcsön ád «ZiiaiUJiai, eszközöket, porczellán és üvegnemüeket, stb. a legjutányosabb dijak mellett. Glück Márton, Budapest, Hajosutcza 17. sz. Telefon 80—61. Állandóan nagy választék kávéházi és vendéglői felszerelésekben. STERHBERG cs. és kir. udvari hanguirgyiráb&n. Kerepesi-ut 36