MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-07 / 66. szám

2 1907. márczius 7. Budapesti színpadok. •udapest, márczius 7. A Magyar Királyi Operaházi-ban a Monna Vanná-nak, Ábrányi Emil nagysikerű dalművének harmadik előadása vasárnapra, e hö 10-ére van kitü2ve. Ma A hugonották- ra,. pénteken pedig a Sába királynójé-re kerül a sorDalnoki Beni, az Operaház tiszteletbeli tagja, a ki a folyó év elején érte meg művészi pályának ötvenedik évét, e hónap 9-én, szombaton búcsúzik a színpadtól. Bucsufellépéseül a Nürnbergi baba Donáthánját és a Hoffmann meséi harmadik felvonásának Ferencz szerepét választotta. • A Nemzeti Színház-ban ma és vasárnap este Verő György érdekes uj színmüvét, A nép-eX adják elő, mindannyiszor a bemutatóelőadás szereplőivel. Pénteken A boszorkány, szombaton Az ember tragédiája kerül szinre. A Nemzeti Színház-ban kedden, márczius 12-én jótékonyczélu előadás lesz: a belügyminiszter engedélyével az Országos Gyermekvédő Liga javára. Ibsen: Hedda Gabler czimü színmüvét adják elő bérletszünetben, felemelt helyárakkal. Ez lesz a darab első elŐ2dása magyar színpadon. Szerepeit Lenkey Hedvig, Rákosi Szidi, j T. Delli Emma, Gál, Pethes és Odty fogják játszani. Erre az előadásra jegyek szombattól kezdve válthatók a színház elővételi pénztáránál és Bárd Ferencz és Testvére szinházjegyircdájában. * A Vígszínház műsorán a héten is azok az újdonságok váltakoznak, a melyeknek a telt házak hosszú sorozatát köszönheti a színház. A tánczos regiment-ti, Kadelbutg jóizü vígjátékát, ma és szombaton ismételik. A tolvaj, Bernstein Henri szenzácziós drámája pénteken huszonötödször kerül előadásra. A Déryné ifiasszony, Herczeg .Ferencz nagysikerű színjátéka még vasárnap kerül sorra. A rá- i következő hétfőn ismét A tánczos regiment-ei adják. Zboray Aladár háromfelvonásos vígjátékát, a Micz báró-1 jövő héten mutatják be. A \ czimszerepet Tanay Frigyes fogja kreálni. A női főszerepek Varsányi Irérj, Gazsi Mariska és T. Halmi Margit kezében vannak. Wilde Oszkár Salomé-jára is serényen folynak az előkészületek. Salomét Góthné Kertész Ella, Heródest pedig Fenyvesi Emil fogja személyesíteni. 5* A Magyar Színház- ban a Szoyer-esték után pénteken, márczius 8-ára Küry Klára, a magyar operettszinpad legkitűnőbb szubrettje veszi át A vig özvegy-ben Glavari Hanna szerepét. Küry szombaton és vasárnap este is eljátszsza a pompás szerepet s igy bizonyára fényes sorozattal viszi ujabb jubileumok felé Lehár Ferencz operettjét. Mindez előadások külső díszét a darabnak jórészt uj kiállítása is emeli. Az első három Küry-estére oly nagy az elővétel, hogy a Magyar Színház pénztára valóságos ostrom alatt van. Vasárnap, márczius 10 én délulán mérsékelt helyárakkal az ifjúságnak is kedvelt darabja, A koldusgróf kerül előadásra. • i A Király színház- ban tizenöt zsúfolt házban nyert eddig beigazolást A csibészkirály rendkívüli sikere. Buttykay Ákos dallamos zenéje gyorsan népszerűvé lett, Szél Lajos librettójának vidámságai és az a sok látnivaló, szines tabló és főlvonulás, a mely főleg a tolvajkorcsmában tárul a nézők elé, állandó vonzóerőt szereztek A csibészkitály-nak. Az operett sikerével és hírével egyenrangú azonban két színészi alakítás is: a Fedák Sári és Sziklai Kornélé; a népszerű primadonna és a közönség legkedvesebb kómikusa sok jelentős diadalukhoz egy ujabb nagy sikert fűztek, a melynek bizonyságául azok a vidéki igazgatók, kik A csibészkirály-1 előadásra megszerezték, fölkérték a két művészt, hogy az operett vidéki előadásain — természetesen a Király színház műsorában való esetleg szabadságolások révén — ők játsszák a primadonnacsibészkirály és a vén betörő szerepét. Eddig tizennégy ilyen vendégjátékra kötöttek már szerződést, de erre természetesen csakJA csibész- 1 király előreláthatólag jubiláris sorozata után kerül idő. A Buttykay-Széll operettet első jubileumához különben egy délutáni előadás is közelebb viszi: vasárnap délután ugyanis szintén ez a darab kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben, a rendes esti helyárak mellett. Az egér, Pailleron hires vígjátéka szerepel a Királyszinház e heti műsorán. A Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának növendékei játszszák el a hálás szerepeket nyújtó darabot szombaton délután a szokásos rendkívüli mérséaelt (

koronás) helyárak mellett

. -Ojj * • ' ' # A Népszinház-ban ma este kerül bemutatóra Teekes Béla és Metz Albert A cserkeszleány czimü operettje, mely ezután állandóan betölti a műsort. Vasárnap délután mérsékelt helyárak mellett; Küry Klára lép fel A kis szökeveny női főszerepében. A kulisszák mögül Budapest, márczius 7. A cserkeszleány. — Szerzők a darabjukról. — Tisztelt Szerkesztő Ur! A cserkeszleány czimü darabunkról mi szerzők vajmi keveset mondhatunk; beszéljen helyettünk a munkánk. Mi magunkról pedig csak ennyit: a zeneszerző évekig keresett valakit, a ki neki fókái „Damokosok" czimü regényéből szöveget irjon, alkalmasat arra, hogy a mi magyar ritmus az ő székely lelkében oly nagy időn volt rabságra kárhoztatva, épp ugy kiszabadulhasson, mint a hogy a rab Damokos, a Jókai-regény hőse, a krimiai rabságból kiszabadul. A szövegíróval megismerkedvén, terve végül megvalósulhatott. , A Jókai-regény átalakult operett-szöveggé, a regényalakok karaktere többnyire mássá, egyiké, másiké épp ellenkezőjévé annak, a milyen a regény világában volt: hogy szinpadképessé legyen. És egy éven belül elkészülvén a dalos játék, akadt színház is, a melyik — különösen nagy megpróbáltatásait tekintve, — páratlan lelkesedéssel karolta fel a szerzők müvét. A lelkes művészgárda, Megyeri igazgató, a ki uj kiállításban hozza szinre müvünket, Stoll Károly főrendező, a ki fantáziájával sok mindent megvalósított, a mit a szerzők nem is vártak, Stefanidesz karmester, a ki a zenekarral a komponista minden vágyát teljesiti: mindenki, a kinek e darabhoz csak legkisebb köze is van, fogadja a szerzők hálás köszönetét. Metz Albert, Telekes Béla. Színházi pletykák. Budapest, márczius 7. A czipők. — Gentlemanek és csibészek. — Még A esibészkirály próbái idején történt ez a kedves, jellemző történet: A pompás operettben fontos szerepe van a férfi kórusnak. Az első felvonásban mint előkelő angól gentlemanek vonulnak fel, a másodikban pedig mint közönséges csavargók, csibészek szerepelnek, a kik ennélfogva stílszerű ruhában is kell, hogy megjelenjenek. A ruhákról gondoskodott a színház; a ruhatárban bőven akadt elegáns frakk és rongyos csavargó-ruha is. A kóristák, azonban tudvalevőleg szegény emberek s igy ki csodálkozhatnék azon, ha a lakkezipőjük nem épen a legkifogástalanabb. Beöthy László tehát a férfi-kórus minden egyes tagjának kiutalványozott czipő-pénzt, hogy azon fényes, uj lakkezipőt vásároljon magának A csibészkirály- hoz. A pénztár nyomban kifizette az összeget, de a derék kóristák sajnálták a pénzt és elhatározták, hogy a czipőket nem újonnan veszik meg, hanem a Teleky-téren szerzik be. Nyugodt lelkiismerettel tették, mert hiszen azt hitték, hogy a színpad és a nézőtér között akkora a távolság, hogy a közönség amúgy sem tudna különbséget tenni. A csibészkirály főpróbája előtt Beöthy igazgató vizitácziót tartott. — A czipők rendben vannak? — kérdezte. — Hogyne I Rajtunk is van! Az igazgató jobban szemügyre nézte őket, látta, hogy a czipősarok jól félre van taposva, a forma is megfelel és elégedetten szól: — Igy már jól vagyunk. Pompás csibészek lesztek benne! Hát a másik czipő? — Melyik másik direktor ur? — Ej, hát, a melyikben mint gentlemenek fogtok megjelenni ? A színpad névtelen hősei csalódottan néztek össze. Csak most jöttek rá, hogy miféle tévedésben is van az ő direktoruk, a 1:/ az ő gentlemann-czipőiket pompás — csibészrekvizitumoknak minősítette. Figaro. Felvonásközben. Budapest, márczius 7. A felcserélt szerepek, — A díszítők és a színészek. — ~~ A - Vígszínház díszítőinek eredeti ötletük támadt. Ök, a kik hosszú évek óta diszletezik a színpadot, hallgatják százszámra a művészek játékát, elhatározták, hogy műkedvelői előadást rendeznek és arra meghívják a színészeket. Be is tanultak egy kis bohózatot, melynek az a czime, hogy Süketnek kell lenni. A próbákon nagy buzgalommal alkalmazták a művészi fogásokat, a miket a színpadon játszó igazi színészektől láttak s mikor már betanulták a színdarabot, meghívták sorra a művészeket. Hegedűs Gyulához is bementek és szónokuk a kővetkező kis beszédet vágta ki: — Igen tisztelt művész url A Vígszínház műszaki személyzete, mely mindig díszített, mikor ön színházat játszott, tisztelettel kéri önt, hogy most, mikor mi játszunk színházat, szíveskedjék ez egyszer ön díszíteni. Hegedűs nagyot néz. De a szónok kivágja az előre elkészített csattanót: — Mi önnek a színpadját díszítettük. Diszitse ön a mi nézőterünket jelenlétével 1 Így történt, hogy azon az estén megcserélődtek a szerepek: a diszitők színészkedtek, a színészek pedig diszitettek ... Színházi élet. Budapest, márczius 7. Háromszéken valaha . .. — „A cserkeszleány" czimü ma bemutatóra kerülő dalosjdtékból. Háromszéken valaha Szép menyecske, háromszáz, Férje-urat — lalala — Hejh beh várta mind haza . . . ... Gyász a nóta, gyász! Mindegyiknek jó ura Kincs-aranyat ásni ment Hegy mélyébe lalala — Kincset estig as vala Mélyen odabent. S im a hegyről éjszaka Garabonczás leoson: „Uraitok — lalala — . Annyi kincscsel rakva ma — Késnek majd bizony!" S Szék háromszáz asszonya Tánczra perdül mindahány: „Sebaj! Lesz kincsI — lalala—' De urok ugy ért haza Szent Mihály lován. Mikor otthon táncz s dana Ugy ujongott, kincs miatt, Kincsásókra — lalala — A hegy kincses szirtfala \ [Már rég leszakadt! Háromszékea valaha Szép menyecske, háromszáz, — Ugy tánczoltak — lalala — Mikor urok meghala .. . Gyász a nóta, gyász! \Telekes Béla. sy