MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-31 / 88. szám

m »Magyar Színpad

1 melléklete, na. »A* aranyember« szövege. kép. >A Senki szigete. Ali Csorbadzsi, » kit a törökök halálra ítélték, leányával, Tímeával a Senki szigetére menekül Tímár Mihály hajóján. A szigete í Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Tímár Mihályra bízza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevü rokonához. O ped»g éjjel megmérgezi magát. Második kép. *A Brazovits-ház*. Tímár a halott kívánságát teljesítve, Tímeát Brazovitsék gondjaira bízza. Ézek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden '.eménységét, de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Ti már Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. »Az a'abastrom szobor«. Tímár feleségül vette Timeit, de a remélt boldogságot nem találta fel. T mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a Ui Brazovits leányát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazovits halála meghiúsította remenyeit s a házasság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, fel amad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Umárral elhiteti, hogy felesége, az alabastro szobor, csak az é oldalán olyan hideg és erzéketlen. Tímár »nnyira elkeseredik, hogy n ómban útra kél. Negyedik kép. »Idylli « et.* Tímár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A rosi Jelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Tímár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Tímár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Tímár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Tímár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi • visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. >A hűség átka.* Timér ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Tímár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kéj. »Balatoni kastély* Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Brazíliából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémivá el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de ulját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavasz6zal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Timea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott De Tímár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Tímeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perczben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Tímeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perczben, midőn Tímea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Timár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát. NEMZETI SZÍNHÁZ, ' '••*—min-mmiH^ A »Mary Ann« saövege. ****t*xw*xxxxx**x*t*ft'rtt*xxtrüti felvonás. Történik egy londoni boarteng houae előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a házban lakik egy Lancelot nevű német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báré egyik barátjával poharazik. mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és megcsókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leánynak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kasét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjával is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zeueuerzéssal is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most legb "««Wh „gassenha ier"-je Londonnak. Második fetvor^

3- -Ugyanott, Laneelot szobájában. Lancelot es Mary Ann között a viszooy lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Laneelot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Laneelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülözésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból menekülni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ae keveredjék Egyszerre azt a hírt hozzák Lancelotnak. hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Laneelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Epen jótékony bazárt rendez a társaság, a közreműködésre megnyarték a legnépszerűbb zeneszerző Lanealot-t is. Ex megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hívtak meg Lancelotbao most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magáré hagyja e kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a bextyüvei a kezén visszatér és azt mondja, bogy igy már lehetséges e házasság. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Kohn Albert zongora gyári raktár IV. Kossuth Lajos-u. 1. (Ferencziek hazára) I. em. Steinway & Sons Blnthner. Schiedmeyer & Söhnt ccég egyedüli képviselője. Szabó-féle pármai ibolya-szappan i szappanok Haálja. Rendkívül kellemes, lagy habzasa, flnom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti CJ —WáDáI« pipere-azappaagyáro« bZcLDO rSeia =miskolczon — Darabja 80 fillérért Kapható Budapesten: Neruda Nándor Kossuth Lajos-u. 7., Molnár és Mo'. Koronaherczeg-u. 11., Lux Mihály Muzcumkörut 7., Majthényi Béla Vámhaz-körut 15., Kiss és Schmidt Lövölde-tér 7., Sugár Andor Csömöri-ut 7. és Törők József gyógyszertaraban. Vidéken minden drogériában. NÉPSZÍNHÁZ. A »Katalin« szövegt Els6 felvonás. Történik a czarx pkiirtu porijában. Katalin czárnő: szemet vetette az udvarában tartózkodó ifjú, francada származású testőrhadnagyra, Germain Duplessisról Germain nem viszonozhatja a szerelemvágy uralkodónő érzelmeit, mert szerelmes Anicába, a kit a zárdából szökte.ett meg. Testvérének adja ki öt és elhelyezi a czárnő udvarában. Mindamellett elmegya találkára, melyre egy névtelen levélben a czárnő őt mt »hivja. Itt a szerelmes Katalin egy gyürüt ad át neki, melynek segélyével minden veszedelemből kiszabadulhat. A gyűrűre szüksége van Germainnek, mert az udvar cselszövő miniszterei és gTÓf Gurackij, a czámő kegyencze erősen intrikálnak ellene és minden erejükből azon fáradoznak, hogy a czárnő előtt kompromittálják őt. Második felvonás. Történik a czári palota, termében, háttérben a kápolnával. Az udvari cselszövők és Germain irigyet addig-addig ólálkodnak az ifjú szerelmesek körül, mig sikerű nekik bizonyítékot szerezni arról, hogy Anica nem testvére Germainnek, hanem az arája. Ez a bizonyíték egy medallion, melyet a czárnő adott át Germainnek és a melyet a kis hadnagy Anicának ajándékozott. Anica elveszti ezt 0 medalliont, a folyton nyomában settenkeda miniszterek megtalálják és Gurackij felmutatja I azt Katalin előtt. A czárnő rém .en hallgatja i Gurackij leleplezéseit, nagy harag a gerjed Germain ellen és bosszúból elrendeli, ho y az egyik miniszter, Lansac, vegye nőül A-inát Germain tiltakozik ez ellen és bevallja a czárnő és az egész udvar előtt, hogy Anica igenis a szerelmese. Katalin most már annál inkább sürgeti Lansac és Anica nászát, már a pópát is hívják az esküvőhöz. A főpópa megjelenik ós ráismer Anicában arra a leányra, a kit a zárdából megszöktettek. A czárnő elhurczoltatja Anicát, vissza a kolostorba, Germaint pedig parancsára megkötözik és börtönbe vetik. Harmadik felvonás. Katalin czárnő hálószobája. A czárnő meghívja minisztereit, hogy Ítélkezzenek a bűnös, leányrabló Germain felett. Ó maga vezeti a tanácskozást. Germaint jelentik ekkor a czárnőnél. Katalin még egy utolsó kísérletet tesz. Elfogadja a hadnagyot, felkínálja neki ismét szerelmét és kéri, hogy mondjon I« Anicéjáról. Germain elutasitólag felel, inkább a halélt választja. A czárnő erre halálra itéli. Germain csak azt a kegyet kéri, hogy halála előtt egy nappal egybekelhessen menyasszonyával. Katalin ebbe beleegyezik. Változás. Germain szobája. Germain náazéje t'*án készül a halálra. A remegő Anlcával várja, mikor jönnek érte hóhérai. Öltözködés l jzben véletlenül a kezébe kerül a czéroé gyűrűje, melyet a szerelmes Katalin adott át neki azzal, hogy ez a gytlrü őt minden bajbél kimenti. Gyorsan elküldi Anicát a gytlrüval Katalinhoz, a ki megtartja szavát és kegyelne* ad Germainnek. Lemond róla éa Ankét li lejedelmileg megajándékozza. ÚJÍTÁS NYAKKENDŐKÖN? NINCS TÖBBE B0SSZÜSA6 A DUPLA 6A1UR0KKM M.KIR. 5ZAB.*,CHIC' nvakkendona oly szerkezetű, M06Y EGY PILLANAT ÁL «TT FELÉSLeXAPGSOLMATO, a MIUTÁN TETSZÉSSZERINTI AAA6ASSASBA 6ZASÁLYOZHATÓ BLESBeN ÁILUII BAAMtlY eOD'GIMÁ» rfAAXntrtOO «iru ARJCGYZEK IN6YEN ÉS BÍSAAENTVE OLCSÓ 8 OTT. árY/ SEBŐK GYOLA ÚRI ÉS HÖI-D IVAT ÁRUHÁZA.A SZA0.CMIC'nvakhenoö ttmwi'EL»RüS.T«to. BUDAPEST VI.TERtotpRÚTá*. x*J