MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-22 / 81. szám

1907. m*"czius '2. M. KIR. OPERAHAZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, bacchansnők táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza tokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tannhäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannháusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra bírják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannháusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu'ása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az eré- j nyekben keresve a szerelem forrását. Tann- | häuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannháusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ! ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannháuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez meginditja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent züz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bűnbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik félvonás. Szinhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kisér, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy bűntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, ; de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, : a ki kétségbe van esve, hog, kedvese nincsen • azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le- mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyithatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, Mii) (t níimi begedflfe, valamint , tnebarl bingueret: kitttnö mliiö.égbeo hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápahoz jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kinjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet- holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott 1 Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A néo« szöv ge. I. felvonás. Hangár Barna, régi nemes ember, a ki szorgalmas munkával maga gyűjtötte millióit. Demokrata jelszavakat hangoztat és a nép javát, nép üdvét emlegeti, hogy igy nagvratörő czéljait megvalósíthassa, ha nem is a maga személyében, de leánya: Olga által, a kinek grófi vöt szánt. Ez a terv meghiusul és Hangár leányát férjhez adja Barkó György egyetemi tanárhoz, a ki igazi és őszinte népapostol és a ki iránt Olga is nagy vonzódással viseltetik. Előbb azonban Györgyöt megválasztatja képviselőnek, hogy a parlamentben — a demokrata jelszavak hangoztatásával — emelkedjék és majdan miniszter legyen belőle. II. félvonás. Györgynek nagy sikerei vannak a parlamentben, megnyeri a miniszter tetszését, a ki eljön Hangárék estélyére is. De itt György megtudja, hogy a miniszter és hive: Hangár is, csak hangoztatták a demokrata jelszavakat, de alapjápan nem a nép javáért küzdenek. Ö nem képes hazudni, az igazságért küzd és apósának kijelenti, hogyha nem követheti igaz meggyőződését: lemond a mandátumáról, melyet apósa vásárolt a számára. Hangár felbőszül ellene, de Olga csak most látja, hogy férje igazán méltó az ő nagy szerelmére. III. felvonás. György ragaszkodik elhatározásához még azon az áron is, hogy a szere tett hitvesétől el kell válnia. Egy falubeli parasztnak: Márton bácsinak nemes és becsületes cselekedete azonbau megismerteti Hangárral is a nép igazi lelkét és azért ő is, veje igaza mellé áll és maga küldi Györgyöt a képviselőházba, hogy ott megkezdje a harczot a miniszter ellen. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-tól folytatólag éjfélig. Több 100 opmoe véleménye szerint legkitűnőbb szer fog-, száj- és garatápolásra Dr. DEMBITZ J QüD i-AT "ájvii pasztilla fogorvos Ä

u

J

j

I 1 V/ Li és fogpora. Aseptol 8zájvizpasztillák 1 doboz 2 kor., fogpor 80 i * i»ph»t6k gjógjtáiftkba», diogérlákbu 6» tUaMzerttrakbu , * " Kozponti főraktár : Dr. Dtmbltz, fog-ói szájápolósztrtk laboratóriuma Budapest, VII., Kerepesl-nt 10. saáai. Orro.i vélemények minden dobozhoz mellékelve. K0TSCHY ERICH első magyar mechanikai ssőnyegporoló és megér - intézet ——___ Hungárla-börut 94. Telefon 509, Sfőnyegmo.á., javitáa, Bgytolltisstiti* éo bnt.lbvraktirosia. VÍGSZÍNHÁZ» -tTtrs •«.•"•uwwmgKitammttmwiew

awz

wi

r „A kaméliás hölgy- szövege. /. felvonás. Gauthier Margit hazatér a színházból. Barátnője, Prudencze vendégsereget gyűjt egybe és bemutatja Margitnak Duval Armondot, a ki titkon már régen szereti a »kaméliás hölgy«-et. Az estély folyamán Margit hirtelen rosszul lesz, a vendégek eltávoznak, csak Armand marad mellette és bevallja neki szerelmét. Margit is vonzalmat érez az ifjú Duval iránt és megengedi neki, hogy többször meglátogassa. II. felvonás. Armand már Margit kedvese, de nagyon féltékeny Margit barátjára, Varvüle grófra. Margit azzal bizonyítja szerelmének ószintességét, hogy szakit a gróffal és ráveszi Armandot, hogy menjen vele falu helyre és ott éljenek együtt, távol a világtól. Armand eleinte habozik, de végre győz Margit iránti szerelme és rááll kívánságára. Margit boldog és boldogsága tudatában teljesen visszautasítja volt barátját, Varville grófot, hogy ezentúl teljesen és igazán annak éljen, mi előtte eddig egészen ismeretlen volt, az igaz szerelemnek. III. f elvonás. Falun történik, a hol boldogan élnek a szerelmesek, de e rövid boldogságot megzavarja az öreg Duval megérkezése, a ki cs.Jádja boldogságáért rá akarja venni Margitot, hogy mondjon le fia szerelméről. Margit határozottan megtagadja e kívánságot, de midőn az öreg Duval esedezve kéri, hogy leánya jövője, mindene ettől függ, Margit ellágyul és megígéri, hogy elhagyja Armandot és visszatér ismét Párisba, folytami az utált életet, melytől megszabadultnak vélte már magát. El is búcsúzik Armandtól, de ugy, hogy ne sejtsen tervéről semmit s azután szenvedés és kétségbeesés közepette elhagyja azt az egyszerű, szegényes helyet, a hol olyan boldog volt egy rövid ideig. Midőn Armand megkapja Margit levelét s belőle megtudja, hogy őt elhagyta, erőtlenül lerogy a fájdalom súlya alatt. IV. felvonás. Périsban egy félvilági hölgy estélyén ismét találkoznak a volt szerelmesek. Margit ismét visszatér a grófhoz, Armand pedig könnyelmű, kicsapongójéletet él. Éppen kártyázik s a szerencse végtelenül kedvez neki. Miután nagy összegű pénzt nv^rt és ismét találkozik Margittal, szemére veti, hogy azért hagyta el, mert szegény volt s az egész társaság előtt nála levő pénzét Margit szeme közzé vágja, mint régi tartozását, melyet ezúttal mindenkinek szeme láttára kifizetett. V. felvonás. Margit halálosan beteg. Armand értesül mindenről, a mi velük történt: megismeri az okot, a miért őt Margit elhagyta. Visszatér hozzá éa felajánlja szivét Margitnak, a ki nem szűnt meg a történtek nán is- szeretni Armande a végzet elállja a boldogságuk útját. Margit a visszatérő Armandot boldogan öleli magához s feledve mindent, kiadja lelkét egykori szerelmese karjai közt. Ház- és villatelkek a Rákóczi ligeten. kertváros, a d.-haraszti m. á. vasúti megállóhelyen, — a legszebb telep a főváros környékén. Minden telek szőlőkertet képez. A vevők maguk mttvelhetnek. A telkek 200—30 J négyszögölesek. havi törlesztés 10—15 korona. Kérjen tájékoztatást. Békési József vállalkozó Irodája, Budapest, VII., Almási-u 1. a Dohány-utcza mellett. STERNBERG cs, és tó. udvari Kerepesi-ut 36. %i