MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-17 / 76. szám

1907. márczius 16. 137 A Salomé-1 Góth Sándor párját ritkító lel­kesedéssel rendezte. Fáradhatatlanul próbáltak a szinészek és az utolsó hétben Góth azzal a tervvel állott elő, hogy éjjel — előadás után — is tartsanak próbát. Természetesen ehhez szüksége volt a fő­szereplők készségére is, mert elvégTe bajos valakitől követe'ni, hogy egész délután két óráig próbáljon, este játszszék, aztán megint próbáljon. Megkérdezte hát Góth Sándor Fenyvesi Emilt: — Kedves barátom, van-e ellene kifogásod, ha ma este próbát tartunk? — Már hogy volna kifogásom! — felelte Fenyvesi. — Akkor rendben van a dolog. Estére együtt is volt a társaság, ott volt mindenki, csak — Fenyvesi Emil nem jött el. Másnap aztán Góth Sándor szemrehányást tett a művésznek. — Miért nem jöttél el? — Hová? — A próbára. — Miféle próbára? — A Salome éjjeli próbájára. Hiszen meg­beszéltük, hogy lesz! — Mi?! — Nem mondtad, hogy nincs kifogásod az ellen, ha próbát tartunk? — Az igaz, ezt mondtam! De azt nem mondtam, hogy — el is jövök 1 * Góth dühbe akart gurulni, de Fenyvesi hamarosan megnyugtatta. Csak tréfált. Komo­lyan akadályoztatva volt abban, hogy az esti próbában részt vegyen. Egy történészszel Heródes maszkjárói tanakodott. És azontúl minden esti próbán hűségesen megjelent és hogy nem hiába tette, azt bizo­nyította az a nagy siker, a melyet mint Heródes aratott * Nagy viták folytak a próbákon Salome kosztümje miatt. Hogyan öltözködjék, illetve hogyan ne öltözködjék fel Cióthné-Kertész Ella a Salome hires hélfátyol-lánczához. Voltak a vitatkozók között radikálisok, a kik ragaszkodtak "ahhoz, hogy a hires tánczot „majdnem ruha nélkül" kell lejteni. Ezek aztán hivatkoztak azokra a hires német színésznőkre, a kik a Salome szerepéhez, akárcsak Miss Maud Allan, még trikót sem használtak. — Salomenak ugy kell megjelenni a táncz jelenetében — erősködtek a radikálisok — hogy csak egy lepel legyen rajta I Ebben a dologban Salomenak tradicziója van. A mire Góth Sándor közbevágott: — Csakhogy a mi Salomenknak — férje is van ! . . . —Y.— Felvonásközben. Budapest, márczius 17. Az inyencz. — Zacconi a Gambrinusban. — Zacconi a Gambrinusban!. . . Ugy e, cso­dálatosan hangzik. Hogy kerülne a nagy olasz komédiás az Erzsébet-kö;uti vendéglébe?... Pedig odakerül rövidesen. Tudni kell, hogy a „Gambrinus" Újházi mesternek és az asztaltársaságának a törzshelye. A mester itt tölti el estéit; itt rendezi az ő csodás vacsoráit, a melyeken ő állítja össze a menüt, ő tálal, ő adja ki mindenkinek a por czióját és — tartja szóval a társaságot. És mert olyan kitűnő vendéglátónak bizonyult a mester a maga törzsasztalánál, azért most leg­nagyobb tisztelői a bohémek egy egész vendég­lőt fognak a vezetésére bizni. £ héten, szom­baton lesz ugyanis az „Újságírók Egyesületé"­nek óriási érdeklődéssel várt cabaret-ja és ezen a nagy, vidám müvészestén a New-York-kávé­ház szuterrén-helyiségét „bar"-rá alakítják át, melynek Újházi korcsmája lesz a neve. És Újházi lesz benne a korcsmáros: kék kötény­nyel, fehér ingujjban és házi sapkával a fején fogja fogadni és szolgálni kétségtelenül nagy­számú vendégeit, nem kevesebb, mint huszonöt szép színházi csillag segédlete mellett. Ott aztán megmutatja a Mester, hogy milyen kitűnő vendéglátó, nem hiába szívesen keresik fel az ő törzsasztalát a Gambrinusban. A minap is például — malacz-estélyt rendezett, a mi ugy értendő, hogy a Mester piros pozs­gásra süttetett egy malaczot, jó káposztával garniroztatta és a maga borából adatott melléje egy-egy pohárkával. És ezen az estén Újházi egy szinházi szenzáczióval rukkolt ki. Elmondotta, hogy egy barátja hetekkel ezelőtt levelet irt Zacconi-nak és megkérte, hogy küldje el a Lambertini kardinális czimű szín­művet Újházi- nak, mert el akarja játszani. Zacconi a héten felelt és azt irta, hogy nem küldi el a darabot hanem — elhozza szemé­lyesen. „A mint kitavaszodik" — írja a nagy olasz, — „útra kelek. Újházi urnák régi bá­mulója vagyok és szeretnék vele egy két órát együtt tölteni * A Mester egészen elérzékenyedett, a mikor ezt felolvasta. Aztán hirtelen a pinczér felé fordult: — Te marhal — kiáltotta — most aztán összeszedjétek magatokat, mert idejön Zacconi és az még nálam is nagyobb — inyencz! M. Színházi él repben Küry Klára. Én régen ösmerem őt, sokszor láltam és sokat tapsoltam. Ilyen jó talán még egyetlen sz repében nem volt; igy nekem sohse tetszett még És nem vagyok el­fogult. Mmdig és mindenütt elfogulatlanul néz­tem a darabomat és volt már rá eset, hogy — nem tudtam végignézni! Küry Klárát akár egy napon át nézném, hallgatnám. Az ő Glavari Hannája egészen uj alak. Az eddigiek csaknem kivétel nélkül elfelejtették, hogy az operettnek prózája is van. O megjátssza a vig özvegyet és ahogy a bamba gyászvitézről szóló dalt elő­adja, az pompás 1 . . . Lássa, ma délben jutott eszembe Bécsben, hogy megnézem Küry Klárát. Az elhatározást tett követte. Felültem a gyors­vonaton és most itt vagyok 1 . . . Hát nem sajnálom, hogy eljöttem. Nagy gyönyörűségem van Küry Klárában, az előadásban, A vier özvegy-ben. — Meddig marad most itt? — Két-három napig. Aztán hazautazom és befejezem uj operettemet. — Nem árulhatna el valamit belőle? — Nem 1... Azaz, mégis valamit. Először is azt, hogy a budapesti előadását a Küry Klára személyéhez kötöm. Egyenesen az ő tes­tére szabom is a szerepet. — És másodszor ? — Másodszor, nagyon szeretném, ha Zol­tán Jenő hozná szinre azt a darabomat is. Neki, az ő buzgóságának, hozzáértésének és ambi­cziójának sokat köszönhetek 1... Megszólalt a csengő; lementünk a néző­térre meghallgatni a harmadik felvonást. F. Budapest, márczius 17. Küry Klára és Lehár Ferencz. — Beszélgetés „/i vig özvegy" komponistájával. — A héten egy este hirtelenül és váratlanul beállított a Magyar Szinház-ba Lehár Ferencz. A színháznál nagy meglepetést keltett ez a megjelenése, mert A vig özvegy illusztris szer­zője csak néhány nappal ezelőtt járt itt: végig élvezte a századik előadás minden gyönyörűsé­gét és fáradlai, kimerülten utazott haza 102-ík előadás után. Hogy most megint eljön, arról senkise tudott. Az esti gyorsvonattal érkezett és egyenesen a színházhoz hajtatott. Ott Zoltán Jenő igazgató fogadta: — Kedves Lehár mester, isten hozta 1 — Magam is iparkodtam 1. . . De, mondja csak direktor ur, kaphatok egy páholyt ma estére ? — Nem. — Hát egy zsöllyét? — Nem. — Egy erkélyülést, egy karzati jegyet, vagy egy bemeneti engedélyt? — Nem 1 Nem! Nem! . . . Minden jegyünk elfogyott és önnek sem szolgálhatok jegygyei. — Pedig nekem be muszáj jufnom a szín­házba. Nem azért utaztam öt óra hosszal, hogy most ne láthassam Küry Klárát. — Hát azért jött? — Azért 1 .. . A direktor tehát karonfogta Lehár Ferenczet és szépen bevezette a földszintre, a hol meg­húzódtak hátul, egészen hátul, a padsorok mögött. Onnan nézte Lehár Ferencz A vig öz­vegyet: azaz — Küry Klárát. Az első felvonás után a mester fölment a művésznő öltözőjébe. — Klárika, gratulálok! — ezzel a szavak­kal állított be, aztán igy folytatta: — el vagyok ragadtatva a maga vig özvegyétől. Milyen ked­ves, milyen eredeti, pajkos, hunezut és min­denek fölött: vig, a milyennek éppen a vig özvegynek lennie kell! .. . A második felvonás után még lelkesebb volt Lehár mester és akkor sikerült őt a szin­ház félhomályos folyosóján elfognom. — Mester, — száltam hozzá — hogy tetszik önnek a hetedik vig özvegy? — Nagyszerűen! És ezt ne vegye sablónos szólásmódnak; igazán nagyszerű ebben a sze­Vidétö színpadok. Budapest, márczius 17. A pozsonyi szinház sorsa felelt Bezerédj Viktor államtitkár tegnapelőtt tanácskozást foly­tatott mértékadó körökkel. Megállapodás történt, hogy a pozsonyi színházat Andorffy szerződé­sének hátralevő tartamára, vagyis egy eszten­dőre, Balla Kálmán miskolczi igazgatónak adják. Az esztendő lej irtával a pozsonyi szinház a kolozsvári szinház mintájára valószínűleg állami kezelés alá kerül. Temesvárod Krecsányi Ignácz színtársulatá­nál egymást érik a premiérek. Legutóbb a Rákóczi daljáték és a Harang bemutatói voltak, a mult héten pedig Puccini Pillangó kisasszony czimü dalmüvét adták először igen nagy siker­rel. Ez volt a Pillangó-kisassz ny első vidéki előadása. A czimszerepet Maleczky Bianka, Pinkertont Mihályi Ernő énekelte rendkívül nagy hatással. Jók voltak Vikol Róza (Suzuki), Bárdos Irma (Kate), Szántó (Konzul) és Falussy (Goro). Bjdapeit. márczius 17 A monte carloi szinház opera-társulata, Gunsboutg igazgató vezetése alatt, április 4-én kezd vendégszereplést a berlini operaházban. I Berlioz: Faust elkárhozása czimü müvét, Boito i Mefistoteles-ét, Verdi: Don Cartos-ä 1, Massenet ; Heródiás-át és Saint- Saens VIII. Henrik-\ét adják elő. A két utóbbi szerzői is jelen lesz­nek az előadáson A vendégjáték költségeit a monákói herczeg viseli. A prágai Neues Deutsches Theater-ben i csütörtökön opera-premier volt. Dr. Rochlitzer I Lajos bácsi komponista Myrthia czimü két­felvonásos operája került bemutatóra, szép sikerrel. A moszkvai Theatre Bouffe-ban most igen nagy sikerrel vendégszerepel Mi a Werber, az ismert operett-szubrett. Legnagyobb sikerét A baba czimszerepében aratta. Eladok és veszek IZZi:.'^ Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, ma­hagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmlrna­szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gá»­= és Villamos-csillárokat. NAGY ZSIGMOND tffSSSL ; Budapest, Semmelweis-uteza 21. szám. ki egész házban. Telefon 17—7T. Zongorát pianinót kölcsönöz STERNBERG KiNpesi-at W. Kitűnő zongorák dús raktára

Next

/
Thumbnails
Contents