MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-10 / 41. szám

„MagyarSzínpad''»mellékleten (39 GZ*M.) NEMZETI SZÍNHÁZ, n,„r*XMtiAtXJUVtX*"'>tttttjuutr••»»-•». jtttxXWXJXX »Himfy dalai« Bérezik Árpád romantikus vígjátékának előjátéka Rosty Antal szőlőjében, egy szüreti mulatság közepette játszódik le. Az öreg, tősgyökeres magyar Rosty Antal Kisfaludy Sándornak szánta leányát, Jolánt, Jolán azonban inkább vonzódik Bezerédy Kálmánhoz és a Bécsből hazaérkező Kisfaludy és barátja, hogy szerelme, melyet Bécsben érzett Jolán iránt, csak szalmatüz, volt. A költő a szüreten találkozik egy régi, gyermekkori ideáljával, Szegedy Rózával, de meg nem értik egymást. A fiatalok elválnak bár szeretik egymást és Kisfaludy megírja bucsuversét, a »Kesergő szerelem« egyik legszebb költeményét. A kéziratot pedig az öreg Rosty nak adja át. öt esztendővel ezután játszik a vigjáté, cselekménye. Ez idő alatt Kisfaludy mint katona tiszt hadjáratokban vesz részt idegen országok ban. De Róza emlékét mindenütt szivében hordja verseket ir szerelmeséhez s megküldineki azokat a távolból. A költemények azonban nem jutnak Róza kezébe: a leány nagynénje, Biró Józsefné elsikkasztja ő el, mert húgát el akarja idegeníteni Kisfaludytól, hogy Szalóky Péterhez adhassa, feleségül. Az sikkasztott verseket is Szalókynak adja, hogy azok segélyével hódítsa meg a költői lelkületü leányt. Rózára a versek nagy hatással vannak, nagy költőnek hiszi Szalókyt és megígéri, hogy hozzámegy, mihelyt a versek kötetben megjelennek. Időközben hazaérkezik Kisfaludy Sándor. Szerelme Róza iránt most még mélyebb, mint a mikor utoljára látta. A leány azonban most ' még hidegebb iránta, mert azt hiszi, hogy Kisfaludy nem ő miatta, hartem Rosthy Jolán kedvéért tért haza, a ki különben már Bezerédyhez ment férjhez. A költő megtudja, hogy az ő versei nem Jutottak egyenesen Rózához, hanem másnak a kezébe kerültek, a ki most az ő verseivel akarja tőte elhódítani a leányt. Kisfaludy le akarja leplacni a bitorlót s maga biztatja Szalókyt, hogy adja ki a kötetben a verseket. Ezalatt pedig ö maga kinyomatja a »Kesergő szerelem« könyvét, a melyet a lelkesedésnek valóságos lázával fogad az egész ország. Mindenki olvassa' a aamsk verseket, mindenki sseretné tudni, hogy ki a »érzőjük, mert Szalóky bevallja, hogy 6 mmm irta, hanem csak leírta őket. Az öreg Rosty oldj-i meg akaratán kivül a bo

n

yodalmat. Rájön ugyanis, hogy Himfi nem •és, mint Kisfaludy, azt hiszi azonban, hogy a wnek aa ő Jolán leán

yá

haa vannak írva De két ebbon csalódik az öreg kuruez, mert a kis Annuska segélyévei a költő végre is megtalálja aa utat Szegedy Róza szivéhez és igy a két Maeetnkes boMogan egyesül „A mult" szövege. ~~Első félvonás: Rebillon Casimir nagyon boldog házaséletet él Florenccal, a kit mint elvált asszonyt vett feleségül. Első férje Jobeline Philippe volt. Rebillon feleségének a szekrényében egy régi számla után kitutva, egy aláirás nélküli szerelmes levelet íalá'. a melyből kisül, hogy Florencnak kedvese volt., de az időpont, a mikor vele -/iszonyt folytat tt, nem tűnik ki a levélből. A férj arra g anakszik, hogy a felesége f't szarvazta fel Florence avval védekezik, hegy a levél hat ávvel ezelőtt íródott, a mikor ö még Jobeline felesége volt. Loyselle Olivier és. Potais Stanislas és sógornője hiába igyekeznek meggyőzni, hogy Florence hü hozzá, hanem elrohan Az asszonynak az a mentő gondolata támad, hogy felkeresi első urát és kicsikar tőle egy nyilatkozatot, a melyben azt mondja, hogy igenis tudomása van róla, hogy a mivel Florencet vádolják, régen követte el, a mikor még az ő felesége volt. Második felvonás: Jobellin lakásán. Nagy meglepetésére eljön hozzá az elvált felesége, a sógornőjével és elmondja, mivel vádolja a férje. Jobelin persze nem akarja elhinni, hogy a feleségének még az ö idejében volt viszonya, de gavallér ember és hajlandó az asszonyt megmenteni. Közben bejelentik Rebillon két barátját, a kik szintén tisztázni akarják az ; ügyet. Hogy a hölgyekkel ne találkozhassanak, j Jobelin elrejti őket a billiárdteremben. Loysell és Potaid nyilatkozatra kérik Jobelint és ez előttük is igazolja az asszony állítását. A ház előtt várja a választ Rebillon; a mikor értesül Jobelin nyilatkozatáról, szintén feljön és mindenféle keresztkérdéseket intéz Jobelinhez, a ki végül dőhbe jön. Közben Florence és sógornője kiszöktek a billiardajtón és bejelentetik magukat, mintha most érkeztek volna. Florence bevallja, Miriwal Oscarral volt viszonya. De hiába szembesitik őket és vallják be kölcsönösen a viszonyt, a férj nem hisz és bizonyítékot kér. Végül eszébe jut az asszonynak, ho?y egy vidéki kiránduló helyen csalta meg az urát annak idején; az ottani szállóban bizonyára emlékeznek rájuk. Harmadik felvonás. Florence roppant boldog, hogy a kiránduló helyen, a hol ballépését elkövette, sikerül végre az egész dolgot tisztázni De hiába hivatkozik a korcsmárosnéra, a ki akkor ott élt, az már nincs ott és a tükröt is, a melybe nevét a boldog nap örömére bevése t, elvitték onnan. Rebillonban még fokozódik a gyanú, hogy a felesége nem az első urát, hanem öt csalta meg. Szerencsére megérkezik Miriwall OscaY, Florence volt kedvesének a felesége: Hortense és gya- • nutlanul beszéli el, hogy neki igenis tudomása van arról, hogy az ura, a mikor még nem esküdött vele örök hűséget, szeretője volt — Flonncenak. Florence tehát nem mostani fér- ' jét csalta meg, hanem az elsőt, Rebillonnak í tehát semmi köze a múlthoz. VI G S Z I N H Á ZC A „Déryné ifiasszony" szövege. I. felvonás. Thuretzky táblabíró alsóturai portáján nagy az izgalom. Magyar diátristák érkeztek a helységbe és ez ugyancsak felizgatja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törődik színészekkel. Neki nagyon rossz véleménye van a í komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a melyben egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy j német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen S Kassára készülnek a magyar szinészek is, a j kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény ! magyar szinészek összekülönböznek a fuvaros- i sal ős e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. így találkozik Déryné ismét Szepessyvel, a kivel Bártfán már megismerkedett j volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf j hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most > ismét találkoznak és a magyar művésznő meghódítja a germán szellemben nevelkedett grófot j a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a ' német truppot, a melyet Kwsa számára szerződtetett. A felvonásban szereplő magyar szinészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar szinész és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan ; megveszi Gabi szivét. Nincs is Gabinak maradása otthon és szökik a szinészek után Kassára. II. félvonás. Kassán vag\unk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zendülését. Déryné dicsőségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy protegáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a szinészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a : fiatal szinészt. Persze Thuretzky nem nyugo- j dott meg gyámfia szökésébe és már többször i vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a társulat elcsapott a direkeziótól, abban mesterkedik, hogy Dérynét elszer- , ződtesse, de a művésznő nem akar Kassáról távozni, már csak Szepessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen sem bírható j rá arra, mire Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné haragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki számára a gróf aztán kedves elégtételt készit elö. Szepéssy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyasz- j szonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécől és elfogadja Kilényi csábító ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. félvonás. Egy erdélyi helység határában éri utói a gróf Dérynét, de nem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressv Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomiglan-holtodiglan. T A »Miczi herczegnő« szövege I. felvonás. Egy párisi novelöintézetben. Szergiusz főherczegért, az orkániai trónörökösért, (a ki egy párisi lyceumban folytatja vidám diák-kalandok közepette, tanulmányait) eljön Pecsenyev herczeg, orkániai nagykövet, kíséretével együtt, hogy őt, mint királyt, üdvözölje és magával vigye a követség fogadó estéjére. Az újdonsült király azonban megugrik, két diákpajtásával együtt, hogy mielőtt fejére tenné az orkániai koronát: megismerkedjék Páris éjjeli életével. A nagykövet, Chandel tanárral, kétségbeesve indul keresésére. II. felvonás. A Maxim-féle restaurantban. Pecsenyev herczeg felesége, a ki nem más, mint az »Osztrigás Miczi« név alatt ismert hires Maxim-beli cocotte, megszabadul egy éjszakára férjétől és a Maximba — régi diadalai színhelyére — siet. Nagy örömmel fogadják régi barátai és barátnői, összebarátkozik Arnolddal, Szlovicsin Konstantin követségi tanácsos inasával, a kit grófnak hisz. Majd a lumpoló ifjú királylyal akad össze, a kivel tánezot is jár. A nagy mulatság közepette megérkezik — » király keresve — Pecsenyev Chandellel; Miczi herczegnő menekül előle Arnolddal, a rendőrök pedig a részeg Chandelt vélvén a királynak, öt czipelik el magukkal. III. fetvonás. Szlovicsin Konstantin lakása. Arnold ura lakására hozza Miczit, kinek cocotte korában viszonya volt Szlovicsinnel. Éppen vacsorához akarnak ülni, mikor a követségi tanácsos hazaérkezik nászutjából, ifjú hitvesével. Arnold Miczit a fürdőszobába rejti el, Szlovicsin belép a fürdőszobába és rémülten ismeri fel Miczit, régi barátnőjét. Fél a botránytól és ezért az időközben megérkező Pecsenyevet kéri fel: küldje el Miczit minden áron. Miczi közben helyet cserél Szlovicsin feleségével, Sabine-al, és Pecsenyev Sabinet nézi Osztrigás Miczinek és elmondván előtte férje viselt dolgait, távozásra kéri. Sabine felháborodva megy el Pecsenyev, mint a ki jól végezte dolgát, szintén távozik. Szlovicsin pedig ott találja a felesége helyett Osztrigás Miczit. IV. felvonás. Fogadóestély a követségen. Pecsenyev izgatottan várja a királyt. Előbb Chandelt hozzák, mint a királyt, később maga Szergiusz is megérkezik. Pecsenyev, hogy a királyt visszatartsa a lumpolásoktól, állandó barátnőt keres számára és a királyi barátnő állására legalkalmasabbnak Osztrigás Miczit tartja, a kit Szlovicsin ajánl neki. Szlovicsin ugyanis igy vél legjobban megszabadulni régi barátnőjétől és nem is sejti, hogy Pecsenyev az ő feleségét tartja Miczinek. Pecsenyev felajánlja Miczit a királynak, a ki szívesen veszi a közvetítést, találkozik Pecsenyev herczegnővel, akiben örömmel látja viszont a Maximbeli coeotteot. Megállapodnak, hogy a király másnap délután találkozik Osztrigás Miczivel a Szlovicsin legénylakásán. V. felvonás. Szlovicsin legénylakása. Miczi készül a király fogadására, maga Szlovicsin segédkezik neki. De jő Pecsenyev is és hozza magával Szlovicsin feleségét, a kit Miczinek vél. Szlovicsin rémülten veszi észre a tévedést, feleségével együtt elrohan. Pecsenyev nem érti a helyzetet, beront a másik szobába és ott találja a feleségét. Meg akarja fojtani, az orkániai tisztek kimentik a kezei közül, Miczi bemanekül a másik szobába, egy forgó falon keresztül elmenekül, átöltözik és mint Pecsenyev herczegnő jelenik meg férje előtt. Pecsenyev elbámul a »csodás hasonlatosságon« és bemegy a másik szobába, a hol már várja a forgó falon át visszatért Miczit. Még Pecsenyev kér bocsánatot tőle a »tévedésért«. Majd az érkező ifjú királyt ma gavezeti, a felesége karjaiba. Egy órára nézzük meg az »Apono« szinnaz elóadasait, VIIL, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. »