MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-09 / 40. szám

6 1907 februá- 9. f.L KÜR. OPERAHÁZ. Az »Orfeusx« szövege. L szakasz. Pásztorok ós pásztoraők résztvevő körében Orfeusz mély bánattal kesereg *ága nejének, Euridikének elvesztén. Nem vigasztalja őt meg a jó emberek síró szava, bus könyörgése, a kik a tisztelet és szeretet leiéül virógadományotkal halmozzák el kedves halottjának sirját, aztán magára hagyják Orfeuszt. Ez zokogva hivja, szólítja vissza Eundikéjét a a túlvilágról; bus panaszára szomorúan visszhangzik a bérez és mező, mintha mind vele sírnának. Orfeusz most elkeseredésében az alvilág rémes árnyait kárhoztatja boldog .alanságáért s már éppen elhatározta, hogy le fog szállani a Hadesz mélyére, midőn megjelen előtte Erósz, a szerelem istene, s elmondja, hogy Zeus is megszánta őt szenvedéseiért s megengedi, hogy a Léthén átkelhessen s nejét uj életre keltse. Figyelmezteti őt egyrészről arra, hogy az alvilág rémeit dalával fogja lefegyverezni, másrészről pedig arra, hogy ha nejének Arnyát megtalálta, addig reénéznie nem szabad, a mig a földre véle fel nem érkezik. Orfeusz elszántan indul hitvese fölkeresésére. II. szakasz. Az alvilág rémes alakjai: fúriák, démonok, elkárhozott szellemek bősz ellenkezéssel állják útját a Hadesz bejáróján megjelenő Orfeusznak. Rémítik, riasztják, fenyegetik. A hős dalos azonban dalra kél s előbb panaszosan, később könyörgő hangon énekelvén, dalával lassan-lassan megszelídíti a rémeket, a kik közt végre keresztül tör. III. szakost. Az Elizium. Mindkét nembeli üdvözült szellemek nyájas csoportja fogadja itt a szerelmes férjet s visszavezeti karjaiba nejét, Euridikét. Orfeusz óvatosan, félve fogja meg hitvese kezét s a túlvilági boldog szellemek köréből ugy viszi magával Euridikét, hogy Erósz intelmét el nem felejtve, tekintetét nem meri nejére vetni. IV. szakasz. A szerelmesek már az alvilág határához értek. Néhány lépés még és a földre érnek. Euridike azonban féltékenységével gyötri a titkolózó Orfeuszt, hogy mért fedi el arczát, mért nem néz rá. Orfeusz sokáig küzd magával, végre az ostromnak ellentállni nem tudván, önfeledten nejére tekint, mire ez élettelenül roskad össze . A bánatában immár kétségbeesett férj most a végsőre határozza magát: öngyilkos akar lenni; ha meghal, lelke újra, örökre egye sülhet majd Euridikeével a túlvilágon. A szivére irányzott tőrt azonban az újból megjelenő Erósz kiragadja kezéből, tudtára adja a boldogtalan férjnek, hogy az isteneket meghatotta ez a rendkívüli hitvesi hűség s általa visszaadják Euridikét az életnek. Orfeusz mámoros örömmel öleli szivére visszaszerzett nejét. Változás: Himen és Erósz a kar üdvrivalgása között áldja meg újból a szerelmesek (RIGYÉT^ Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIU., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Pelleas és Melisande« szövege. Az agg Arkel király idősebbik unokája: Golaud herczeg vadászatközben eltéved és az erdő sűrűjében találkozik Melisande-al, a kit megszeret ós — oár már nem fiatal ós özvegy ember — feleségül veszi a csodaszép leányt. Hazaviszi nagyatyja ősi várába, a hol öcscse is, az ifjú Pelleas él. Pelleas és Melisande egymásba szeretnek, de szerelmüket nem vallják meg egymásnak. Golaad — noha egyszer együtt találj a őket — csupán gyanút fog, de a bizonyosságra nem is gondol, mert Pelleas eleinte idegenkedve fogadta bátyja második nejét. Golaud azonban nem nyugszik ós kis fia segítségével bizonyságot szerez arról, hogy Melisande és öcscse szeretik egymást. Ezért aztán meglesi őket a parkban, a hol utóljára találkoznak — mert Pelleas útra készül — és a mikor a két szerelmes az első szerelmi csókot váltja egymással: előtör és kardjával átdöfi öcscsét. Pelleas holtan roskad össze, Melisande pedig menekül a várba. Golaud utánna fut és könnyű •4 Arczom szépség«1! Vállam, nyaltam, lu> m fehérségéti Kazsm finom, gát egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYYIRA6-CRÉM» nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 ko r. — Budapest, «V árosi gyógyszertár» Táczi- es Kigyó-utcza sarok. sebet ejt rajta. Melisande később egy kis gyermeknek ad életet és a gyermekágyban meghal a nélkül, hogy a kétségbeesett és önmagát kinzó váddal marczangoló Golaud megtudhatta volna tőle az igazságot, vagyis azt, vájjon vétkes szerelemmel szerette-e Pelleast vagy sem? Egy orara nezzuk meg az »Apollo« színház elóadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-tól folytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. A „Bálványok" szövege. /. felvonás. Sznard szerencsés vállalatok és nagy üzleti tevékenység állal hatalmas vagyont gyűjtött és most társadalmi ambiczióit is kiakarja elégíteni. Minden áron bepróbál jutni az exclusiv társaságba, de eddigi kísérletei nem sikerültek. Végül is elhatározza, hogy nőül veszi Csanády Erzsit, az ünnepelt szépséget, a kinek vagyoni viszonyai már teljesen züllöttek és a ki már esztendők óta nagyon ünnepelteti magát, de nen megy férjhez. Erzsi anyja és fivére örömmel fogadnák, Erzsi maga azonban habozik és nem tudja, mitévő legyen. A társaság egy tátrai grand hotelben van együtt, a vendégek között időzik a kereskedelmi miniszter is, a ki egy balkáni kereskedelmi szerződésed dolgozik és e czélból magához kéreti Tusnády Lászlót, a ki néhány év óta benn dolgozik a bulgáriai konzulátusban és a magyar kivitelt próbálja előmozdítani. Néhány év előtt Tusnády még maga is léha fiatal ember volt és ebben az időben erősen udvarolt Csanády Erzsinek, de azután hirtelenül eltűnt. Most ismét megjelenik, de komoly, higgadt, meggondolt. Erzsiben és benne most ismét feltámadnak a régi emlékek, de mig ő közeledni próbál, Erzsi teljesen rideg. A Szilárddal való házasság gondolatától azonban még mindig irtózik, ki látja, bevallja neki, hogy fivérének nagy kártyaadósságai vannak, melyektől csak Szilárd mentheti meg. II. felvonás. A grand hotelben estende nagy kártyajátszmák folynak, erősen hazárd alapon. Csanády Miklós, a ki szüleitől ügyeinek rendezésére nagyobb összeget kapott, egy ilyen játszmán az egész pénzt elveszíti. Mialatt a mellékteremben a játszma folyik, Erzsi és Tusnády között megtörténik a kimagyarázkodás. Tusnády megakarja szerelméről győzni a leányt, de ez nem hisz neki és hogy végleg elvágja a csomót, igent mond Szilárdnak. Miklós azonnal ujabb összeget kér tőle, de ő megtagadja. Miklós kétségbeesésében szabálytalanságot próbál elkövetni, de rajtakapják. Nagy botrány támad, a melyben Erzsi egyedül marad. Mielőtt leroskadna Tasnády kivezeti. III. felvonás Erzsi leszámolt mindennel. Visszaadja Szilárdnak a szavát és eleinte nem akar Tusnádyról sem tudni. Mikor azonban látja, hogy ő komolyan meg akarja bátyját menteni, végül mégis közeledik hozzá. kotschí erich első magyar mechanikai azőnyegporoló és megóvó Intézet Hvngá ria-hOrut 94. Telefon 509, SiBnyegmosis, J árit át, »gytoUtUrtitá« és botor bsraktárosás. V1GSZÜNH AZ. »A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszázezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét megosztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házaspárt, régi pajtását, Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizalmas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán természetesen ügyet sem vet a szegény kis Fernandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az említetteken kívül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulajdonképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hívta meg, hogy egy házitolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következtet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mindannyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő követte el. II. félvonás. Richard és Marie Louise viszszavonultak szobájukba. Richard mély részvéttel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekrényeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csakhogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziájával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbeesetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások karmaiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magá Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal terhelten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igazság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a tekintetben tisztázza magát és most a házaspár távozik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. SZABADALMAZOTT E-D * N i -X 8 O 1 </) I O | e R II i N -o N »CO O iható minden gyógytárban ós drogériában. — ztS'ar'hsegLtel SüjS STERfáBERG CS. ÓS i\t, üdfari hailg8Serií/4F4í>iil, 36. sz