MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-27 / 58. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ, »—— -WMJttMUUUUJUÜOÖL. »Az aranyember« szövege. Első kép. *A Senki szigete. Ali Csorbadzsi. • kit a törökök halálra Ítélték, leányával, Tímeá­val a Senki szigetére menekül Timár Mihály bajóján. A szigete 1 Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Timár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevü rokonához. Ö ped.g éjjel megmérgezi magát Második kép. *A Brazovits-ház*. Timár a halott kívánságát teljesítve, Tímeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyer­mekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállal­kozásba helyezi minden reménységét. de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. »Az alabastrom szobor«. Timár feleségül vette Timeit, de a remélt boldogságot nem találta fel. 1 'mea hideg, érzé­ketlen. Megjelenik Kadisa, a l»t Brazovits leá­nyát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazo­vits halála meghiúsította reményeit s a házas­ság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, fel'amad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Tímárral elhiteti, hogy felesége, az alabastrorr szobor, csak az ő oldalán olyan hideg és érzéketlen. Timár annyira elkeseredik, hogy n ómban útra kél. Negyedik kép. »Idylli é et.« Timár ismét a Senki szigetére érkezik. 'Jgyancsak idejön Kristyán Tódor is. A ross Jelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a yO évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a sziget­ről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi a visszatérő Timár kaijaiba rohan. Ötödik kép. »A hűség átka.« Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímár­nak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel visel­tetik iránta. Hatodik kéj. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan, Visszatért Braziliá­ból, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, fel­jelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémivá el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s ki­taszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavasz­szal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Tímár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe«. Timea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott. De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perczben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtek­helyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Timeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perczben, midőn Timea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Timár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát. VÁRSZÍNHÁZ. »A párbaj« szövege. L felvonás. De Chailes herczegné a férjé­vel, a ki egy dúsgazdag arisztokrata család elsatnyult, testileg-lelkileg elzüllött, morfinista sarja., három hónapja van már a hires ideg­1 gyógyász: Marcy szanatóriumában. Az orvos tudománya ideig-óráig lábra állítja a morfinista herczeget, a ki mellett gyötrelmes, örömtelen életet él ifjú, szép hitvese. Az orvos, a ki szabadgondolkozó és istentagadó, mélységes szerelemre gvul a herczegné iránt és bár érzi, hogy a herczegné viszontszereti, még nem nyi­latkozott Eddig csak odaadó barátság fűzi őket egymáshoz. A herczegnö, a ki fél a szerelem­től, irtózik az uj és bűnös szerelem gyötrelmei­tói, lelkében erős harczot viv ez ébredő és valóját foglalkoztató érzés ellen. Bár ő sem hivő, sürün felkeresi egy párisi templom abbé­ját és ott az ismeretlen pap gyontatószéke előtt merít uapról-napra uj erőt a harczhoz, melyet lelkében szerelme ellen viv. Ez a pap Dániel abbé, a ki nem más, mint az orvos fivére. A két fivér egy évtized óta nem érintkezik egy­mással, utaik mindőrökre elváltak: Dániel az Isten szolgája, az orvos ateista. Egy ügy­ben Dániel felkeresi fivérét, de a mily hűvösen találkoztak oly hosszú idő után, ugy •álnak is el egymástól. Az abbé a szanató­riumban találkozik Boléne püspökkel, a ki Kínában hittérítő útjában veszedelmes sebeket szenvedett s e miatt gyógyíttatta magát Páris­ban. A püspök távozik a gyógyintézetből, de Chailes herczeg:nő is a férjével. Az orvos elérkezettnek látja az idött: bevallja szerelmét a herczegnónek. A herczegné védekezik, meg­retten. küzd e szerelem ellen, de végre is az orvos sürgető Kívánságára és könyörgésére meg­igérte, hogy másnap délután felkeresi őt lakásán. II. felvonás. A herczegné nem bir eleget tenni Ígéretének. Ehelyett felkeresi Dániel abbét, hogy tőle nagy lelki szükségében tanácsot kér­jen, néki meggyónjon és tőle vigaszt nyerjen. Itt ismeri csak meg az abbé a herczegnét, a ki ismeretlenül oly sokszor gyónta meg neki • szerelmi vívódásait. Az abbé lakásába hir­telen beront bátyja: az orvos. Leselkedett a herczegné háza körül és igy tudta meg, hogy hová menekült előle, most látja csak, hogy kettőjük közzé odaállt gátnak és az j aszony védőjéül az Isten szolgája, a pap, az ő tulajdon fivére, a kit gyűlöl. Legyen ! hát küzdelem kettőjük között: a szabadgon­dolkodó orvos az életért, a szerelemért küzd. a hivő pap az asszony veszendő lelkét védi és oltalmazza. Az asszony vívódásaiban és küz­delmeiben hozzá menekült. Legyen hát harcz — az asszonyért. A két fivér nyíltan hadat üzen egymásnak. Az orvos a szenvedelmes vita végén szemébe vágja fivérének, hogy ő nem csalt az asszony leikének tisztaságát védi { e párbajban, mert őt is megejtette az asszony azépsége. Ezzel elrohan. Dániel abbé imazsá­molya elé roskad. III. felvonás. A püspökhöz, a ki már készül visszautazni a messze Ázsiába, tanácsért, lelki vigaszért jönnek egymásután a herczegné és az abbé. A herczegné a sebesültje annak a harcznak, mely érette a két fivér között folyik : két érzés között hánykolódik lelke, nem tud választani és kolostorba akar vonulni. Az abbé is tört lélekkel vallja meg régi tanítómesteré­nek és vezetőjének, a püspöknek, hogy hite megingott, mert ugy érzi, hogy a szörnyű vád, melylyel fivére illette őt, a papot: nem alap nélkül való. A püspök ekkor már tudomással bir De Chailes herczeg tragédiájáról: a herczeg őrülési rohamában levetette magát palotája ablakából és most haldoklik. A| herczegné még nem értesült a katasztrófái ól, mely megszaba­dítja őt férjétől. A püspök eloszlatja az abbé lelki kétségeit és megígéri neki, hogy magával viszi Ázsiába. Dániel abbé találkozik a hercegné­vel és tisztázza kettőjük helyzetét. Ö örökre távozik, lelkében megerősödve, nyújtsa kezét a herczegné annak, a kit igazán szeret: az orvosnak. Ezt most már szabadon megteheti: férje kiszenvedett. Az orvos és a püspök hoz­zák hirül a halálesetet. A fivérek megbékélten ölelik át egymást. r.i KSR. OPERAHÁZ. A »Pillangó-kisasszony« szövege Első félvonás. Pinkerton hadnagy háza, a dombtetőn Pinkerton amerikai tengerész-had­nagy időszaki házasságot kőt: feleségül vesfí a pillangó-kisasszonyt. A kis japáni nő halár losan szereti a férjét és elhagyja érte vallását és családját, nem törődve azzal, hogy rokonai emiatt kiátkozzák. Második felvonás. Cso-cso-szan házában. Három év telt el. Pinkerton hadnagy Amerikába utazott s távozása elölt azt mondta, hogy mire a fecskék újra fészkelnek, ö is visszatér Japánba. A Pillangó-kisasszonynak egy kis gyermeke is •sületett, akinek létezéséről azonban Pinkerton •ég nem tud. Sharpless amerikai konzul leve­let kapott a hadnagytól; arról értesiti benne, hogy amióta elutazott, megnősült Amerikában s kéri, adja tudtára a kis japáni leánynak, hogy hiába vár reá. A konzul látva, hogy a Pillangó-kisasszony mennyi rajongásssl van a tengerész-hadnagy iránt, hogy várja éjjel-nappal, nem meri vele a lesújtó hirt közölni. Ágyúlövés hallatszik, a tengeröbölben hajó vetett horgonyt. Ezen érkezett meg Pinkerton is. Pillangó-kis­asszony, Suzuki, a hűséges szolgáló és gyer­meke kandi lyukacskát fur az ablakba és azon át lesik, hogy jöjjön végre az imádott Pinkerton hadnagy. Változás. Ugyanott. Pinkertont hiába vár­ták estétől hajnalig. Végre megjön és ekkor a kis japáni feleség megtudja a rideg valót. A •agy csalódástól majdnem a szive hasad meg. Nem akar élni a férje nélkül. Lopva előveszi az apjától örökölt kést és a spanyolfal mögött megöli magát vele. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. magyar slinhäzo »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. Á szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­bírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog és oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosü­lonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan és a pavillonba cs« 1* ment be, hogy Valenciennet megments e es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ö jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadá­sok délután 4-tól folytatólag éjfélig. lt»uifü és műrész! hegedűt, ralamlnt CTCD81 DrD ff* /»a áa H» ndvüű! eaeksri hangszerek kitűnő minőségben d 1 E> K. M 1® b K. « bB> Air. UUItin Kerepesi-ut 36. sz 9

Next

/
Thumbnails
Contents