MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-24 / 55. szám

1907. január 24. VÍGSZÍNHÁZ. »A tolvaj« szövege. I. félvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszázezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét megosztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házaspárt, régi pajtását Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizalmas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán természetesen ügyet sem vet a szegény kis Fernandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az emiitetteken kivül meg egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulajdonképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hivta meg, hogy egy házitolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következtet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mindannyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe, hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő követte el. II. felvonás. Richard és Marie Louise viszszavonultak szobájukba. Richard mély részvéttel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekrényeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csakhogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziájával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbeesetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások karmaiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magát Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. félvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal terhelten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igazság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a tekintetben tisztázza magát és most a házaspár távozik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A harangi szövege. I. felvonás. Kisboldogasszonyfalva népe azzal ünnepli meg az öreg Benedek plébános ötvenéves papi jubileumát, hogy harangot vásárol a templomba, melyben harmincz éve nem szól a harang. Kétszáz forintot gyűjtöttek össze erre a czélra és a pénzt a biró a falu népe előtt átadja a papnak, hogy menjen a városba és vegyen érte harangot. Á plébános rögtön el is indul, de útközben találkozik egy fiatal szerelmes párral: Péter kovácslegénynyel és mátkájával, Sárival, a kik búcsúznak egymástól, mert a legény Amerikába vándorol, hogy pénzt gyűjthessen. Az öreg pap szive megesik a fiatalokon é3 a kétszáz forintot Péternek adja hogy kovácsmüaelyt nyithasson és boldog házasságban egyesülhessen szerelmesével. Azután este, visszalopódzik a faluba és hűséges gazdasszonyának, Zsófi asszonynak, a ki huszonöt éve szolgálja, megvallja, hogy se harang, se pénz. A kétszáz forintot elajándékozta. II. félvonás. A fiatal földesúr a feleségével eljön a faluba, hogy vasárnapra az öreg templomban is megesküdjenek. A földesúr elhatározta, hogy vasárnapra titokban haraDgot huzat fel a toronyba. A falu népe akkor már gyanút fog és miután a plébános napokig nem jön elő, törvényt ül a kupaktanács és házkutatást akar a papnál tartani. Ezt azonban nem engedi meg Zsófi gazdasszony, a ki hűségesen védelmezi a gazdáját. Végre is előkerül a plébános és a falu népe Varjas Pál árulkodásából, de meg a pap vallomásából is megtudja, hogy mi történt. A falu népének azonban haraDg kell, ragaszkodnak a haranghoz és a föL'esur is — a kinek ez a dolog titkos tervéhez éppen kapóra jön — kijelenti, hogyha vasárnapra nem kondul meg a harang: Benedek helyett más pap prédi ál a templomban. III. félvonás. Vasárnap virradóra a városi munkások titokban felhúzzák a haraDgot a toronyba. De Benedek pap és hü gazdasszonya már készülnek elköltözni a faluból. Már a fiatal, uj pap is megérkezett. A mi'ior azonban az öreg Benedek el akar búcsúzni az ótemplomtói és küszöbéhez járul, egyszerre csak — mindenek ámulatára! — megkondul a toronyban a harang. NÉPSZÍNHÁZ. »Lili,« szövege. Első félvonás. Kert a Bouzincourt-villa előtt. Bouzincourt-ék szomszédságában tüzérkaszárnya van, a melyet csak egy fal választ el a villától. Ez a szomszédság az okozója, hogy Amelie kisasszony, Bouzincourt ur leánya, beleszeret egy Plinchard nevű tüzérbe, a ki nagyon, csinos fiu, de végtelenül együgyü. Plinchard át át sandit a villába Victorine szobaleány kedvéért s a tüzérnek szerelmes pislongásait magára veszi Amelie kisasszony, a ki végtelenül boldog abban a tudatban, hogy a „tüzér, a kit ő imád", ő belé szerelmes. A szülők azonban Grange Bateliere bárót szánták Amelie férjéül, a ki éppen megérkezik vén, süket nagybátyjával, Saint-Hipothese-el, hogy megkérje a fiatal leány kezét. Amelie elhatározza, hogy megszöktetteti magát Plinchard-dal. A tüzér a falon át éppen átmászik a kertbe, hogy ottfelejtett trombitáját elvigye, mert az ezred egy óra múlva Afrikába indul. Amelie bevallja neki szerelmét és közli vele a szökés tervét, de az együgyü Plinchard nem éri fel eszével Amelie szerelmét és bamba nyiltsággal be is vallja ezt neki. A szerelmében megcsalódott Amelie, Plinchard karjai közé ájul, de minthogy a kaszárnyából már hallik az indulásra hivó jel, leteszi az alélt leányt a kerti padra és elsiet. Mikor Amelie magához tér, az ezred Plincharddal együtt a rácsos kapu előtt vonul Afrikába. Amelie csalódott szerelme bosszúé zetében Grange Bateliere bárónak nyújtja ke^et, a kit nem szeret. Második felvonás. Szalon Grancjd Bateliere báró lakásában. Nyolcz év mult .! Amelie leánykori szerelme óta. Ez alatt az idő alatt a báró erősen megkopaszodott s Amelie, a ki fejlett, kívánatos asszonynyá érett, éppenséggel nem boldog unalmas férje oldala mellett. A kastélyba egy tisztet szállásoltak be s Amelie a nyalka tisztben nemsokára . . . Piinchard-t ismeri fel, a ki azóta hadnagygyá lett. Szivét megrohanják első szerelmének emlékei, a melyeket még jobban fokoz az, hogy egy készülő műkedvelői előadás próbáján Plinchard helyettesíti a szerelmest s a tüzér, a kinek közben megnyíltak a szemei is s nem a régi bamba fiu többé, egész szenvedélyével vallja be neki szerelmét. Amelie a becsületes asszony egész tisztességével védekezik újra ébredő szerelme ellen, de a véletlen segítségére jön a szerencsés Plinchard-nak. A kopaszodó báró értesül róla, hogy a hadnagynak egy hölgyecskéje, i kinek ő is udvarolt, a kastély előtt csukob kocsiban vár Plinchardra; elhatározza tehát hogy ő fogja elfoglalni helyét. Amelie kéri, hogy ne hagyja magára, de a báró a légyottra gondol és rázárja a szalon ajtaját. Plinchard azonban már előbb elbujt a szalonban s most előlép és Amelie együtt látja magát első szerelmeueK tárgyával, a szerelmes éj magányában egyedül. Harmadik felvonás. Grange Bateliere báró kastélyának egy előcsarnoka. Sok, sok év mult el ismét . . . Amelie már nagymama s egy viruló unokája van: Lili, a ki éppen olyan, mint a minő ö volt egykor hajdanán. Lili szerelmes egy fiatal ügyvédbe, Renébe, a kiről a szigorú nagymama semmit sem akar tudni Biz segítségül hivja nagybátyját, Antonin Plinchard nyugalmazott tábornokot és szenátort, a ki senki más, mint az egykori tüzér-trombitás Plinchard felismeri a szigorú nagymamában az ö egykori ameliejét s most már kétségtelen előtte, hogy Lili az ő unokája is. Mikor Amelievel harmincz év mul:a újra találkozik, szerelmük közös emlékeit ujitja fel, de Amelie semmit sem akar tudni felölük de a drága emlékek végre az ö szivét is megindítják s most már ö is beleegyezik, hogy fiatalok egymáséi legyenek. Hiszen éppen az ő élete volt a legszentebb tanúság a mellett, hogy a leány soha se menjen máshoz feleségül, mint csak ahhoz, a kit szivéből szeret. MAGYAR SZÍNHÁZ. <A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltóko zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmat estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus (elmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan ion rendőrtanácsos 3zép lányával, Malónával, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó éi arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ö halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz

: vőn a grófot, nyakon csípik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. félvonás. Másfél év telt el a nevezetei éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elöl bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a j, óf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczn gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevűlésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephensou rendőrtanácsoa nyaralójában időzik leányával, Malónával éa unokájával, a kis K&rinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. As illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelö munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, as anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére.